A leheletünkből is sejthető, ha már sorvadásnak indultak a bélbolyhok

Tartós, megmagyarázhatatlan szájszag is utalhat arra, hogy a bélben felszívódási zavar vagy bakteriális egyensúlyzavar zajlik. A hirtelen, erős hasi fájdalom akár bélelhalás jele is lehet, míg a hónapok óta tartó puffadás, vashiány vagy krónikus fáradtság a vékonybél lassú károsodására utalhat – a tünetek helyes értelmezése szó szerint életet menthet.

A hasi fájdalom az egyik leggyakoribb panasz, amellyel orvoshoz fordulnak – mégis van egy formája, amely különösen nagy figyelmet érdemel. A hirtelen jelentkező, erős, nehezen csillapítható hasi fájdalom, amely „nem arányos” a fizikális vizsgálat során tapasztalt eltérésekkel, a szakirodalomban klasszikus figyelmeztető jelként szerepel a bélelhalás, vagyis az intestinalis ischaemia korai szakaszában.

Ez az állapot a bél vérellátásának romlása miatt alakul ki, és időben történő felismerés nélkül életveszélyessé válhat.

A kezdeti tünetek között a hirtelen hasi fájdalom mellett

• hányinger,
• hányás,
• esetenként véres széklet is megjelenhet.
• A fájdalom gyakran erősebb, mint amit a has tapintásakor tapasztalt eltérések indokolnának – ezt a jelenséget a szakirodalom „pain out of proportion” kifejezéssel írja le.

Kockázati tényező lehet a pitvarfibrilláció, az érelmeszesedés, a súlyos alacsony vérnyomásos állapot vagy bizonyos keringési zavarok. A diagnózis felállításában a sürgős képalkotó vizsgálat – különösen a CT-angiográfia – kulcsszerepet játszik, ahogyan azt a gasztroenterológiai szakirodalom is hangsúlyozza.

Krónikus mesenterialis ischaemia esetén a tünetek alattomosabbak:

• étkezést követő hasi fájdalom,
• fogyás,
• étvágytalanság jelentkezhet.

Ezek a panaszok már a vérellátási zavar előrehaladottabb állapotára utalhatnak.

A bélelhalás és a nyálkahártya-károsodás közti különbség

A bélelhalás akut, heveny keringési probléma. Ezzel szemben a vékonybél nyálkahártyájának károsodása – például a bélboholy-sorvadás (villous atrophia) – többnyire lassan kialakuló folyamat. Míg az ischaemia a bél teljes falát érintheti, addig a boholy-sorvadás a nyálkahártya felszínén zajlik, és elsősorban a felszívódás romlásához vezet.

A vékonybél belső felszínét apró, ujjszerű nyúlványok, úgynevezett bélbolyhok borítják. Ezek biztosítják a hatékony tápanyagfelszívást. Ha a bolyhok megrövidülnek vagy elsimulnak, a felszívófelület csökken. A klasszikus szövettani leírást a Marsh-klasszifikáció adja meg.

Amikor nem a fájdalom a vezető tünet

A bélboholy-sorvadás korai jelei rendszerint nem drámaiak, ezek a tünetek könnyen bagatellizálhatók:

• A hasi puffadás visszatérően jelentkezhet,
• a széklet állaga megváltozhat,
• egyeseknél vizes hasmenés,
• másoknál váltakozó székletürítés alakul ki.

Egy kevésbé ismert, mégis figyelemre méltó jelenség: a tartós rossz lehelet, szájszag, amely nem magyarázható fogászati vagy fül-orr-gégészeti okkal. Felszívódási zavar és a bélflóra egyensúlyának felborulása esetén a lebontatlan tápanyagok erjedése fokozódhat, megváltozhat a baktériumösszetétel, és olyan gázok képződhetnek, amelyek a kilélegzett levegőben is érzékelhetők. Bár a szájszag hátterében számos ártalmatlan ok állhat, ha tartós puffadással, hasmenéssel vagy hiányállapotokkal társul, érdemes a bélrendszer irányába is gondolkodni.

A felszívódási zavar egyik leggyakoribb objektív jele a megmagyarázhatatlan vashiányos vérszegénység. A World Gastroenterology Organisation ajánlásai szerint ismeretlen eredetű vashiány esetén indokolt a cöliákia irányú kivizsgálás. A háttérben nem feltétlenül a bevitt vas mennyisége kevés, hanem a bél felszívóképessége csökkent.

