Lehet szívinfarktusa úgy, hogy a vizsgálatok nem mutatják ki? A válasz nem valami megnyugtató

A mellkasi fájdalom miatt elvégzett EKG vagy az első vérvizsgálat eredménye megnyugtató lehet, de bizonyos helyzetekben még nem zárja ki teljes bizonyossággal a szívinfarktust. Az időzítés, az infarktus típusa és az elváltozás nagysága egyaránt befolyásolhatja, mit mutatnak a vizsgálatok – ezért az orvosok nem egyetlen leletből, hanem több információ együttes értékelésével állítják fel a diagnózist.

Előfordulhat, hogy az első vizsgálatok még nem mutatják ki az infarktust

A rövid válasz: igen, főként a panaszok kezdetén megtörténhet, hogy egy vizsgálat még nem jelzi egyértelműen a szívinfarktust. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az infarktus általában „láthatatlan” marad, vagy hogy a korszerű kivizsgálás megbízhatatlan lenne. Sokkal inkább arról van szó, hogy a szívizom károsodása folyamat, a különböző eltérések pedig nem feltétlenül ugyanabban a pillanatban válnak kimutathatóvá.

A diagnózis ezért rendszerint nem csupán egy EKG-ra vagy egyetlen laboreredményre támaszkodik. Az orvos figyelembe veszi a panaszok jellegét, kezdetük időpontját, a beteg kockázati tényezőit, az EKG-t, a szívizom károsodását jelző troponinszint változását, valamint szükség esetén a képalkotó vizsgálatok eredményét is.

A normális EKG önmagában nem zárja ki a szívinfarktust

Az EKG a szív elektromos működését rögzíti, és bizonyos infarktustípusoknál nagyon jellegzetes eltérést mutathat. Ilyen az úgynevezett ST-elevációs szívinfarktus, amelynél az EKG gyakran már gyorsan jelzi egy koszorúér súlyos elzáródását. Nem minden infarktus jár azonban ilyen látványos változással.

Az úgynevezett NSTEMI esetén nincs meg a klasszikus ST-szakasz-emelkedés. Az EKG mutathat más eltéréseket, de akár kezdetben normális vagy nem egyértelmű is lehet. Az is előfordulhat, hogy a kóros jelenség átmeneti, ezért két mérés között eltűnik, vagy az érintett szívizomterület olyan helyen található, amelynek eltéréseit a szokásos 12 elvezetéses EKG nehezebben ábrázolja.

Ezért tartós vagy visszatérő panaszoknál az EKG-t megismételhetik, illetve összehasonlíthatják egy korábbi felvétellel. Egy néhány perces, negatív EKG tehát fontos információ, de nem minden helyzetben tekinthető végleges válasznak.

Az első troponineredmény is lehet még negatív

A troponin olyan fehérje, amely a szívizomsejtek sérülésekor kerül nagyobb mennyiségben a vérbe. A nagy érzékenységű, úgynevezett hs-troponin-vizsgálatok ma már nagyon kis változásokat is képesek észlelni. Ettől függetlenül, ha a vérvétel nagyon hamar történik a panaszok megjelenése után, a troponin értéke még nem feltétlenül emelkedett meg kimutatható mértékben.

Éppen ezért nem mindig elegendő egyetlen vérvétel. A sürgősségi ellátásban meghatározott idő elteltével újabb mintát vehetnek, majd nemcsak azt vizsgálják, hogy az érték átlépte-e a laboratóriumi határértéket, hanem azt is, változott-e az előző méréshez képest. A Mayo Clinic szintén kiemeli, hogy a szív eredetű fehérjék nem feltétlenül válnak azonnal mérhetővé, ezért a vérvizsgálatot idővel megismételhetik.

Ha megfelelő időközönként elvégzett, nagy érzékenységű troponinvizsgálatok sorozata is negatív, és az EKG, a tünetek, valamint az orvosi vizsgálat sem utal akut szívizom-károsodásra, akkor a zajló infarktus valószínűsége már igen alacsony. A panasz okát ugyanakkor ilyenkor is tisztázni kell.

