A bőrkiütés a bőr felszínén megjelenő elváltozások gyűjtőfogalma, amely különböző okok miatt alakulhat ki. A kiütések megjelenése változatos lehet: lehetnek vörös foltok, hólyagok, csomók, hámló vagy viszkető bőrelváltozások. A kiütések lehetnek átmenetiek vagy tartósak, enyhék vagy súlyosak, és gyakran valamilyen alapbetegség tünetei.
A bőrkiütés számos tényező következménye lehet, beleértve a fertőzéseket, allergiás reakciókat és különböző bőrbetegségeket. A leggyakoribb okok közé tartoznak:
Bár a bőrkiütések többsége ártalmatlan és magától elmúlik, bizonyos esetekben orvosi vizsgálatra lehet szükség:
A bőrkiütés egy gyakori, de sokszor zavarba ejtő tünet: megjelenhet hirtelen vagy fokozatosan, lehet enyhe vagy súlyos, viszkethet, fájhat, vagy akár teljesen tünetmentes is maradhat. Mivel számos különböző ok állhat a hátterében – az egyszerű allergiától kezdve a fertőző betegségeken át az autoimmun kórképekig –, a bőrkiütés kivizsgálása sok esetben elengedhetetlen a pontos diagnózishoz és hatékony kezeléshez.
Az orvos részletesen kikérdezi Önt az alábbiakról:
Az orvos szemrevételezi a kiütést, megvizsgálja a test többi részét is, és értékeli a kiütés jellegét (például: makulák, papulák, vezikulák, hámlás, lichenifikáció stb.).
Bizonyos esetekben szükség lehet vérvételre vagy más laboratóriumi vizsgálatra:
Ritkán, de egyes szisztémás betegségek gyanúja esetén szükség lehet például mellkasröntgenre vagy hasi ultrahangra is. (Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy éppen egy képalkotó módszer, a kontrasztanyagos CT vizsgálat során használt kontrasztanyag váltja ki a bőrtünetet.)
Ha a kiütés okát nem sikerül megállapítani, vagy felmerül valamilyen gyulladásos, autoimmun vagy daganatos bőrbetegség gyanúja, bőrbiopsziát végeznek: a bőrből kis mintát vesznek, és mikroszkóp alatt vizsgálják meg.
A kezelés az alapbetegségtől és a kiütés okától függ. A következő módszerek segíthetnek:
Ha testszerte észlel kiütést, feltétlenül javasolt a kivizsgálás. A bőrkiütések komolyabb betegségek tünetei is lehetnek, bőrkiütés kísérhet például bizonyos autoimmun betegségeket (szisztémás lupus erythematosus, SLE) is. Ha a bőrkiütések mellett olyan kísérő tünetek is jelentkeznek mint a láz, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, mielőbb vegye fel a kapcsolatot háziorvosával!
A fertőző bőrkiütések általában hólyagosak, gennyesek, hámlóak vagy kiterjedtek, és lázzal vagy más szisztémás tünetekkel járhatnak. Ha például bárányhimlő, kanyaró vagy impetigo gyanúja merül fel, érdemes orvoshoz fordulni.
Az allergiás reakciók (pl. csalánkiütés, kontakt dermatitisz) az immunrendszer túlzott válasza miatt alakulnak ki, és gyakran viszketnek. Az irritatív kiütések (pl. vegyszerek okozta dermatitisz) közvetlen bőrirritáció következményei, és nem mindig járnak immunválasszal.
A bőrápolási rutin fenntartása, a hidratálás, az allergének elkerülése és a megfelelő ruházat viselése csökkentheti a bőrkiütések kockázatát. Érdemes kerülni az agresszív tisztálkodószereket, amelyek kiszáríthatják vagy irritálhatják a bőrt.
Kamillás borogatás, zabpelyhes fürdő, hideg borogatás vagy aloe vera gél enyhítheti az irritációt és a viszketést. Az illatanyag-mentes hidratálók rendszeres használata is segíthet.
Ha a kiütés fájdalmas, gyorsan terjed, hólyagosodik vagy gennyes, esetleg magas lázzal és egyéb súlyos tünetekkel jár, azonnali orvosi segítség szükséges. Különösen fontos orvoshoz fordulni, ha a kiütés kisgyermekeknél vagy legyengült immunrendszerű embereknél jelentkezik.
A bőrön megjelenő kiütések gyakori tünetek, amelyek hátterében számos különböző ok állhat: allergiás reakció, fertőzés, autoimmun betegség vagy akár gyógyszer mellékhatás is. Éppen ezért a kiütések kivizsgálása sok esetben több lépésből áll, és az orvos dönthet úgy, hogy vérvételre is szükség van a pontos diagnózis érdekében. Vérvételre alapvetően akkor kerül sor, ha a bőrtünetek hátterében belső, szisztémás okot vagy komolyabb betegséget gyanítanak.
Igen, kiütések esetén szükség lehet bőrbiopsziára, ha a tünetek ismeretlen eredetűek, tartósak, nem reagálnak kezelésre, vagy súlyos, szisztémás betegséget is jelezhetnek. A bőrbiopszia segít tisztázni, hogy a kiütés hátterében gyulladásos, autoimmun, fertőzéses vagy akár daganatos folyamat áll-e. Különösen indokolt lehet például vasculitis, lupus erythematosus, psoriasis, ekcéma, lángoló allergiás reakciók, vagy ismeretlen gyógyszerreakciók esetén. A szövettani vizsgálat pontos diagnózist ad, amely alapján célzott kezelés indítható. Tehát bár nem minden kiütésnél szükséges, komplex vagy elhúzódó esetekben a bőrbiopszia fontos diagnosztikai eszköz lehet.