Emellett folsav- és B12-hiány, D-vitamin-csökkenés, csontfájdalom vagy korai csontritkulás is jelezheti, hogy a felszívódás zavart szenved. A tünetek gyakran a bélrendszeren kívül jelennek meg. Az ESPGHAN és a British Society of Gastroenterology irányelvei hangsúlyozzák, hogy a cöliákia atípusos formái gyakoriak: indokolatlan fogyás, menstruációs zavar, meddőség, visszatérő afták vagy krónikus fáradtság is felvetheti a gyanút. A BMJ Open Gastroenterology összefoglalója szerint a betegek jelentős részénél nem a klasszikus hasmenés dominál.

Cöliákia – a leggyakoribb háttérok

A bélboholy-sorvadás legismertebb kiváltója a lisztérzékenység, vagyis a cöliákia. Autoimmun betegség, amelyben a glutén hatására ellenanyag-termelődés indul a szöveti transzglutamináz ellen. A diagnózis alapja a pozitív szerológia és a vékonybél-biopszia.

Fontos, hogy a gluténmentes étrend megkezdése a kivizsgálás előtt torzíthatja az eredményeket, mivel az ellenanyagszintek csökkenhetnek, a nyálkahártya részben regenerálódhat. Erre a diagnosztikai buktatóra több szakmai irányelv is felhívja a figyelmet.

Nem minden boholy-sorvadás cöliákia

Előfordulhat, hogy a biopszia bolyhok elsimulását mutatja, de a cöliákia-ellenanyagok negatívak. Ilyenkor seronegatív enteropátiáról beszélünk. A háttérben fertőzés, autoimmun folyamat, gyulladásos bélbetegség, alultápláltság vagy gyógyszerhatás is állhat.

Különösen ismert az olmesartan okozta sprue-szerű enteropathia, amely klinikailag és szövettanilag cöliákiára hasonlíthat. Erről az American Journal of Medicine közölt részletes elemzést. A gyógyszerlista ezért a kivizsgálás fontos része.

Képes-e a bél regenerálódni?

A vékonybél nyálkahártyája jelentős regenerációs képességgel bír. Szigorú gluténmentes étrend mellett a bolyhok hónapok alatt javulhatnak, bár a teljes helyreállás felnőttekben akár egy-két évig is eltarthat.

A legújabb kutatások a mikrobiom szerepét is vizsgálják. A Cell folyóiratban megjelent közlemények szerint a bélflóra összetétele befolyásolhatja a gyulladás súlyosságát. Bár ezek a terápiás irányok még kísérleti fázisban vannak, a jövőben új kezelési lehetőségeket nyithatnak.

Mikor kell sürgősen segítséget kérni?

Hirtelen fellépő, erős hasi fájdalom, véres széklet, láz vagy keringési instabilitás esetén azonnali sürgősségi ellátás szükséges, mert ezek bélelhalás jelei lehetnek.

Hosszabb ideje fennálló, visszatérő emésztési panasz, megmagyarázhatatlan vashiány, indokolatlan fogyás vagy tartós fáradtság esetén gasztroenterológiai kivizsgálás javasolt.

Összegezve

A bélelhalás az egyik legsúlyosabb hasi kórkép, amely gyors felismerést és beavatkozást igényel. A bélboholy-sorvadás ezzel szemben lassabban kialakuló, felszívódási zavart okozó állapot, amely mögött leggyakrabban cöliákia, de számos más ok is állhat.

A tünetek értelmezése döntő jelentőségű. A hirtelen, erős hasi fájdalom sürgős kivizsgálást igényel. A tartós, enyhébb panaszok pedig nem elhanyagolhatók – mert a bél gyakran csendben, de következetesen jelzi, ha működése megváltozik.

Figyelmébe ajánljuk

Így derítheti ki, hogy elsorvadtak-e a bélbolyhai

Rapid Q&A

Gyakori kérdések - lényegretörő válaszok a bélelhalásról és a bélnyálkahártya-károsodásról

