Megszédül, amikor feláll? Ez állhat a néhány másodperces rosszullét mögött

Az alkalmanként jelentkező, néhány másodperces szédülés mögött egészen hétköznapi ok, például kevés folyadék, nagy meleg vagy túl gyors felállás is meghúzódhat. Ha azonban rendszeresen visszatér, ájulás is előfordul, vagy más panaszok társulnak hozzá, már érdemes kideríteni, miért nem képes a szervezet megfelelően alkalmazkodni a testhelyzet megváltozásához.

Ez történik a szervezetben, amikor felállunk

Amikor fekvő vagy ülő helyzetből felállunk, a gravitáció hatására a vér egy része a lábak és a has területén gyűlik össze. Emiatt átmenetileg kevesebb vér jut vissza a szívhez, a vérnyomás pedig csökkenhet. Egy egészségesen működő keringési rendszer ezt szinte azonnal korrigálja.

A szív és a nyaki artériák közelében található nyomásérzékelő receptorok érzékelik a változást, és jelzést küldenek az agynak. Ennek hatására a szív fokozza a teljesítményét, az erek pedig összehúzódnak, hogy a vérnyomás megfelelő szinten maradjon. Mindez olyan gyorsan történik, hogy normális esetben észre sem vesszük.

Ha azonban ez a szabályozás nem működik elég gyorsan vagy megfelelően, a vérnyomás jelentősebben leeshet. Átmenetileg csökkenhet az agy vérellátása, amit szédülésként, bizonytalanságérzésként, homályos látásként vagy akár ájulásközeli állapotként érzékelhetünk.

Mikor beszélünk ortosztatikus hipotóniáról?

Az ortosztatikus hipotónia nem egyszerűen azt jelenti, hogy valakinek általában alacsony a vérnyomása. Kifejezetten a testhelyzet megváltoztatásához kapcsolódó vérnyomásesésről van szó.

Az orvosi meghatározás szerint ortosztatikus hipotóniára utalhat, ha felállás után a szisztolés, vagyis felső vérnyomásérték legalább 20 Hgmm-rel, vagy a diasztolés, vagyis alsó érték legalább 10 Hgmm-rel csökken. A diagnózis felállításához az orvos fekvő vagy ülő, majd álló helyzetben is megmérheti a vérnyomást.

Fontos azonban, hogy egyetlen otthoni mérés alapján ne állítson fel magának diagnózist. A vérnyomás természetes módon is változik, és a szédülésnek számos más oka lehet.

Nem csak szédülést okozhat

A legjellemzőbb panasz valóban az, hogy az ember felállás után megszédül vagy bizonytalanná válik. Előfordulhat azonban homályos látás, gyengeség, fáradtság, fejfájás, hányinger, zavartság vagy ájulás is. A tünetek általában javulnak, ha az érintett ismét leül vagy lefekszik.

A panasz néhány másodperctől néhány percig tarthat. Van egy különösen gyors változat is, az úgynevezett kezdeti ortosztatikus hipotónia, amelynél a vérnyomás már a felállást követő körülbelül 15 másodpercben leesik.

Nem minden felálláskor jelentkező szédülés ortosztatikus hipotónia, ezért különösen a gyakran visszatérő tüneteknél fontos az ok tisztázása.

A kevés folyadék is okozhat problémát

Az egyik legegyszerűbb magyarázat a folyadékhiány. Ha a szervezet folyadékot veszít, csökkenhet a keringő vér mennyisége is. Emiatt nehezebbé válhat a megfelelő vérnyomás fenntartása, amikor hirtelen felállunk.

Kiszáradáshoz nem csak az vezethet, ha valaki egyszerűen keveset iszik. Láz, hányás, hasmenés, intenzív sport és erős izzadás ugyancsak jelentős folyadékvesztést okozhat. Már enyhébb dehidratáció mellett is jelentkezhet gyengeség, fáradtság és felálláskor szédülés.

Nyáron ezért különösen gyakran előjöhet a probléma. A nagy meleg egyrészt fokozza az izzadást, másrészt az erek kitágulása is hozzájárulhat a vérnyomás csökkenéséhez. A forró zuhany vagy a meleg fürdő ugyancsak ronthatja a tüneteket az arra hajlamosaknál.

Bizonyos gyógyszerek is kiválthatják a szédülést

A rendszeresen jelentkező szédülésnél a szedett gyógyszereket is érdemes számításba venni. Különösen egy új készítmény bevezetése vagy az adag módosítása után lehet ennek jelentősége.

Az ortosztatikus hipotónia kockázatát növelhetik többek között egyes vérnyomáscsökkentők, vízhajtók és szívbetegségek kezelésére alkalmazott gyógyszerek. Bizonyos antidepresszánsok, Parkinson-kór elleni készítmények, antipszichotikumok és izomlazítók szintén szerepet játszhatnak.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a gyógyszert abba kell hagyni. Ha a panasz egy készítmény elkezdésével vagy dózismódosításával egy időben jelent meg, azt a kezelőorvossal érdemes megbeszélni. Az előírt gyógyszerek adagját önállóan nem célszerű megváltoztatni.

