Kemoterápia után mikor áll helyre az immunrendszer?

A rák és a kemoterápia is gyengül az immunrendszer.

A kemoterápia – bár életet menthet – komoly árat is követel a szervezettől. Nemcsak a daganatsejtek osztódását gátolja, hanem az egészséges sejtekét is, különösen azokat, amelyek gyorsan megújulnak. Ide tartoznak a csontvelői sejtek, amelyek az immunrendszerünk kulcsszereplőit termelik. Nem csoda, hogy sok beteg kérdezi: mikor tér vissza a szervezetem védekezőképessége a kezelés után?

Miért gyengül le az immunrendszer kemoterápia alatt?

A kemoterápiás gyógyszerek a sejtosztódást célzó hatásmechanizmusuk miatt elsősorban a gyorsan osztódó sejteket pusztítják. Ez az oka annak, hogy a hajhagymák, a bélhámsejtek, és legfőképp a csontvelő is érintett. A csontvelőben termelődnek azok a fehérvérsejtek (neutrofilek, limfociták), amelyek a kórokozók elleni első és második védelmi vonalat képezik. A sejtszám csökkenésével pedig nő a fertőzések kockázata.

Mi jelezheti azt, hogy nem működik jól az immunrendszer?

Kemoterápia alatt az immunrendszer fokozatosan legyengül, ennek tünetei azonban nem mindig egyértelműek. Az első figyelmeztető jelek sokszor nem látványosak, így a betegek és hozzátartozóik számára fontos, hogy tudják, mire kell figyelni. Az immunvédelem romlása ugyanis nemcsak gyakoribb megbetegedéseket, hanem súlyos fertőzéseket is előidézhet, amelyek ebben az érzékeny időszakban gyorsan életveszélyessé válhatnak.

A legjellemzőbb tünet a láz – különösen akkor, ha nincs más kísérő panasz. Mivel a kemoterápia hatására csökken a fehérvérsejtek száma, a szervezet gyakran nem képes gyulladásos reakcióval vagy fájdalommal jelezni egy fertőzést. Ezért az emelkedett testhőmérséklet, különösen 38 °C fölött, mindig orvosi értékelést igényel.

A betegek gyakran számolnak be ilyenkor szokatlan fáradékonyságról, gyengeségről is. Bár ezek a kemoterápia természetes velejárói lehetnek, ha a kimerültség hirtelen rosszabbodik, az immunrendszer kimerülése is állhat a háttérben. Ilyenkor a szervezet még a legapróbb fertőzésekkel szemben sem tud hatékonyan fellépni.

A bőr és a nyálkahártyák állapota is sokat elárulhat: gombás fertőzések, szájpenész, nem gyógyuló kisebb sebek, bőrpír vagy gyulladásos gócok megjelenése gyakran az immunrendszer gyengeségének tünetei. A fogíny vérzékennyé válhat, a nyelés fájdalmassá, a bőrön pedig apró gennyes elváltozások jelenhetnek meg.

A fertőzések hajlama mellett az ismétlődő vagy elhúzódó náthás tünetek, köhögés, orrfolyás is intő jel lehet. Ha a korábban gyorsan lezajló vírusos megbetegedések most hetekig elhúzódnak, vagy ha gyakran jelentkeznek, az a védekezőképesség csökkenésére utal.

A legmegbízhatóbb visszajelzést azonban a laboreredmények adják. A vérkép elemzése során a fehérvérsejtek, különösen a neutrofil granulociták számát figyelik. Ha ez az érték jelentősen lecsökken (általában 0,5 G/l alá), az orvosok fokozott fertőzésveszéllyel számolnak. Ilyenkor akár gyógyszeres támogatást is adnak a csontvelő működésének serkentésére.

Érdemes tudatosítani, hogy az immunrendszer gyengülésének jelei lehetnek rejtettek, és az állapot gyorsan súlyosbodhat. Ezért a kemoterápiában részesülő betegeknél az enyhének tűnő tünetek is komoly figyelmet igényelnek. A rendszeres vérvizsgálat, a testhőmérséklet mérése, a személyes higiénia betartása és a fertőzésveszélyes helyzetek elkerülése mind segítenek abban, hogy a gyengült védekezőrendszer ellenére is biztonságban maradhassanak.

Mikor indul be újra az immunrendszer?

A legtöbb betegnél az alap immunvédekezés – különösen a neutrofil granulociták termelődése – már a kemoterápiás ciklusok közti szünetekben részben visszaépül. Az orvosok ilyenkor rendszeresen ellenőrzik a vérképet. Átlagosan a kezelés utáni 3–6 hét alatt a fehérvérsejtszám eléri az elfogadható szintet, de teljes regenerációról ekkor még nem beszélhetünk.

A teljes immunrendszeri regeneráció jóval lassabb folyamat, amely akár 3–12 hónapig is eltarthat, különösen, ha a beteg több ciklusban részesült, vagy csontvelő-transzplantációra is sor került.

A fehérvérsejtek száma a kezelés után néhány héten belül kezd emelkedni, de az immunrendszer működésének teljes visszatérése akár egy évig is eltarthat, főleg, ha többféle kemoterápiát kaptak a betegek - írja a Cancer Research UK.

Mi befolyásolja a regeneráció ütemét?

Több tényező határozza meg, hogy milyen gyorsan tér vissza az immunvédelem:

• a kemoterápia típusa és intenzitása – egyes szerek, például az alkilezők vagy a platina-alapú gyógyszerek erősebben gátolják a csontvelőt.
• a kezelés hossza és gyakorisága – minél hosszabb és sűrűbb a kezelés, annál nagyobb a kimerülés.
• az életkor és az általános egészségi állapot – idősebbeknél vagy krónikus betegséggel élőknél lassabb lehet a regeneráció.
• volt-e csontvelő- vagy őssejt-transzplantáció – ez jelentősen meghosszabbítja a gyógyulási időt.

Dohányosoknál lassabb

Egy brit tanulmány szerint a B-sejtek száma a kemoterápia után drámaian csökken, és kilenc hónappal a kezelés befejezése után is csak a kiindulási érték 69%-át éri el. A CD4+ T-sejtek esetében ez az arány 60% volt. A dohányzó betegek esetében a B-sejtek regenerációja még lassabb volt, mindössze 51%-os szintet értek el kilenc hónap után.

Mire érdemes figyelni a lábadozás során?

Mivel a gyógyulás szakaszában az immunrendszer még nem működik teljes kapacitással, ezért a fertőzések elkerülése elsődleges cél. Az orvosok gyakran javasolnak védőoltásokat, de ezek időzítése kritikus: csak akkor adhatóak, ha az immunrendszer már képes reagálni rájuk.

Néhány gyakorlati tanács ebben az időszakban:

• figyeljen a kézmosásra és a higiéniára
• kerülje a tömeget és a beteg emberekkel való kontaktust
• egyeztessen orvosával a szükséges védőoltásokról (pl. influenza)
• fogyasszon tápanyagokban gazdag, friss ételeket
• pihenjen eleget

Figyelmébe ajánljuk

Mikor kezd hatni a kemoterápia? Fokozatosan alakul ki a hatás

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!