• Mi az a bélelhalás, és hogyan alakul ki?
• A bélelhalás – orvosi nevén intestinalis ischaemia – a bél vérellátásának súlyos zavara következtében alakul ki. Ha a bélfal nem jut elegendő oxigénhez és tápanyaghoz, a szövet károsodik, súlyos esetben elhal. A kiváltó ok lehet hirtelen érelzáródás (például vérrög), előrehaladott érelmeszesedés, tartósan alacsony vérnyomás vagy egyéb keringési zavar.
• Melyek a legkorábbi figyelmeztető jelek?
• A legjellemzőbb korai tünet a hirtelen, erős hasi fájdalom, amely gyakran aránytalanul intenzív a fizikális vizsgálati lelethez képest. Ehhez társulhat hányinger, hányás, hasmenés vagy véres széklet. Idősebb, szív- és érrendszeri betegséggel élő pácienseknél különösen komolyan kell venni ezeket a jeleket.
• Miben különbözik az akut és a krónikus forma?
• Az akut bélelhalás gyorsan, akár órák alatt alakulhat ki, és sürgősségi ellátást igényel. A krónikus mesenterialis ischaemia ezzel szemben lassabban fejlődik. Ilyenkor az étkezés utáni hasi fájdalom, fokozatos fogyás és étvágytalanság lehet a vezető tünet. A betegek gyakran „félnek enni”, mert az evés után rendszeresen fájdalom jelentkezik.
• Kiket veszélyeztet leginkább?
• A kockázat magasabb azoknál, akik pitvarfibrillációban szenvednek, jelentős érelmeszesedésük van, dohányoznak, cukorbetegek vagy súlyos szívbetegségben élnek. Alacsony vérnyomással járó állapotok, súlyos fertőzések vagy nagyobb műtétek utáni keringési instabilitás is hajlamosító tényező lehet.
• Állhat-e enyhébb hasi panasz mögött is bélelhalás?
• Az akut forma rendszerint heves tünetekkel jár, de a krónikus keringési zavar sokáig csak étkezés utáni fájdalommal és fogyással jelentkezik. Ha a panaszok ismétlődnek, különösen ismert érrendszeri betegség mellett, kivizsgálás szükséges.
• Hogyan diagnosztizálható?
• Az akut bélelhalás gyanúja esetén sürgős képalkotó vizsgálat, elsősorban CT-angiográfia szükséges, amely megmutatja a mesenterialis erek állapotát. Laborvizsgálatok is segíthetnek, de a diagnózis kulcsa a gyors képalkotás.
• Kezelhető-e a bélelhalás?
• A kezelés az ok függvénye. Vérrög esetén sürgős érsebészeti vagy intervenciós radiológiai beavatkozás szükséges. Súlyos esetben műtéti ellátásra is sor kerülhet, ha a bél egy része már elhalt. A korai felismerés jelentősen javítja a túlélési esélyeket.
• Összefügghet-e a bélelhalás a bélboholy-sorvadással?
• A két állapot eltérő mechanizmussal alakul ki. A bélelhalás akut keringési zavar következménye, míg a bélboholy-sorvadás rendszerint krónikus gyulladás vagy felszívódási zavar miatt jön létre. Ugyanakkor mindkettő a bél egészségének sérülését jelzi, és időben történő felismerésük kulcsfontosságú.
• Mikor kell azonnal mentőt hívni?
• Ha hirtelen, szokatlanul erős hasi fájdalom jelentkezik, amely nem enyhül, különösen ha hányás, véres széklet, láz vagy ájulás társul hozzá, azonnali sürgősségi ellátás szükséges.
• Mit jelent pontosan a bélnyálkahártya-károsodás?
• A bélnyálkahártya a bél legbelső rétege, amely közvetlenül érintkezik az elfogyasztott táplálékkal. Itt történik a tápanyagok felszívódása, és ez a réteg alkotja a szervezet egyik legfontosabb védőgátját is a külvilággal szemben. Károsodásról akkor beszélünk, ha a nyálkahártya szerkezete vagy működése megváltozik – például gyulladás, fertőzés, autoimmun folyamat vagy gyógyszerhatás következtében. Ennek egyik formája lehet a bélboholy-sorvadás, amikor a felszívófelület csökken.
• Milyen tünetek utalhatnak rá?
• A tünetek gyakran nem látványosak. Előfordulhat visszatérő puffadás, hasmenés vagy váltakozó székletürítés, hasi diszkomfort. Gyakori jel a megmagyarázhatatlan vashiányos vérszegénység, krónikus fáradtság vagy indokolatlan fogyás. Bizonyos esetekben a szájszag is társulhat emésztési panaszokhoz, különösen akkor, ha bakteriális egyensúlyzavar vagy felszívódási probléma áll fenn. Önmagában azonban a rossz lehelet nem bizonyítja a nyálkahártya károsodását.
• Visszafordítható a károsodás?
• Sok esetben igen. A kiváltó ok megszüntetésével – például gluténmentes étrend bevezetésével cöliákia esetén – a bélnyálkahártya jelentős mértékben regenerálódhat. A gyógyulás ideje egyénenként eltérő, és felnőtteknél akár hónapokig vagy évekig is eltarthat.
• Okozhat-e bélnyálkahártya-károsodás bélelhalást?
• A bélnyálkahártya károsodása és a bélelhalás két eltérő folyamat. A nyálkahártya-gyulladás vagy boholy-sorvadás elsősorban felszívódási zavart okoz, míg a bélelhalás keringési eredetű, akut állapot. Az egyik nem alakul át automatikusan a másikba.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!