A negatív troponin nem jelenti azt, hogy biztosan nincs szívprobléma

Fontos különbséget tenni a szívinfarktus és a szívizom átmeneti oxigénhiánya között. Infarktusról akkor beszélünk, ha a vérellátási zavar következtében szívizomsejtek károsodnak vagy elhalnak. Angina esetén a szívizom átmenetileg nem kap elegendő oxigént, de nem feltétlenül következik be olyan sejtkárosodás, amely megemelné a troponinszintet.

Ez különösen lényeges instabil anginánál, amely újonnan jelentkező, erősödő, egyre kisebb terhelésre vagy akár nyugalomban kialakuló mellkasi fájdalmat okozhat. Ilyenkor a troponin negatív maradhat, a helyzet mégis sürgős kivizsgálást igényelhet, mert fennállhat egy későbbi infarktus veszélye.

A koszorúerek kisebb ágainak, vagyis a mikroereknek a működészavara, illetve a koszorúér átmeneti görcse szintén okozhat szív eredetű mellkasi panaszokat úgy, hogy a szokásos vizsgálatok nem minden alkalommal adnak egyértelmű eredményt. Szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a szívizom vérellátási zavara olykor kevés vagy semmilyen jellegzetes tünettel nem jár.

Az ultrahang sem feltétlenül mutatja meg azonnal a problémát

A szívultrahang segítségével megítélhető a szív összehúzódása, a billentyűk működése, valamint az, hogy van-e olyan szívizomterület, amely a többinél gyengébben mozog. Egy kiterjedtebb infarktus gyakran jól felismerhető ezen a vizsgálaton, kisebb vagy nagyon korai károsodás esetén azonban az ultrahangkép akár megtartott szívműködést is mutathat.

A normális szívultrahang ezért önmagában nem alkalmas minden akut infarktus kizárására. Ugyanakkor rendkívül hasznos, mert más veszélyes állapotokra is fényt deríthet, és az EKG-val, a laborvizsgálatokkal, valamint a tünetekkel együtt segíti az orvosi döntést.

Még a koszorúérfestés sem mindig mutat nagy érelzáródást

A szívinfarktusról sokan úgy gondolkodnak, hogy annak hátterében mindig egy nagy koszorúér teljes elzáródása áll. Bár ez gyakori ok, nem minden eset illeszkedik ebbe a képbe. Létezik úgynevezett MINOCA, vagyis olyan szívinfarktus, amelynél a koszorúérfestés nem mutat jelentős, legalább 50 százalékos érszűkületet.

Ilyen helyzetben a háttérben állhat átmeneti érgörcs, egy időközben feloldódott vérrög, a koszorúér falának berepedése, a kisebb erek működészavara vagy más mechanizmus. A MINOCA nem azt jelenti, hogy „a vizsgálatok szerint nincs infarktus”: a szívizom-károsodásra utaló troponinváltozás és a klinikai kép ilyenkor is jelen van, csupán a nagy koszorúerekben nem látható a megszokott súlyos elzáródás.

A valódi ok tisztázásában szív-MR-vizsgálat, éren belüli képalkotás vagy speciális érreakciós vizsgálat is szerepet kaphat. A szív-MR például segíthet elkülöníteni az infarktust a szívizomgyulladástól és a stressz okozta, úgynevezett Takotsubo-szindrómától.

A „néma” infarktus nem feltétlenül jelent negatív vizsgálatokat

A néma szívinfarktus kifejezést sokszor félreértik. Nem arról van szó, hogy az állapot semmilyen vizsgálattal nem mutatható ki, hanem arról, hogy nem okoz jellegzetes, erős mellkasi fájdalmat, vagy a tünetei annyira enyhék és szokatlanok, hogy az érintett nem kér azonnal segítséget.

