Túlzott könnyezés: amikor a szem „túlreagál” – és nem mindig tudjuk, miért

Tünet

2025. április 23. 07:35

könnyezés szabadban miért szem könny orvos válaszol

Egészségkalauz

A szem könnyezik – ez természetes. A könnyfilm védi a szaruhártyát, tisztít, nedvesít, fertőtlenít. De mi van akkor, ha a szem „túlbuzgóvá” válik, és látszólag ok nélkül folyamatosan csordogál a könnyünk?

Már elhasználtuk az össze zsebkendőnk, a látásunk homályos, a komfortérzetünk pedig a nullával egyenlő. Ez az állapot az epiphora, vagyis a túlzott könnyezés, amely lehet múló kellemetlenség, de akár komolyabb problémák jele is.

Miért sír a szem, ha nincs okunk sírni?

A könnyezésnek két fő oka lehet:

1 vagy túl sok könny termelődik,
2 vagy a könny nem tud megfelelően elfolyni.

Elsőre talán furcsán hangzik, de még a száraz szem is okozhat epiphorát – amikor a szem felszíne túlságosan kiszárad, a szervezet reflexszerűen elkezd „túltermelni”, hogy kompenzálja a hiányt. Ezt nevezzük paradox könnyezésnek.

Az irritáció is tipikus kiváltó ok: legyen szó allergiáról, poros levegőről, huzatról vagy szempilláról, ami befordult a szembe – a könnytermelés azonnal megugrik. Gyulladások, fertőzések (pl. kötőhártya-gyulladás), szaruhártya-sérülések szintén könnycsordulással járnak, amit gyakran égő, vörös, váladékozó szem kísér.

A másik lehetséges mechanizmus a könnyelvezetés zavara. Ilyenkor maga a könny mennyisége nem feltétlenül több a kelleténél, csak éppen nem tudja elhagyni a szemet – így visszatorlódik, lefolyik az arcon. Ez gyakori újszülötteknél, de idősebb korban is megjelenhet, például a könnycsatorna beszűkülése vagy elzáródása miatt. A szemzugban jelentkező duzzanat, nyomásérzékenység, könnyezés, váladékozás gyakran utal erre a problémára.

Hogyan derül ki, mi áll a könnyezés mögött?

A túlzott könnyezés nem mindig árulkodik azonnal a kiváltó okról – ehhez általában szemészeti vizsgálat szükséges. A szakorvos réslámpával megvizsgálja a szemfelszínt, értékeli a könnyfilm minőségét és a szaruhártya állapotát. Ha felmerül a könnyelvezetési zavar gyanúja, speciális teszteket végeznek, például fluoreszceines festést vagy könnycsatorna-átmosást, amivel kideríthető, hogy van-e elzáródás.

Súlyosabb, visszatérő esetekben képalkotó vizsgálatokra – például könnycsatorna CT-re – is szükség lehet, hogy pontosan feltérképezzék a könnyutak állapotát.

Mit lehet tenni, ha nem múlik?

A kezelés mindig a kiváltó októl függ. Ha szemszárazság áll a háttérben, paradox módon épp mesterséges könnyek segíthetnek. Allergiás eredet esetén antihisztaminos szemcseppek, fertőzésnél antibiotikumok vagy vírusellenes szerek jöhetnek szóba. Ha a könnyezést valamilyen irritáló környezeti hatás váltja ki – például szél, füst, pollen – akkor az ezek elleni védekezés, például védőszemüveg használata hozhat enyhülést.

Amennyiben a könnyelvezetés zavart szenved – például a könnycsatorna elzáródott –, a konzervatív kezelések nem mindig elégségesek. Ilyenkor szóba jöhet a könnycsatorna-műtét, amely során új elvezetési utat alakítanak ki. Az úgynevezett DCR-műtét (dacryocystorhinostomia) gyakori beavatkozás a krónikus könnycsatorna-elzáródás kezelésére. Ha a szemhéj anatómiai eltérése – például befelé vagy kifelé fordulása – áll a háttérben, akkor szemhéjkorrekciós műtétre is szükség lehet.

Apró figyelmességek, amikkel sokat tehetünk

Sok esetben már az is segíthet, ha odafigyelünk a szemünk védelmére. Ne dörzsöljük a szemünket, különösen, ha irritált. A kontaktlencsét mindig tisztán és szabályosan használjuk. Poros, szeles időben vagy allergiaszezonban viseljünk napszemüveget. Ha irodában dolgozunk és sokat nézzük a képernyőt, figyeljünk a megfelelő pislogási gyakoriságra és a szem rendszeres pihentetésére.

A meleg borogatás és finom könnycsatorna-masszázs otthon is segíthet az enyhébb könnyelvezetési problémákon – de fontos, hogy ha pár nap alatt nincs javulás, ne próbálkozzunk tovább egyedül, hanem forduljunk orvoshoz.

Mikor kell orvoshoz fordulni a túlzott könnyezéssel?

Ha a könnyezés nem múlik el néhány nap alatt, ha váladékozással, fájdalommal, látásromlással vagy duzzanattal társul, mindenképp javasolt szemészeti vizsgálat. Különösen, ha a szemzugban tapintható csomó vagy nyomásérzékenység jelentkezik.

Igaz, hogy a száraz szem is okozhat könnyezést?

Igen, ez az egyik leggyakoribb paradox reakció. A szárazság miatt a szem túltermel könnyet, amit azonban nem tud megfelelően megtartani vagy elvezetni – így jelentkezik a folyamatos könnyezés.

Mi segíthet otthon? Szemmkönnyezés kezelése házilag

A meleg borogatás, finom masszírozás, párásító használata a lakásban, valamint a képernyőidő csökkentése mind enyhíthetik a tüneteket. Szemcseppekkel is próbálkozhatunk, de ha néhány napon belül nincs javulás, mindenképp kérjünk szakértői véleményt.

Mennyire veszélyes ez az állapot?

Önmagában nem életveszélyes, de ha elhúzódik, visszatér vagy fertőzés, gyulladás, elzáródás áll mögötte, akkor hosszú távon ronthatja az életminőséget, és akár műtéti kezelést is igényelhet.

Kiket érint leggyakrabban a könnyelvezetés zavara?

Leginkább két életkori csoportot: az újszülötteket – náluk gyakran magától megoldódik a könnycsatorna elzáródás –, illetve az idősebb felnőtteket, ahol az öregedéssel járó változások miatt fokozódik a kockázat.

A szem könnyezése nem mindig jelent szembetegséget – de ha tartóssá válik, nem szabad elbagatellizálni. Egy gyors szemészeti vizsgálat sok kellemetlenségtől és felesleges találgatástól kímélhet meg bennünket. A szem, akárcsak a szív, néha túlreagál – de mindig üzen valamit.

Felhasznált források: