Amikor a nyak okozza a szédülést – sérv is állhat a kellemetlen panasz mögött
A nyaki gerincsérvhez társuló szédülés létező, de viszonylag ritka jelenség. Bár a kapcsolat nem mindig egyértelmű, a legújabb kutatások alapján a nyaki struktúrák, a testtartás és a propriocepció zavara szerepet játszhatnak a panaszok kialakulásában.
A szédülés mindannyiunk életében előfordult már: egy hirtelen felállás, vérnyomás-ingadozás vagy egyszerű kimerültség is okozhatja. Ám amikor a panasz tartóssá válik, és mellé nyaki fájdalom, merevség vagy akár karba sugárzó zsibbadás is társul, sokan felteszik a kérdést: lehet, hogy a nyaki gerincsérv áll a háttérben?
Az utóbbi években a tudomány egyre többet foglalkozik a cervicogen dizziness (nyaki eredetű szédülés) jelenségével, amely ugyan vitatott diagnózis, de egyre több bizonyíték támasztja alá létjogosultságát.
Hogyan okozhat a nyaki gerinc szédülést?
A nyaki gerinc nem csupán a fej tartásában játszik szerepet. Bonyolult idegi hálózatok és izomorsók révén folyamatosan információt küld az agy felé a fej helyzetéről. Ez az ún. propriocepció – a testhelyzet tudatos érzékelése.
Ha a porckorong előboltosul, az idegek irritálódnak, vagy a nyaki izmok feszessé válnak, az agyba érkező jelek „zajosak” lesznek. Ez a szenzoros konfliktus a belső fül és a szem által közvetített információkkal ütközik, és a beteg úgy érezheti, mintha inogna a talaj, bizonytalan lenne a járása.
Egy 2025-ös tanulmány a Frontiers in Neurology folyóiratban rámutatott, hogy a nyakfájás és a szédülés együttes előfordulása jóval gyakoribb, mint amit puszta véletlen magyarázna – míg az általános lakosságban a nyaki fájdalom 3–5 %-os, szédülő pácienseknél ez elérheti a 40 %-ot is.
Mit mondanak a friss kutatások?
Az utóbbi évek vizsgálatai egyre inkább arra utalnak, hogy a nyaki gerinc elváltozásai és a szédülés között valóban létezik kapcsolat, bár ennek mértéke nem minden esetben jelentős. Egy 2024-ben a JAMA Otolaryngology folyóiratban megjelent vizsgálat például azt találta, hogy a nyaki spondylosisban szenvedő betegek körében az egy éven belüli szédülés előfordulása 10,2 százalék volt, míg a kontrollcsoportban, amely ágyéki gerincproblémás pácienseket foglalt magában, csupán 8,6 százalék. Ez a különbség statisztikailag szignifikáns, vagyis a nyaki eredetű problémák valóban kissé növelik a szédülés kockázatát, ugyanakkor az abszolút különbség mindössze 1,6 százalékpont, így a jelenség viszonylag ritka marad.
Más kutatások inkább a testtartás szerepét hangsúlyozzák. Egy 2025-ös, Egyiptomban végzett tanulmány szerint például az előre helyezett fejtesttartás – amelyet sokszor a számítógép előtti munka, vagy a telefon túlzott használata okoz – közvetlen összefüggést mutatott a szédülés súlyosságával. A vizsgálat kimutatta, hogy minél jobban előrehajlott a fej helyzete, annál nagyobb volt a propriocepciós hiba, vagyis a testhelyzet-érzékelés pontatlansága, amely az egyensúlyérzék romlásához és bizonytalanságérzéshez vezetett.
Sebészi beavatkozások kapcsán is születtek érdekes megfigyelések. Egy 2020-as vizsgálat rámutatott, hogy a C3/4-es porckorong degenerációja különösen gyakran jár együtt szédüléssel. Amikor ezt a szakaszt is bevonták az anterior cervicalis dekompressziós és fúziós (ACDF) műtétekbe, a szédülés javulásának aránya 73 százalékra emelkedett, szemben az 52 százalékos javulással azoknál, akiknél ez a szint nem került operáció alá. Ez arra utal, hogy a nyaki szédülésnek anatómiailag is jól körülírható okai lehetnek, és bizonyos szintek érintettsége nagyobb kockázattal járhat.
Milyen tünetek figyelmeztethetik?
A cervicogen szédülés általában nem forgó jellegű (nem olyan, mint a klasszikus belső fül eredetű vertigo). Inkább bizonytalanság, „úszó érzés” vagy instabil járás jellemzi. Gyakran társul hozzá:
- nyakfájdalom vagy merevség
- fejmozgatáskor romló panaszok
- tarkótáji fejfájás
- ritkán karba sugárzó zsibbadás
Ha szédülése hirtelen, forgó jellegű, hányingerrel és fülzúgással jár, nagyobb valószínűséggel belső fül eredetű problémáról lehet szó, amit fül-orr-gégésznek kell kivizsgálnia.
Hogyan kezelhető?
A nyaki eredetű szédülés kezelése mindig a kiváltó ok és a tünetek súlyosságának figyelembevételével történik, de a legtöbb esetben elsőként konzervatív módszerekhez érdemes nyúlni. A fizioterápia és a manuálterápia az elmúlt évek kutatásai szerint hatékony segítséget nyújthat. Vannak azonban olyan esetek, amikor a konzervatív módszerek nem hoznak megfelelő eredményt. Ha a szédülés mellett idegi kompresszióra utaló tünetek, például erős fájdalom, karba sugárzó zsibbadás vagy izomerő-csökkenés is fennáll, akkor felmerülhet a műtéti megoldás.
Mindezek mellett fontos kiemelni a mindennapi élet szerepét. A helyes testtartásra való odafigyelés, a mobiltelefon és számítógép hosszas előrehajtott fejhelyzettel járó használatának csökkentése, valamint a stressz és az izomfeszülés oldása mind hozzájárulhatnak a panaszok enyhítéséhez. A kezelés tehát nem egyetlen módszerben rejlik, hanem a konzervatív terápiák, az életmódbeli változtatások és a szükség esetén bevetett sebészeti megoldások kombinációjában.
Mit tehet Ön a mindennapokban?
- Figyeljen a helyes testtartásra, különösen számítógép-használat vagy mobiltelefonozás közben.
- Erősítse a nyak stabilizáló izmait, kerülje a hirtelen fejmozdulatokat.
- Ha szédülése rendszeresen jelentkezik, forduljon neurológushoz vagy reumatológushoz, aki kizárhat más okokat (pl. belső fülbetegség, keringési zavar).
- Konzervatív kezelés mellett türelmesen adjon időt a rehabilitációnak – a kutatások szerint 2–3 hónap alatt jelentős javulás érhető el.
Ha ebben a testhelyzetben is szédül, nem a vérnyomása okozza!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
