Mit gyógyít a szódabikarbóna? Ezek a hatások most kerültek napvilágra

Utánajártunk, mi igaz a házi praktikákból, és mi nem, illetve mi az, amit tudományosan is megalapozottan állíthatunk a szódabikarbónáról. Spoiler: nem csodaszer, de okosan használva meglepően sokoldalú.

Egy fehér por, ami a konyhától az intenzív osztályig eljutott

A szódabikarbóna, vagyis a nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO₃), sok háztartásban ott lapul a kamrapolcon – talán sütéshez, talán fogfehérítéshez. De vajon valóban gyógyít is? Túlzás lenne ezt mondani, de a válasz nem egyszerű igen vagy nem. Attól függ, hogyan, mire és milyen adagolásban használja. Ahogy egy 2024-es áttekintés a Frontiers in Pharmacology oldalán is összefoglalja: bizonyos állapotokban a szódabikarbóna terápiás eszköz lehet, de korántsem mondható gyógyírnak.

Gyomorégés és savas reflux: a klasszikus házi megoldás

A legismertebb felhasználás kétségkívül a gyomorsav semlegesítése. Ha savtúltengés, puffadás, gyomorégés kínozza, egy fél teáskanál szódabikarbóna egy pohár vízben oldva gyorsan enyhítheti a tüneteket. Ilyenkor ugyanis a bikarbonát lúgosítja a gyomor pH-ját, enyhíti az irritációt. Ez a megoldás valóban hatásos lehet alkalmi esetekben, de nem szabad rendszeresen alkalmazni, mivel visszás módon épp ez az ami, felboríthatja a gyomor természetes savháztartását, és hosszú távon emésztési zavarokat, puffadást okozhat – figyelmeztet a Verywell Health szakértői oldala is.

Krónikus vesebetegség: valóban terápiás eszköz lehet

A friss kutatások szerint a szódabikarbóna metabolikus acidózisban szenvedő, krónikus vesebetegek számára valóban hasznos lehet. Ez az állapot akkor alakul ki, amikor a szervezet nem tud megszabadulni a fölösleges savaktól, és ez hosszabb távon gyorsítja a vesefunkciók romlását.

Egy 2024-es klinikai áttekintés szerint a szájon át adott nátrium-hidrogén-karbonát lassíthatja a veseelégtelenség progresszióját, csökkentheti az izomvesztést, javíthatja az étvágyat és az életminőséget is. A hatásmechanizmus lényege, hogy a lúgosító hatás korrigálja a szervezet savas állapotát. A Frontiers in Pharmacology tanulmánya szerint biztatóak az eredmények, de kizárólag orvosi felügyelet mellett javasolt az alkalmazása.

Sportolás és izomteljesítmény: a „soda-loading” technika

Élsportolók körében egyre elterjedtebb a „soda-loading” módszer, azaz sportolás előtt kb. 60–180 perccel szódabikarbóna fogyasztása. Ennek célja, hogy csökkentse az izmok savasodását, és növelje az anaerob teljesítményt. Az optimális adagolás 0,3 g/ttkg körül van, vagyis egy 70 kilós ember esetében ez kb. 21 grammot jelent.

A Health.com tudományos összefoglalója szerint valóban javíthatja a teljesítményt sprintelésben vagy súlyzós edzésnél, ugyanakkor gyakori mellékhatás lehet a puffadás, hasmenés vagy hányinger. Tehát csak próbaedzéseken, sportorvossal egyeztetve ajánlott alkalmazni.

Gyulladáscsökkentő hatás: új kutatások biztató jelei

A Georgia-i Egyetem kutatói 2024 elején publikálták, hogy kis mennyiségű szódabikarbóna rendszeres fogyasztása modulálhatja az immunrendszert, különösen a gyulladásos folyamatok irányításában. Az egereken és embereken végzett kísérletek azt mutatták, hogy fokozódik a gyulladásgátló T-sejtek (FOXP3⁺ CD4⁺) aktivitása, különösen a lépben és a vérben.

Ez a mechanizmus elméletileg hatással lehet az autoimmun betegségekre (például reumatoid artritisz), de az emberi alkalmazásra vonatkozó bizonyítékok egyelőre kezdeti fázisban vannak. A Verywell Health immunológiai elemzése szerint mindez érdekes irány, de orvosi ajánlás még nem született.

Szájápolás: lepedék ellen igen, de csak mértékkel

Több fogászati vizsgálat szerint a szódabikarbóna kiválóan alkalmas a lepedék eltávolítására enyhe dörzshatásának köszönhetően, emellett lúgosítja a szájüreget, ami csökkenti a baktériumok szaporodását. Sokan saját fogkrémet is kevernek belőle, de a szakértők szerint csak hetente 1-2 alkalommal ajánlott használni, mivel erős koptató hatása károsíthatja a fogzománcot.