Előfordulhat például szokatlan kimerültség, légszomj, hányinger, gyomortáji nyomás, verejtékezés, szédülés, állkapocs-, hát- vagy vállfájdalom. Később egy EKG, szívultrahang vagy szív-MR utalhat arra, hogy korábban szívizom-károsodás történt. A néma forma gyakoribb lehet például cukorbetegség esetén, de nem kizárólag ilyen betegeknél fordul elő.

Nőknél és időseknél kevésbé jellegzetesek lehetnek a tünetek

A szívinfarktus klasszikus képe a mellkas közepén jelentkező, szorító fájdalom, amely a bal karba sugározhat. Sok betegnél valóban ez történik, másoknál azonban a panaszok kevésbé felismerhetők. Nőknél, időseknél és cukorbetegeknél gyakrabban kerülhet előtérbe a légszomj, a hányinger, a szokatlan gyengeség, a hideg verejtékezés vagy a hát és az állkapocs fájdalma.

Ez nem jelenti azt, hogy minden bizonytalan rosszullét mögött szívinfarktus áll. Arra azonban figyelmeztet, hogy a tünetek értékelésekor nem kizárólag az iskolapéldának számító mellkasi fájdalmat kell keresni.

Mi történik, ha a panasz fennáll, de az első leletek negatívak?

A további teendőket az orvos a beteg kockázata alapján határozza meg. Számít a fájdalom jellege és időtartama, az életkor, a vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség, a koleszterinszint, a családi előzmény és egy korábbi szív-érrendszeri betegség is.

Ha a gyanú nem zárható ki biztonsággal, újabb EKG és troponinvizsgálat következhet. Bizonyos esetekben megfigyelésre, szívultrahangra, koszorúér-CT-re, terheléses vizsgálatra vagy szívkatéterezésre lehet szükség. Nem minden betegnek kell valamennyi vizsgálaton átesnie: a cél annak eldöntése, hogy mekkora az akut koszorúér-betegség valószínűsége, és melyik következő lépés ad érdemi választ.

Nem szabad otthon várni arra, hogy a fájdalom elmúljon

Az újonnan jelentkező, erős, szorító vagy nyomó mellkasi fájdalmat sürgősségi helyzetként kell kezelni, különösen akkor, ha légszomjjal, hideg verejtékezéssel, hányingerrel, ájulásérzéssel vagy a karba, vállba, hátba, nyakba, illetve állkapocsba sugárzó fájdalommal jár. Ilyen esetben azonnal a mentőket kell tárcsázni.

A korábbi negatív EKG vagy laboreredmény sem indok arra, hogy valaki otthon maradjon, ha a panasz visszatér, erősödik vagy megváltozik. Egy lelet mindig arra az időpontra és körülményre vonatkozik, amikor készült. Új tünet esetén új orvosi értékelésre lehet szükség.

Akkor mikor tekinthető valóban kizártnak az infarktus?

Nincs egyetlen olyan lelet, amely mindenkinél és a panaszok bármely szakaszában önmagában biztos választ adna. A szívinfarktus akkor zárható ki kellő biztonsággal, ha az orvos a tünetek kezdetének idejét, a sorozatos EKG-kat, a megfelelő időpontokban mért nagy érzékenységű troponinértékeket, a vizsgálati eredményeket és az egyéni kockázatot együtt értékelte.

Az tehát valóban előfordulhat, hogy a szívinfarktus az első vizsgálaton még nem látszik. Az viszont jóval kevésbé valószínű, hogy a megfelelő időzítéssel, ismételten elvégzett korszerű vizsgálatok és a teljes klinikai kép értékelése mellett is észrevétlen maradjon. A legfontosabb ezért nem egyetlen negatív eredménybe kapaszkodni, hanem komolyan venni a fennálló vagy visszatérő figyelmeztető tüneteket.

Figyelmébe ajánljuk

Mi történik szívroham során? Idővonal szerint így zajlanak az események

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!