Mennyit ér valójában a koleszterinszint figyelése a vérben?

A kutatók szerint mást (is) mérni kellene a vérben, pontosabban jelezheti ugyanis előre a szívbetegségek kockázatát, mint a hagyományos koleszterinprofil.

A koleszterinszint mérésére alapozott egészségügyi tanácsadás évtizedek óta meghatározza, hogyan értékeljük a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. De mi van akkor, ha kiderül: egy másik, egyszerű vérvizsgálat ennél sokkal pontosabban mutathatná meg, ki van valódi veszélyben?

Egy friss kutatás szerint az apolipoprotein B (apoB) és a lipoprotein(a) (Lp(a)) mérése hatékonyabb lehet, mint a hagyományos koleszterinprofil – és talán ideje lenne újragondolni, mit is jelent a „jó” és a „rossz” koleszterin.

A koleszterinvizsgálatok határai

A rutinszerűen végzett koleszterinvizsgálatok – mint az LDL („rossz”), HDL („jó”) és összkoleszterin – becsléseken alapulnak. Ezek hasznosak, de nem mindig tükrözik pontosan, mekkora valójában a koszorúér-betegség kockázata.

Az LDL például nem a részecskék számát, hanem azok tömegét méri. Márpedig az érfalban az LDL-részecskék száma, nem csupán azok mennyisége számít. Itt jön képbe az apoB.

Mi az az apoB és miért fontos?

Az apolipoprotein B egy fehérje, amely minden érelmeszesedést előidéző lipoprotein – például LDL, VLDL, IDL – felszínén megtalálható. Mivel minden ilyen részecske csak egy apoB-t hordoz, az apoB szintje pontos képet ad arról, hány darab érfalat károsító részecske kering a vérben.

Ezek a részecskék képesek az érfal belső rétegébe bejutni, ott oxidálódni, gyulladást okozni – és végső soron plakkokat képezni, amelyek a szívinfarktus vagy stroke kiváltói lehetnek.

És mi az a Lp(a)?

A lipoprotein(a) egy genetikailag meghatározott vérzsír, amely az LDL-hez hasonlít, de egy plusz fehérjével, az apolipoprotein(a)-val egészül ki. Ez az extra elem gyulladáskeltő és trombogén, vagyis elősegíti a vérrögképződést.

Magas Lp(a) szinttel élni olyan, mintha az ember „titokban hordana magában” egy szív-érrendszeri rizikófaktort, amelyet a hagyományos koleszterinvizsgálatok nem mutatnak ki. Ez különösen fontos azoknál, akik fiatalon szenvednek infarktust, noha a koleszterinszintjük rendben van.

Mit mutat a legújabb kutatás?

A Chalmers Műszaki Egyetem (Svédország) és a Harvard Egyetem közös kutatása kimutatta, hogy az apoB és Lp(a) szintek jobb előrejelzői a szívbetegségnek, mint a hagyományos lipidpanelek. A tanulmány több mint 400 000 fő adatain alapul, és azt állítja:

A kockázatbecslés akkor a legpontosabb, ha a lipidhez köthető rizikót nem a koleszterinszint, hanem a részecskeszám és a Lp(a) alapján végezzük.

Ez paradigmaváltást jelenthet: nemcsak a „rossz” koleszterin mennyiségét, hanem a „hordozóit” is figyelembe kell venni.

Milyen gyakorlati következményei lehetnek mindennek?

• Az apoB és Lp(a) vérvizsgálatok egyszerű, költséghatékony eljárások, amelyek akár egy szokásos vérvétellel is elvégezhetők.
• Korábban azonosíthatók vele a veszélyeztetettek, még akkor is, ha a koleszterinszintjük nem indokolná az aggodalmat.
• Hosszú távon hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szívbetegségek megelőzése személyre szabottabbá és hatékonyabbá váljon.
• Szakértők egyre erősebben javasolják, hogy az apoB és Lp(a) mérését emeljék be a rutinszűrések közé.

Kinek lehet érdemes elvégeztetnie ezt a vizsgálatot?

• Akinek a családjában korai szívbetegség fordult elő
• Akinek magas a kardiovaszkuláris kockázata (dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás betegség)
• Akinek nem egyértelmű a koleszterinpanelje alapján a kockázat mértéke
• Aki már szívbeteg, és fontos a másodlagos megelőzés

Hol kérhető a vizsgálat?