A fluorid hiánya is probléma lehet, így a szódabikarbóna nem helyettesíti a fluoridos fogkrémet. A Healthline fogászati szakértői is hasonlóan vélekednek.

Bőrápolás: viszketésre, irritációra mérsékelt segítség

A népszerű portálokon gyakran olvasni arról, hogy a szódabikarbónás fürdő enyhítheti a bőrirritációt, például rovarcsípés, viszketés vagy napégés után. Ennek alapja a por enyhén lúgos kémhatása, amely nyugtatja a bőrfelszínt és segíti a pH-kiegyenlítést.

A MedicalNews szerint alapján napi 1-2 alkalommal, langyos vízben oldva alkalmazható, de hosszú távon kiszáríthatja a bőrt, ezért érzékeny bőrűeknél nem javasolt. Fontos: akné, seb vagy ekcéma esetén előbb kérje bőrgyógyásza tanácsát.

Rákterápia kiegészítőjeként? Egyelőre ez csak vad hipotézis

Az alternatív terápiák hívei gyakran hivatkoznak arra, hogy a szódabikarbóna lúgosítja a daganatos sejtek környezetét, ezzel akadályozhatja azok növekedését. Laboratóriumi és állatkísérletek valóban kimutatták, hogy bizonyos tumorsejtek kevésbé agresszívek lúgos közegben.

Ugyanakkor emberi klinikai vizsgálat még nem igazolta, hogy a szódabikarbóna önmagában hatásos lenne bármilyen daganat ellen. Az OncoDaily is hangsúlyozza: csak orvos által irányított kezelés részeként lehet értelme kiegészítésként, de semmiképp nem alternatívaként.

Mire nem jó – vagy épp veszélyes lehet

Sokan a TikTok és egyéb közösségi oldalak hatására fogyókúrás céllal kezdik inni a szódabikarbónás vizet, „zsírégetőként” hivatkozva rá. Ez teljes félreértés. Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a szódabikarbóna zsírt bontana vagy gyorsítaná az anyagcserét. Ráadásul nagy mennyiségben súlyos mellékhatásokat okozhat: elektrolitzavar, izomgörcs, hányinger, vérnyomás-emelkedés, akár metabolikus alkalózis is felléphet.

Ugyanez igaz azokra a „méregtelenítő kúrákra” is, ahol rendszeres ivását ajánlják – ezek veszélyes, félrevezető gyakorlatok, amelyeket kerülni kell. A The Sun egészségügyi figyelmeztetései is hangsúlyozzák, hogy nem játék egy lúgos vegyület rendszeres belső használata.

Mire figyeljen, ha mégis alkalmazza?

• Soha ne fogyasszon belőle rendszeresen, maximum alkalmi gyomorpanaszra használja.
• Ha gyógyszereket szed, kérdezze meg orvosát, mert módosíthatja a felszívódást (pl. antibiotikumoknál, vaspótlásnál).
• Magas vérnyomás, szív- vagy vesebetegség esetén különösen nagy a kockázat, mivel nátriumtartalma megterheli a szervezetet.
• Gyermekeknek, terheseknek és időseknek csak orvosi javaslatra adható.

Összefoglalás: nem csodaszer, de jól használva hasznos lehet

A szódabikarbóna nem gyógyít meg mindent, de szakszerűen alkalmazva több területen is segíthet: savas refluxban, enyhe gyulladásokban, vesebetegség kiegészítő terápiájaként, sportolás előtt vagy akár a szájápolásban. A kulcs mindig a mérték, a kontextus és az orvosi kontroll. Ha bizonytalan, vagy krónikus betegségben szenved, ne kezdje el „csak úgy” használni, inkább kérdezze meg orvosát.

• A szódabikarbóna, mint a konyhák és házi praktikák sztárja, különböző egészségügyi célokra is alkalmas lehet, de a hatékonysága és biztonsága feltételes.
• A gyomorsav semlegesítésében időlegesen segíthet, de hosszú távú és rendszeres használata gyomorproblémákat okozhat – óvatosan ajánlott.
• Krónikus vesebetegség esetén az orvos irányítása mellett lassíthatja a betegség romlását a metabolikus acidózis kezelésével.
• Az élsportolók körében a szódabikarbóna terjedő használata sportteljesítmény növelésére népszerű, de mellékhatásai gondos alkalmazást igényelnek.
• Bár laboratóriumi kísérletek mutatnak be ígéreteket, a szódabikarbóna daganatok elleni hatása emberekben még nem bizonyított.

Kapcsolódó cikk

Mire jó a szódabikarbóna? Így használja, hogy értelme is legyen – tanácsolja a gyógyszerész

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!