Mi számít magas kortizol szintnek? Nézze meg, érintett-e!

Ezért nem elég egyetlen vérvétel, ha a kortizolszintjéről biztosat akar tudni.

A kortizol – más néven „stresszhormon” – az egyik legfontosabb hormonunk, amely szó szerint percről percre követi a test és a lélek változásait. A kortizolt valójában nem csak a stresszhez kapcsolódik – az immunválasz, az anyagcsere, az alvás-ébrenlét ritmusa és még a hangulatunk is összefügg vele. De vajon mikor lépi át azt a határt, amit már nem lehet csak egy fárasztó hétre fogni? Mikor mondható az, hogy túl magas a szintje? És egyáltalán: mit kezdjünk egy aggasztónak tűnő laboreredménnyel?

Mi az a kortizol – és miért fontos?

A kortizol a mellékvesékben termelődő hormon, amely segíti a szervezet alkalmazkodását a fizikai és pszichés stresszhelyzetekhez. Részt vesz a vércukorszint szabályozásában, a gyulladáscsökkentő folyamatokban, a vérnyomás fenntartásában, sőt még az alvás–ébrenlét ciklusban is kulcsszerepet játszik.

Legmagasabb értékét természetes módon reggel, az ébredést követő 30–45 percben éri el – ezt hívják Cortisol Awakening Response-nak (CAR). A nap során fokozatosan csökken, estére pedig nagyon alacsony szintre süllyed. Ez a diurnális (napi) ritmus az egészséges kortizoltermelés egyik legfőbb jellemzője.

Kortizolszint és stressz: mit mutat meg vele a szervezet valójában?

A kortizol valóban a „stresszhormon”, de nem azért, mert bajt okoz – épp ellenkezőleg: segít megbirkózni a helyzettel. A probléma akkor kezdődik, ha tartósan magas szinten marad, és nem tud visszaállni a nyugalmi állapotba.

Ilyenkor megjelenhetnek az alábbi tünetek:

• fokozott étvágy, hasi zsírpárnák gyarapodása,
• alvásproblémák, éjszakai ébredés,
• ingerlékenység, koncentrációs nehézség,
• rendszertelen menstruáció,
• gyakoribb fertőzések, gyulladások.

A TIME magazin cikke szerint az alkoholfogyasztás, kávé éhgyomorra, késő esti képernyőhasználat, rendszertelen étkezés is képes felborítani a kortizol ritmusát, illetve a feldolgozott élelmiszereknek szerepe is lehet a kortizolszint krónikus emelkedésében.

Normális értékek, vagyis hol a határ?

A kortizol szintje napi ritmus szerint hullámzik: hajnalban kezd emelkedni, reggel 6–8 óra körül tetőzik, majd estére visszaesik. Ez az úgynevezett diurnális ingadozás az egészséges működés egyik kulcsa.

A reggeli vérkortizol normál értéke laboronként eltérhet, de általában:

• Reggel (6–8 óra között): 10–20 µg/dl (vagy 275–550 nmol/l)
• Este (23 óra körül): kevesebb mint 5 µg/dl (vagy <138 nmol/l)
• 24 órás vizeletmintában: 10–90 µg/nap
• Éjszakai nyálmintában: jellemzően alacsony, <0.3 µg/dl

Ha tehát a reggeli érték 20 µg/dl (550 nmol/l) fölé emelkedik, vagy az éjszakai minta is meglepően magas kortizolt mutat, az már kóros állapotra utalhat, például Cushing-szindrómára, mellékvese-daganatra, vagy más endokrin zavarra.

A kortizol értéke nem csak a napszaktól, de a mérési módszertől is függ. Leggyakrabban vérből, nyálból vagy 24 órás vizeletmintából vizsgálják.

A következő tartományokat tekintik általánosan normálisnak:

Mi számít „magasnak” klinikai értelemben?

• A reggeli kortizol akkor számít magasnak, ha tartósan meghaladja a 20 µg/dl-t (552 nmol/l).
• A magas éjszakai kortizol (amikor már csökkennie kellene) különösen fontos figyelmeztető jel.
• Magas szintet mutathat még a nyálban (pl. késő esti nyálkortizol), vagy a 24 órás vizeletben, ahol az ismétlődő, határértéket meghaladó értékek utalhatnak túltermelésre.
• Egyetlen kiugró érték nem feltétlenül jelent betegséget, de ha többször ismétlődik, vagy nincs meg a normál napi ritmus, az további vizsgálatot igényel.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kortizol stresszre, lázra, sérülésre vagy alváshiányra is megemelkedhet – azaz egy „rossz nap” önmagában nem betegség. Egyetlen kiugró érték önmagában még nem jelent problémát – például stresszes nap, láz, alváshiány, vérvétel miatti szorongás is felviheti –, de ha többször visszatérő, eltérő értékekről van szó, az már kivizsgálást igényel.

