Általános egészségügyi téma

Új tesztek és kezelések sugárfertőzés esetére!

Új tesztek és kezelések sugárfertőzés esetére. A japán atomerőmű-baleset ismét ráirányította a figyelmet a tényre, hogy kevés kezelés áll rendelkezésre a nagy sugárdózist kapott emberek megsegítésére; néhány teszt és szer azonban fejlesztés alatt áll az Egyesült Államokban. A bioorvosi kutatásokkal foglalkozó amerikai hatóság, a BARDA 2008 óta 164 millió dollárt (mintegy 31 milliárd forintot) fordított sugárfertőzés elleni kezelések kutatására és 44 millió dollárt (8,3 milliárd forintot) a sugárdózist mérő tesztek fejlesztésére. Az előrehaladott állapotban lévő projektek közül az egyik a New York-i Columbia Egyetem gyorstesztje, mely segítségével egy csepp vérből megállapítható, ért-e veszélyes nagyságú sugárdózis valakit.

Koffeinfüggés - és genetika

A koffeinfüggéshez génjeink is hozzájárulhatnak! Két gén adott változatainak jelenlétében több koffeintartalmú italt iszunk - állapították meg amerikai kutatók. A CYP1A2 gén a koffein szervezetben történő lebontásában játszik szerepet, míg az AHR gén az előbbi aktivitását szabályozza. Mint a kutatók megállapították: akik vagy az egyik, vagy a másik génből a nagyobb koffeinfogyasztást "támogató" változatot hordozták, átlagosan napi 40 milligramm többletkoffeint vettek magukhoz azokhoz képest, akik mindkettőből a másik génváltozattal éltek.

Legnépszerűbb

Ízlelésünk már magzatkorban alakul...

Még meg sem születtünk, de már tudjuk, mi ízlik nekünk... Ízlésünk kifejlődése már az anyaméhben kezdődik, amikor ízlelőbimbóink a nyolcadik héten megjelennek, és aztán születésünk után folyamatosan megtanuljuk, hogy milyen ízeket szeretünk a legjobban. Az anyaméhben fejlődő baba a magzatvízből fejlődésétől függően napi 200-760 millilitert megiszik, és sokféle ízzel megismerkedik abból, amit édesanyja terhessége alatt eszik. Megkóstolja a különféle cukrokat, a zsírsavakat, aminosavakat, fehérjéket és sókat. Ez azt jelenti, hogy már akkor sokféle táplálék ízével találkozik, mielőtt a világra jönne.

Tanulás - alvás közben

Az agyunk alvás közben is tanul. Egy új tanulmány szerint alvás közben az agy nem kapcsol ki annyi funkciót, ahogy azt korábban feltételezték. A Delphine Oudiette, a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetem alváskutatója vezette tanulmányt a Public Library of Science One című folyóiratban publikálták.

Milyen a biztonságos gyerekágy?

Hogyan győződjünk meg róla, hogy biztonságos-e egy gyerekágy? Statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a gyerekágyban bekövetkezett sérülések aránya riasztóan magas, de néhány biztonsági intézkedés betartásával biztonságosabbá tehetjük gyermekünk pihenését.

Harcban a gyógyszer-rezisztens baktériumokkal

Kutatók polimer-alapú nanorészecskék felhasználásával új eljárást fejlesztettek ki. Ezzel feloldják a kórokozó baktériumok külső védőburkát, megakadályozva veszélyes mutálódásukat.

Orvostörténet: az érelmeszesedéses múmia

Az érelmeszesedés legrégebbi esetét fedezték fel egy egyiptomi múmiánál. Az érelmeszesedés legrégebbi esetét fedezték fel egy egyiptomi hercegnő múmiájának CT-vizsgálata közben; a "páciensről" a nemzetközi kutatócsoport az Amerikai Kardiológiai Kollégium konferencián számolt be New Orleansban.

Nyugtalan láb - nagyobb szív?

A nyugtalan láb nagyobb szívvel jár együtt. Vannak emberek, akiknek kellemetlen panasza, hogy nyugalomban, gyakran éjszaka is kényszeresen mozgatni kell a lábukat. Amerikai kutatók vizsgálata szerint ilyenkor nemcsak a nyugtalan láb tünetekre kell figyelni, hanem a szívet is célszerű megvizsgálni, mert gyakoribb a szívnagyobbodás.