Hashajtónak használná a szódabikarbónát? Súlyos mellékhatásokkal járhat a tévedése
Székrekedésre használna szódabikarbónát? Ne tegye, míg ezt el nem olvasta - és ami azt illeti, utána sem.
Időnként mindannyiunknak lehetnek emésztési gondjai, és ilyenkor hajlamosak vagyunk a házi praktikák felé fordulni. A szódabikarbóna – vagyis a nátrium-hidrogénkarbonát – gyakran szerepel ezek között, mint a gyomorégés jól ismert ellenszere. De vajon tényleg hatékony hashajtóként is?
A válasz: nem. Bár egyes források említenek ilyen hatást, a bizonyítékok és az orvosi ajánlások sokkal árnyaltabb képet festenek.
A szódabikarbóna szerepe az emésztésben
A szódabikarbóna lúgosító hatású, és valóban képes enyhíteni a gyomorsavat – ezért is használják alkalmanként gyomorégés, puffadás, savas reflux esetén. Az amerikai Mayo Clinic és a WebMD egyaránt elismeri ezt a hatást, de figyelmeztetnek arra is, hogy a szer rendszeres használata nem ajánlott, mert hosszú távon épp az ellenkező hatást érheti el: a gyomor túlkompenzálhat, és még több savat termelhet .
A hashajtó hatás viszont sokkal inkább egy mellékhatás, mintsem tudományosan igazolt előny. Nagy mennyiségben, gyors bevitel esetén a szódabikarbóna ozmotikus hatást fejthet ki – azaz vizet vonhat a bélbe, ami felgyorsítja az áthaladást. Igen ám, de ez egyrészt nem egyenletesen kiszámítható, másrészt nem mentes a veszélyektől.
A szervezet sóháztartása és a veszélyek
A szódabikarbóna fogyasztása nátriumbevitel is egyben – sőt, nem is kevés. Egy teáskanálnyi körülbelül 1250 mg nátriumot tartalmaz, ami majdnem az egész napi ajánlott maximumot lefedi. Márpedig a túl sok nátrium vízvisszatartást, magas vérnyomást, szívmegterhelést okozhat, különösen idősebbeknél, vese- vagy szívproblémával élőknél.
Ráadásul a túlzott lúgosítás (alkalózis) komoly anyagcserezavarokat indíthat el. Olyan tünetek jelentkezhetnek, mint izomgörcsök, zavartság, szédülés, vagy akár görcsroham. Egy 2021-es esetismertetés beszámolt egy 61 éves férfiról, aki hashajtóként alkalmazta a szódabikarbónát, de az végül súlyos metabolikus alkalózist (pH 7,61; HCO₃⁻ 53 mEq/l), hipokalémiát (K⁺ 2,6 mEq/l), akut vese- és májkárosodást is elszenvedett. A kórházi ellátás során elektrolit-egyensúlyát helyreállították, és a szervek funkcióit sikerült normalizálni
Egy másik 2022-es esettanulmány fiatal nőbetegnél írt le hasonló tüneteket, akinek a rendszeres szódabikarbóna-fogyasztása – szintén az emésztés javítása céljából – hypokalémiát, azaz alacsony káliumszintet idézett elő. Ez szívritmuszavarhoz, izomgyengeséghez és szívproblémákhoz vezetett nála.
Egy 2020 júliusában publikált esetismertetés pedig azt részletezi, hogy egy 80 éves hölgy krónikus metabolikus alkalózist és hipokalémiát (alacsony káliumszintet) szenvedett el a szódabikarbóna “fogkrémkénti” rendszeres használata miatt. A hölgy hosszú időn keresztül használta fogkrémként a szódabikarbónát, ami folyamatosan lúgosította a szervezetét. Ennek következtében metabolikus alkalózis alakult ki nála, s a káliumszintje veszélyesen alacsonyra csökkent. A BMC Nephrology folyóiratban közölt tanulmány bemutatja, hogy az extrém lúgosítás súlyos egyensúlyzavarokat eredményezhet, így komoly rizikót jelenthet – például szívritmuszavarokat – ott is, ahol nem is gondolnánk.
Mit mondanak a szakmai irányelvek?
Sem az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság, sem a NICE brit egészségügyi irányelvek nem említik a szódabikarbónát hashajtóként elfogadott kezelésként. A Cochrane adatbázis is csak annyit ír róla, hogy lúgosító szerként vizsgálták például krónikus veseelégtelenségben, de nem javasolják sem székrekedésre, sem rendszeres használatra.
Bár egyes alternatív gyógyászati oldalak időnként emlegetik a „béltisztító” hatást, ezek gyakran túlzó állításokra vagy anekdotákra építenek, nem kontrollált klinikai vizsgálatokra.
Mi lehet a helyes megközelítés?
Ha a célja a székletürítés rendszerességének támogatása, sokkal jobb választás lehet a rostban gazdag étrend, a rendszeres testmozgás és az elegendő folyadékfogyasztás. Amennyiben mégis szükséges valamilyen hashajtó hatás, érdemes a patikában kapható, biztonságos készítmények közül választani, például laktulózt vagy makrogolt tartalmazó termékeket. Ezek hatásmechanizmusa jól ismert, és orvosi szempontból is biztonságosabban adagolhatók.
Természetes megoldásként a szilvalé, a lenmag, az útifű maghéj vagy a probiotikumok is segíthetnek. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ha a székrekedés tartósan fennáll, vagy fájdalommal, fogyással, vérzéssel jár, mindenképp orvosi kivizsgálás szükséges.
Végszó: lúgosító csodaszer helyett kockázatos játék?
A szódabikarbóna tehát nem való hashajtónak. Ha egyszer-egyszer enyhíteni kívánja a gyomorsavtúltengést, egy fél teáskanálnyi vízben oldva még beleférhet – de rendszeres vagy nagyobb mennyiségű használata nemcsak hatástalan, hanem veszélyes is lehet.
A székrekedés nem csupán kellemetlen, de egy tünet, amelynek hátterét mindig érdemes megérteni. A szódabikarbónával való kísérletezés helyett jobban teszi, ha megbízható, kipróbált megoldásokat választ, és szükség esetén orvoshoz fordul.
Mire jó a szódabikarbóna? Így használja, hogy értelme is legyen – tanácsolja a gyógyszerész
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