Az életkor előrehaladtával gyakoribb lehet

Az ortosztatikus hipotónia idősebb korban gyakoribb. A vérnyomás gyors szabályozásában részt vevő receptorok működése az életkorral változhat, és az idősödő szív is lassabban alkalmazkodhat a hirtelen vérnyomáseséshez.

Ehhez társulhat, hogy idősebb korban gyakoribbak azok a betegségek és gyógyszerek is, amelyek növelhetik az ortosztatikus hipotónia kockázatát.

Ennek azért is van jelentősége, mert a hirtelen szédülés eleséshez vezethet. Időseknél egy ilyen esés komoly sérülést, például csonttörést okozhat, ezért a visszatérő panaszt nem érdemes egyszerűen az életkor természetes velejárójának tekinteni.

Betegség is meghúzódhat a háttérben

A visszatérő ortosztatikus hipotónia bizonyos esetekben valamilyen alapbetegség következménye lehet. Szívproblémák, például nagyon lassú szívverés, szívbillentyű-betegség, szívelégtelenség vagy korábbi szívinfarktus megnehezítheti, hogy a keringés elég gyorsan alkalmazkodjon a felálláshoz.

Endokrin betegségek is szerepet játszhatnak. Pajzsmirigyproblémák, mellékvese-elégtelenség, alacsony vércukorszint és cukorbetegség egyaránt összefügghetnek vele. Cukorbetegségben például károsodhatnak azok az idegek, amelyek a vérnyomás szabályozásában vesznek részt.

Bizonyos idegrendszeri betegségek – köztük a Parkinson-kór és az autonóm idegrendszert érintő egyes kórképek – ugyancsak megzavarhatják a vérnyomás megfelelő szabályozását.

A vérszegénység és az alacsony vércukorszint szintén okozhat szédülést, ezért a visszatérő panasz kivizsgálásakor vérvizsgálatra is szükség lehet.

Étkezés után is leeshet a vérnyomás

Létezik úgynevezett posztprandiális hipotónia is, amikor a vérnyomás étkezés után csökken. Ez elsősorban idősebb felnőtteknél fordul elő, és gyakoribb lehet például magas vérnyomásban, Parkinson-kórban vagy az autonóm idegrendszer működését érintő betegségekben.

Ha tehát valaki azt veszi észre, hogy főleg egy nagyobb ebéd vagy vacsora után válik bizonytalanná felálláskor, ennek az összefüggésnek is lehet jelentősége.

Mit tehet, ha felálláskor gyakran megszédül?

Az egyik legegyszerűbb módszer, ha nem ugrik fel hirtelen az ágyból vagy a székből. Fekvő helyzetből először üljön fel, várjon egy keveset, és csak ezután álljon fel. Felkelés előtt a lábak átmozgatása is segíthet.

A megfelelő folyadékbevitel különösen fontos, ha a háttérben kiszáradás áll. Alkoholfogyasztás ronthatja az ortosztatikus hipotóniát, ezért erre is érdemes figyelni.

Ha már érzi, hogy megszédült, ne próbáljon továbbmenni. Üljön vagy feküdjön le, hogy elkerülje az elesést. Bizonyos esetekben az izmok megfeszítése is segíthet a rosszullét mérséklésében.

Sóbevitel növelését viszont nem érdemes saját szakállára elkezdeni. Bár egyes alacsony vérnyomással élőknél ez része lehet a kezelésnek, például magas vérnyomás vagy szívbetegség mellett kifejezetten problémás lehet, ezért erről orvossal kell egyeztetni.

Mikor nem érdemes legyinteni a szédülésre?

Ha csak nagyon ritkán, például nagy melegben vagy kevés folyadék fogyasztása után szédül meg néhány másodpercre, az önmagában nem feltétlenül jelez betegséget. A rendszeresen visszatérő panasz azonban kivizsgálást igényelhet.

Különösen fontos orvoshoz fordulni, ha ájulás is előfordul. A Mayo Clinic szerint már a néhány másodpercig tartó eszméletvesztést is komolyan kell venni. Az ismétlődő szédülésnél hasznos lehet feljegyezni, mikor jelentkezett, mennyi ideig tartott, milyen testhelyzetből állt fel, illetve mit csinált közvetlenül előtte.

A szédülés ráadásul nem kizárólag vérnyomásprobléma következménye. Szívritmuszavarok, vérszegénység, alacsony vércukorszint, belsőfül-eredetű betegségek és számos más állapot is okozhatja.

Ha pedig a szédüléshez mellkasi fájdalom, nehézlégzés, súlyos zavartság, beszédzavar, féloldali gyengeség vagy más hirtelen kialakuló neurológiai tünet társul, sürgős orvosi ellátásra lehet szükség.

Az tehát teljesen előfordulhat, hogy a felállás utáni néhány másodperces bizonytalanság mögött mindössze a túl gyors mozdulat vagy enyhe folyadékhiány áll. Ha azonban rendszeresen ismétlődik, érdemes komolyan venni: ilyenkor maga a szédülés csak tünet, és az igazán fontos kérdés az, miért nem tud a keringés megfelelően alkalmazkodni a testhelyzet hirtelen megváltozásához.

Ez is érdekelheti

Amikor a művészet a testre is hat: szédülés és heves szívverés a múzeumban – ilyen a Stendhal-szindróma

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!