Így változik meg az emberi test az űrben – egy lengyel orvos elmondta, amit eddig csak a kutatók tudtak
Az arcon például szemmel láthatóan megváltozik valami.
Mi történik az emberi testtel az űrben? Ilyen elváltozásokat azonosítottak a lengyel orvosok az űrhajóson az űrtartózkodás után.
Az, hogy mit tesz az emberi testtel az űrutazás, már nem csak sci-fi szerzők és NASA-szakértők belügye. Az űrhajósok esetében, Mint ahogy arról már korábban írtunk Kapu Tibor Földre érkezése kapcsán, az úrhajósok szervezetében összetett orvosi folyamatok zajlanak egy űrmissziót követően. Ezek egy része néhány nap alatt enyhül, de a szervezet finomhangolása, regenerálódása hetekig eltart.
A közelmúltban a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) visszatérő lengyel űrhajós, Sławosz Uznański‑Wiśniewski orvosi csapata hozott nyilvánosságra meglepően izgalmas és elgondolkodtató megfigyeléseket. A jelenségek nem csupán fiziológiás érdekességek: mindannyiunkat érintenek, hiszen az űrkutatás révén jobban megértjük saját testünket is – még itt a Földön.
De mi is történt valójában az űrhajós szervezetével, és mit mondanak erről a legújabb kutatások?
Kipirosodott arc, szédülés és a testfolyadékok elmozdulása
- Azok az űrhajósok, akik hosszabb ideig tartózkodnak a Föld körüli pályán, elkerülhetetlenül izomsorvadással és a csontsűrűség csökkenésével szembesülnek. Ennek következtében a Földre visszatérve általában képtelenek önállóan járni, ezért hosszú és intenzív rehabilitációra van szükség - mondta Alessandro Alcibiade.
Alcibiade szerint az orvosok és a tudósok számára jól láthatóak egyes változások, amelyek az emberi testben az űrkörülmények hatására bekövetkeznek, néhány tünet pedig mindenki számára észrevehető.
Szemmel látható változások az arcon
Az első, szabad szemmel is jól észlelhető változás a lengyel orvosok szerint a „teltebb, puffadtabb, kipirosodott arc” volt. Ez a mikrogavitáció következménye: a Földön a gravitáció lefelé húzza a testfolyadékokat, de az űrben ez az erő megszűnik, így a folyadékok (vér, nyirok) inkább a felső testfélbe, a fej irányába áramlanak. Ez nemcsak esztétikai, hanem fiziológiai kihívás is: szédülés, átmeneti egyensúlyzavar és nyomásérzet alakulhat ki, különösen a szemek körül.
A tudomány ezt a jelenséget fluid shift néven ismeri. Komolyabb esetekben kialakulhat a SANS szindróma, azaz a spaceflight-associated neuro-ocular syndrome, ami a látás romlásával, szemfenéki eltérésekkel, sőt akár intracranialis nyomásfokozódással is járhat.
Vitaminhiány, anyagcsere-változások és laboreredmények
Dr. Alcibiade megfigyelései szerint Sławosz Uznański szervezetében jelentős B₁₂- és D-vitamin hiány alakult ki. Ez a friss zöldségek, gyümölcsök és napfény hiányára vezethető vissza – ezek elérhetősége ugyanis igencsak korlátozott az űrállomáson. A probléma túlmutat a táplálkozáson: a kutatások azt is kimutatták, hogy ezek a hiányállapotok összefügghetnek olyan egykarbonos metabolikus utak zavarával, mint például a homocisztein emelkedése vagy a methylmalonic acid szint változása, amelyek többek között a látásproblémák és idegrendszeri elváltozások hátterében is állhatnak.
Csont- és izomtömeg csökkenés: gyors és tartós hatás
A súlytalanságban nincs szükség az izomzat folyamatos működtetésére. Emiatt már néhány nap alatt csökken az izomtömeg és az erőnlét – hosszabb küldetéseknél ez akár drámai mértékű lehet. A csonttömeg is csökken: a legfrissebb kutatások szerint az űrhajósok havonta akár 1,5 %-ot is veszítenek a csontjaik sűrűségéből – különösen a lábakban és a csípő környékén.
A NASA Twins Study és más megfigyelések szerint ez a veszteség hónapokkal a visszatérés után sem regenerálódik teljesen. A rehabilitációs időszak tehát nemcsak fizikai, hanem molekuláris szinten is szükséges.
Immunrendszer, mikrobiom és gyulladás
Egy másik meglepő megfigyelés, hogy a túl steril űrkörnyezet nem feltétlenül egészséges. Egy új kutatás szerint az ISS „túl tiszta”, és ez káros hatással lehet az immunrendszerre: gyulladásos reakciók léphetnek fel, a bélflóra biodiverzitása lecsökken, és a krónikus, alacsony fokú gyulladás („inflamm-aging”) kialakulása is gyakoribb lehet. Ez hosszabb küldetéseknél komoly egészségügyi kockázatot jelent .
A NASA szerint az immunfunkciók eltolódása akár a latens vírusok újraaktiválódását is okozhatja – például herpeszvírusokat, amik hosszú ideig rejtőznek a szervezetben, de stressz vagy gyengeség esetén ismét előtérbe kerülnek.
Stressz, psziché és neurodegeneratív kockázatok
Az űrutazás nemcsak a testet, de a pszichét is próbára teszi. A hosszú izoláció, az állandó mesterséges fények, a nap nélküli időszámítás és a bezártság érzése mentális kihívásokat idéz elő. A NASA jelenleg is fejleszt olyan VR- és AI-alapú pszichés támogató rendszereket, amelyek segítségével az űrhajósok jobban feldolgozhatják ezeket az élményeket, csökkentve a stresszt és szorongást.
Különösen érdekesek azok a friss vizsgálatok, amelyek Parkinson-kórhoz hasonló molekuláris mintázatokat mutattak ki az űrutazás után. A génexpressziós profilok, dopaminrendszert érintő eltolódások és a mitokondriális diszfunkciók mind olyan elváltozások, amelyekre egyelőre még nem tudjuk pontosan, milyen hosszú távú hatással vannak az emberi egészségre.
Hogyan lehet megelőzni a problémákat?
A megelőzés ma már nem csak edzésből és vitaminpótlásból áll. Az új technológiák révén az űrhajósok mesterséges gravitációs kamrákban, elektromos izomstimulációval, szenzoros exoskeletonokkal és egyéni fiziológiai monitoring rendszerekkel támogatják szervezetüket. Emellett komoly figyelmet fordítanak a molekuláris szintű egészségmegőrzésre is: rendszeres vérmintavételekkel követik a DNS-károsodást, gyulladásos markereket és immunválaszt.
A rehabilitáció pedig legalább 45 napig tart, intenzív edzésekkel, szemészeti, neurológiai és egyensúlyi tesztekkel kiegészítve – ahogy ez Sławosz Uznański esetében is történik jelenleg Kölnben.
Újrakalibrálódik a teste: megvan az orvosi jelentés Kapu Tibor állapotáról
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
