Hizlaló utcazaj: kiderült, miért képes megváltoztatni az anyagcserénket
Tényleg képes felhzlalni minket az utca zaja? A kutatók kiderítették, hogy igen: ez a kapcsolat a városi zaj és az elhízás között.
Sokan tapasztaljuk, hogy a városi lét fárasztóbb, stresszesebb, sőt talán még hizlalóbb is, mint a természetközeli életmód. De vajon valóban hizlalhat a zaj? A válasz meglepő, de igen: a kutatások egyre világosabban mutatják, hogy a környezeti zaj – különösen a közlekedésből eredő zajterhelés – nemcsak az idegeinket borzolja, hanem hosszú távon az anyagcserénket is felboríthatja, ezzel hozzájárulva a testsúlygyarapodáshoz és az elhízáshoz.
Ez a kapcsolat nem csak feltételezés: komoly tudományos bizonyítékok támasztják alá.
A zaj, mint rejtett metabolikus rizikófaktor
A zajterhelés ma már nem csupán komfortproblémának számít. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2024-es jelentése szerint a környezeti zaj a második legnagyobb környezeti egészségügyi kockázati tényező Európában a légszennyezés után. A zaj nemcsak a hallásra hat, hanem befolyásolja a szív- és érrendszer, az idegrendszer és az endokrin rendszer működését is – ezek mind szerepet játszanak a testsúly szabályozásában.
A stressz és a kortizol szerepe
A zaj stresszt vált ki a szervezetben, különösen akkor, ha hosszan tartó, kiszámíthatatlan és az egyén számára kontrollálhatatlan. Ez a stresszreakció a szervezetben hormonális változásokat indít be: a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely aktiválódik, és nő a kortizol – a köznyelvben „stresszhormonként” ismert – szintje. A magas kortizolszint hosszú távon fokozza az étvágyat, különösen az energiadús, cukros-zsíros ételek iránti vágyat, valamint elősegíti a zsigeri (hasüregi) zsírszövet felhalmozódását.
Az alvásminőség és az anyagcsere összefüggései
Az éjszakai zaj – például közlekedési forgalom, szirénák, vasúti mozgás – megzavarja az alvást. A RHINE III tanulmány szerint a rossz minőségű alvás, különösen a zaj okozta többszöri felébredés, megváltoztatja az étvágyat szabályozó hormonok – például a leptin és ghrelin – egyensúlyát. Ennek következményeként nappal megnő az éhségérzet, csökken a jóllakottságérzés, így az ember hajlamosabb túl sokat enni.
Az alvásmegvonás ráadásul az inzulinérzékenységet is csökkenti, ami megnehezíti a szénhidrátok megfelelő feldolgozását, és hosszabb távon inzulinrezisztenciához, sőt 2-es típusú cukorbetegséghez is vezethet.
Friss kutatások: a zaj és a testzsír összefüggése
A németországi NAKO népegészségügyi kutatás MRI-alapú elemzései szerint a közlekedési zajnak kitett embereknek szignifikánsan nagyobb a zsigeri zsírtömege – vagyis az a zsírréteg, amely nem a bőr alatt, hanem a belső szervek körül halmozódik fel. Ez a zsírtípus különösen veszélyes, mert növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a diabétesz és az anyagcserezavarok kockázatát. A tanulmány szerint az évi átlagos 50 dB feletti zajterhelés már statisztikailag jelentős összefüggést mutatott a zsigeri zsírszinttel.
A cseh SYRI kutatóintézet 2025-ben közzétett vizsgálata pedig arra is rávilágított, hogy a zajterhelés és az elhízás közötti kapcsolat különösen erős lehet azoknál, akiknél depressziós tünetek is fennállnak. Ez felveti a mentális egészség, a környezeti tényezők és a testsúly hármas kapcsolatát, ami a jövő egészségpolitikájának egyik kulcsterülete lehet.
Miért súlyosabb ez nők esetében?
A kutatások szerint az elhízás és a zajterhelés közötti kapcsolat különösen markáns lehet nőknél. A hormonális ciklus, a magasabb stressz-érzékenység és az alvásminőségre való fokozott reagálás együttesen magyarázhatják ezt a jelenséget. A BMC Public Health folyóiratban megjelent tanulmány szerint a nők, akik forgalmas utak mellett élnek, nagyobb eséllyel tapasztalnak alvászavart, hangulati problémákat, és ennek következményeként testsúlygyarapodást.
Van megoldás: mit tehet Ön a zaj hizlaló hatása ellen?
Bár egy forgalmas nagyváros közepén élve nem tudjuk teljesen kikapcsolni a zajokat, mégis sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a szervezetünkre gyakorolt hatásukat:
- Tegye csendesebbé a hálószobáját: vastag sötétítőfüggönyök, dupla üvegű ablakok, hangelnyelő textilek vagy akár zajcsökkentő füldugók is segíthetnek az éjszakai pihenés minőségének javításában.
- Mozogjon zöldben: a zöldterületek, parkok nemcsak a mentális egészségre vannak jó hatással, hanem a zajterhelést is csökkentik. Egy 2025-ös tanulmány szerint a természetes környezetben töltött idő közvetlenül csökkenti a kortizolszintet.
- Végezzen relaxációs gyakorlatokat: légzőgyakorlatok, vezetett meditáció vagy akár egy esti séta is hozzájárulhat a stresszoldáshoz.
- Építsen tudatosságot a zajforrásokról: ha lehetősége van, válasszon csendesebb útvonalat munkába menet, vagy szervezze át napi rutinját úgy, hogy kevesebb időt töltsön magas zajterhelésű környezetben.
Összegezve
Az elhízás és a zajterhelés kapcsolata ma már nem csupán feltételezés, hanem tudományosan alátámasztott tény. A városi környezet zajai nem csak idegesítőek, hanem a szervezet belső egyensúlyát is felboríthatják – alvászavart, hormonális eltéréseket, stresszt és végső soron súlygyarapodást okozva.
Érdemes tehát komolyan venni ezt az „észrevétlen” egészségkárosító tényezőt, és tudatosan tenni ellene. Az egészséges testsúly és az ép idegrendszer nemcsak a táplálkozáson vagy a mozgáson múlik, hanem azon is, hogy mennyi zajt engedünk be az életünkbe.
Mi az összefüggés a rossz alvás és az elhízás között? A szakorvos elmondja
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