Új szempontok: nem, életkor, és a test saját ritmusa

A legújabb tanulmányok szerint a kortizolszint természetes módon is eltérhet az emberek között. Egy 2023-as nagy populációs kutatás szerint:

• a nők általában magasabb reggeli kortizolszintet mutatnak,
• az idősebb felnőtteknél laposabbá válhat a napi ritmus – azaz kevésbé csökken estére.

Ezért van az, hogy a diagnózis felállításakor egyre több orvos alkalmaz egyéni referenciatartományokat, amelyek figyelembe veszik az illető nemét, életkorát, sőt alvásminőségét is.

Milyen betegségek állhatnak a magas kortizolszint hátterében?

Tartósan magas kortizolszint esetén a következő állapotokat kell kizárni:

• Cushing-szindróma (mellékvesekéreg-túlműködés, gyakran daganat miatt),
• agyalapi mirigy tumor (pl. ACTH-termelő adenoma),
• hosszú távú szteroidkezelés (autoimmun betegségek, asztma, stb.),
• ritkábban mellékvese daganatok vagy paraneoplasztikus szindrómák (bizonyos rákfajtáknál).

Ezekben az esetekben a kortizol nem csupán magas, de a napi ritmust is elveszti, és nem reagál megfelelően a szuppressziós tesztekre sem.

A diagnózis felállításához többféle vizsgálat szükséges:

• ismételt reggeli és esti kortizol-vizsgálat (vér vagy nyál),
• dexametazon-szuppressziós teszt,
• 24 órás vizeletkortizol,
• képalkotó vizsgálatok (mellékvese CT vagy MRI),
• ACTH-szint mérése a hormonális tengely vizsgálatára.

És ha nem betegség, csak a „túl sok a stressz” okozza?

Ez sem elhanyagolható tényező. A súlyos depresszióval élő betegeknél mind a reggeli, mind az esti kortizolszint kórosan magasabb lehet. A modern életvitelben a krónikusan magas kortizolszint lassan rombolja a szervezetet, még ha nem is okoz súlyos endokrin betegséget.

A tünetek lehetnek:

• hasi hízás, különösen deréktájon,
• alvászavar, kimerültség érzése reggel is,
• ingerlékenység, hangulati labilitás,
• gyengébb immunválasz, gyakori betegségek,
• vércukor-ingadozás vagy inzulinrezisztencia.

Ilyenkor már életmód-orientált beavatkozásra van szükség, nem feltétlenül gyógyszerre.

Mit tehet a kortizol kiegyensúlyozásáért?

A cél nem a kortizol „kiirtása” – hiszen ez egy nélkülözhetetlen hormon. Inkább az a fontos, hogy visszataláljon a természetes ritmusához. Ehhez az alábbi életmódbeli változtatások bizonyítottan hatékonyak:

• Napfény reggel – segíti a cirkadián ritmus stabilizálását.
• Szabályos étkezés, megfelelő reggeli – segít az anyagcsere és a hormonrendszer egyensúlyban tartásában.
• Kékfény kerülése este – csökkenti az alvásproblémákból eredő kortizolemelkedést.
• Légzésgyakorlatok, séta, mindfulness – már napi 10–15 perc relaxáció is segít mérsékelni a kortizolreakciót.
• Koffein nem éhgyomorra, és nem délután.
• Mozgás, de nem túl intenzíven vagy késő este.

Mikor érdemes tovább vizsgálódni?

Akkor, ha:

• a kortizolszint ismételten magas, különösen reggel vagy este,
• a kortizol-ritmus lapos vagy hiányzik,
• ehhez jellemző tünetek társulnak (hízás, fáradtság, vérnyomás-ingadozás),
• vagy ha szteroidot szed, és aggódik a mellékhatások miatt.

A kivizsgálást endokrinológus szakorvos végzi, aki kérhet dexametazon szuppressziós tesztet, képalkotó vizsgálatokat, és megnézi az ACTH szintjét is, hogy pontosan megértse, honnan ered a hormonális eltérés.

Összegezve

• A kortizol az emberi szervezet egyik legfontosabb hormonja, melyet a mellékvesék termelnek, és többek között a stressz-kezelésben, anyagcserében és alvásritmus szabályozásában is fontos szerepet játszik.
• A kortizol szintje természetesen a nap folyamán változik: reggel a legmagasabb, éjszaka pedig a legalacsonyabb, ez az úgynevezett diurnális ritmus.
• Kórosan magas kortizolszintet okozhatnak endokrin zavarok, mint például a Cushing-szindróma, de általában az életmód és stresszes állapotok is közrejátszhatnak.
• A kortizolt vérből, nyálból vagy vizeletből mérik, azonban egyetlen mintavétel nem feltétlenül ad teljes képet az egyén állapotáról.
• A krónikusan magas kortizolszint kezeléséhez általában életmódváltásra van szükség, amely magába foglalhatja a kiegyensúlyozott táplálkozást, rendszeres mozgást és a stressz csökkentését.

Kapcsolódó cikk

Csíkok a bőrön: striának tűnhet, pedig hormonális oka is lehet!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!