A jövő szívbetegség-megelőzése már nem csak a „jó” vagy „rossz” koleszterinszintek mérésén múlik. Az érelmeszesedést okozó részecskék pontos számbavétele – az apoB és Lp(a) szintek figyelembevételével – új korszakot nyithat a megelőzésben. A saját egészségünkért tett lépések nemcsak az étrendváltással és mozgással kezdődnek – hanem azzal is, hogy tudjuk, mit kell mérni, és miért.

Magyarországon több magánlabor kínál az apoB és Lp(a) szint mérést, akár csomagban, akár külön is. A társadalombiztosítás keretében jelenleg nem része a rutinszűrésnek, de háziorvosi kérésre kardiológus javasolhatja.

De vajon életmóddal is befolyásolhatók ezek az értékek?

A válasz: az apoB igen, a Lp(a) csak nagyon korlátozottan. Nézzük meg közelebbről, mit mond erről a bizonyítékokon alapuló orvoslás, milyen életmódbeli változások képesek csökkenteni az apoB szintjét:

1. Mediterrán típusú étrend

Több vizsgálat, köztük a PREDIMED tanulmány igazolta, hogy az olívaolajban, zöldségekben, halban, olajos magvakban gazdag étrend csökkenti az apoB-t és a szív-érrendszeri események kockázatát.

2. Oldható rostok (pl. zab, psyllium, hüvelyesek)

A rostok csökkentik a koleszterinfelszívódást, így mérséklik az LDL- és vele együtt az apoB-szintet is. Az FDA és az ESCMID ajánlásaiban is szerepel.

3. Testmozgás

A rendszeres, aerob fizikai aktivitás – például heti legalább 150 perc tempós gyaloglás vagy kerékpározás – szintén csökkentheti az LDL-részecskék számát és az apoB-t. A hatás mértéke mérsékelt, de jelentős.

4. Testsúlycsökkentés túlsúly esetén

Már 5–10% testsúlycsökkentés is kimutathatóan mérsékli az apoB-értéket, különösen, ha inzulinrezisztencia is jelen van.

5. Transzzsírsavak és túlzott telített zsírok elhagyása

A feldolgozott élelmiszerekben található transzzsírok növelik az apoB-t – ezek kizárása alapvető.

Ha azonban az életmódváltás nem hoz megfelelő eredményt, vagy a kockázat nagyon magas, gyógyszeres kezelés (pl. sztatin, ezetimib, PCSK9-gátló) szükséges lehet – erről kardiológus dönt.

Mi a helyzet a lipoprotein(a)-val (Lp(a))?

A Lp(a) egy különleges lipoprotein, amelyet az LDL és az apolipoprotein(a) alkot. A szintje döntően genetikailag meghatározott, és jelenlegi ismereteink szerint az életmód csak csekély mértékben képes befolyásolni azt.

Mit nem csökkent az Lp(a) esetén?

• A diéta és testmozgás általában nem változtatja meg jelentősen az Lp(a) szintet.
• A sztatinok bár csökkentik az LDL-t, nem mérséklik az Lp(a)-t, sőt néha enyhén emelhetik is.
• Az Lp(a) szintet eddig leginkább a niacin (B3-vitamin) tudta csökkenteni, de mellékhatásai miatt ma már nem első választás.

Jelenleg klinikai vizsgálat alatt állnak olyan új gyógyszerek – például antiszensz oligonukleotidok (pl. pelacarsen), amelyek 30–80%-kal képesek csökkenteni az Lp(a) szintet. Ezek várhatóan néhány éven belül elérhetők lesznek célzott indikációval.

Mit tehet addig az, akinek magas az Lp(a)-ja?

• Életmóddal csökkentheti a többi kockázati tényezőt (pl. LDL, vérnyomás, vércukor).
• Rendszeres kardiológiai követés javasolt.
• A családtagok szűrése is indokolt lehet, mivel az Lp(a) öröklődik.

Kapcsolódó cikk

Megelőzhető-e a koszorúér-betegség? Ezt mondják az orvosok

Felhasznált irodalom:

• Martínez-González MA. Benefits of the Mediterranean diet beyond the Mediterranean Sea and beyond food patterns. BMC Med. 2016;14:157; DOI 10.1186/s12916-016-0714-3
• WHO (2018) Childhood Obesity Surveillance Initiative (COSI) Factsheet. Highlights 2015-17. 
• Estruch R, Ros E, Salas-Salvadó J és mtsai. Primary Prevention of Cardiovascular Disease with a Mediterranean Diet Supplemented with Extra-Virgin Olive Oil or Nuts. N Engl J Med. 2018;378(25):e34; DOI: 10.1056/NEJMoa1800389. 

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!