Igen, a transzfúzió okozhat bőrkiütést, amely az egyik leggyakoribb allergiás reakció a vérátömlesztés során. Ez általában viszketéssel és csalánkiütéssel jár, és enyhe vagy közepes súlyosságú lehet. Az ilyen reakciók többnyire nem életveszélyesek, de kényelmetlenséget okoznak, és szükség esetén antihisztaminokkal kezelik őket. Ritkább esetben súlyosabb allergiás vagy anafilaxiás reakció is kialakulhat, ami azonnali orvosi beavatkozást igényel.
Igen, kiütések társulhatnak orrfolyással bizonyos betegségek esetén. Vírusfertőzések – például kanyaró, rubeola vagy ötödik betegség – gyakran okoznak orrfolyást, lázat és testszerte jelentkező bőrkiütéseket is. Allergiás reakciók (pl. pollenallergia) során is jelentkezhet egyszerre orrfolyás és bőrtünet, különösen csalánkiütés. Egyes autoimmun vagy immunrendszeri betegségek is járhatnak ilyen kombinált tünetekkel.
Igen, a gonorrea bizonyos esetekben okozhat kiütéseket, bár ez nem a leggyakoribb tünete. A gonorrea leginkább a húgyutakat, nemi szerveket és a végbelet érinti, de ha a kórokozó baktérium (Neisseria gonorrhoeae) a véráramba jut, diszeminált gonococcus fertőzés alakulhat ki.
A HPV-fertőzés általában nem jár klasszikus bőrkiütéssel, mint például egy vírusos gyermekbetegség vagy allergia esetén. A vírus inkább szemölcsös elváltozásokat okoz a bőrön vagy a nyálkahártyán, ezek lehetnek apró, bőrszínű vagy barnás növedékek, főleg a nemi szervek környékén (condyloma acuminatum). Ezek néha összetéveszthetők kiütésekkel, de valójában szemölcsök, amelyek a HPV következményei.
Igen, a herpeszes száj- és ínygyulladás ritkán, de okozhat bőrkiütést is, különösen kisgyermekeknél vagy elsődleges fertőzés esetén. A kiütések általában az arcon, az ajkak körül vagy az állon jelennek meg, ahol a herpeszvírus hólyagos elváltozásokat hozhat létre a bőrön. Ezek a hólyagok hasonlítanak az ajakherpeszhez, mivel ugyanaz a vírus (leggyakrabban a HSV-1) okozza őket.
Igen, a mononukleózis (más néven Pfeiffer-féle mirigyláz) okozhat bőrkiütést. A betegséget az Epstein–Barr vírus okozza, és elsősorban a nyirokrendszert és a májat érinti. Bőrkiütés önmagában is előfordulhat a fertőzés során, de különösen gyakori, ha a beteg amoxicillin vagy ampicillin tartalmú antibiotikumot kap, ilyenkor gyógyszerreakciós kiütés alakulhat ki.
Igen, a ruhatetű (Pediculus humanus corporis) okozhat bőrkiütést. A tetvek vérszívása irritálja a bőrt, ami apró, vörös foltokban vagy pöttyökben jelentkező kiütésként jelenik meg. A kiütés leggyakrabban a ruhavonal mentén, a törzsön, nyakon és vállakon látható, ahol a tetvek előszeretettel tartózkodnak. A folyamatos viszketés és karcolás miatt a bőr gyulladt, esetleg ekcéma-szerű elváltozás alakulhat ki, és a bőrön pörkösödés vagy kisebb sebképződés is előfordulhat.
Igen, a veleszületett szifilisz gyakran okoz bőrkiütést a csecsemőnél, ami az egyik legjellemzőbb korai tünet. A kiütés általában vöröses vagy rózsaszínes foltok formájában jelentkezik, és a törzsön, a végtagokon, valamint a tenyéren és talpon is megjelenhet. A bőrkiütés oka a Treponema pallidum okozta gyulladás és immunválasz, amely a bőr mikroszkopikus ereit érinti, és felületi elváltozásokat hoz létre. Sok esetben a kiütés egyéb tünetekkel, például nyirokcsomó-duzzanattal, sárgasággal vagy vérszegénységgel társul.
Felhasznált források:
A szemkörnyéken, arcon vagy orr mellett megjelenő apró, fehéres, kemény pöttyök sokakat zavarnak – ezek nem pattanások, mégis makacsul ott maradnak.
A sokszor égési srülésekre emlékeztető tünetek háttere nem mindig allergia, sokszor egy különleges mechanizmus áll mögötte.
A csalánkiütés az egyik leggyakoribb bőrgyógyászati jelenség, amely az emberek közel 20%-át legalább egyszer érinti az élete során. De meddig tart egy-egy csalánkiütéses epizód? Mi befolyásolja a lefolyását? És mikor érdemes komolyabban venni?
Sokan közülünk tapasztaltuk már, hogy a frissen mosott ruhák viselése után hirtelen viszketni kezd a bőrünk, kipirosodik, sőt, akár kiütések is megjelennek rajta. Ilyenkor gyakran nem is gondolunk rá, hogy a bőrproblémák hátterében a mosószer állhat.