Általános egészségügyi téma

Tévhitek: a melltartóviselés emlőrákot okozhat?

A nyirokrendszer, a mellrák és a melltartóviselés összefüggései. Egy felmérés szerint a melltartók hordása mellrákot okoz. A tévhiteket Dr. Schmidt Emese onkológus, a napidoktor.hu szakértője oszlatja el. "Sajnos létezik olyan kutatás, hogy a fejlett országokban a melltartó hordása káros sejtburjánzáshoz vezethet." - kezdte a beszélgetést Barabás Éva. "Vajon mennyi igaz ebből a hírből? Ez pánikkeltás vagy tények támasztják alá?" - kérdezte a műsorvezető. A válaszokat Dr. Schmidt Emese onkológus, a napidoktor.hu szakértője mondja el.

Jó kedv - rossz memória

Jó kedv - rossz memória... A legtöbb embernek nehezére esik felidézni a közvetlenül előtte hallott információt. A Missouri Egyetem egyik kutatója felfedezte, hogy a feledékenységnek köze lehet a jókedvhez. Elizabeth Martin pszichológus hallgató úgy találta, hogy a vidámság csökkenti a munkamemória kapacitását.

Legnépszerűbb

Új tesztek és kezelések sugárfertőzés esetére!

Új tesztek és kezelések sugárfertőzés esetére. A japán atomerőmű-baleset ismét ráirányította a figyelmet a tényre, hogy kevés kezelés áll rendelkezésre a nagy sugárdózist kapott emberek megsegítésére; néhány teszt és szer azonban fejlesztés alatt áll az Egyesült Államokban. A bioorvosi kutatásokkal foglalkozó amerikai hatóság, a BARDA 2008 óta 164 millió dollárt (mintegy 31 milliárd forintot) fordított sugárfertőzés elleni kezelések kutatására és 44 millió dollárt (8,3 milliárd forintot) a sugárdózist mérő tesztek fejlesztésére. Az előrehaladott állapotban lévő projektek közül az egyik a New York-i Columbia Egyetem gyorstesztje, mely segítségével egy csepp vérből megállapítható, ért-e veszélyes nagyságú sugárdózis valakit.

Koffeinfüggés - és genetika

A koffeinfüggéshez génjeink is hozzájárulhatnak! Két gén adott változatainak jelenlétében több koffeintartalmú italt iszunk - állapították meg amerikai kutatók. A CYP1A2 gén a koffein szervezetben történő lebontásában játszik szerepet, míg az AHR gén az előbbi aktivitását szabályozza. Mint a kutatók megállapították: akik vagy az egyik, vagy a másik génből a nagyobb koffeinfogyasztást "támogató" változatot hordozták, átlagosan napi 40 milligramm többletkoffeint vettek magukhoz azokhoz képest, akik mindkettőből a másik génváltozattal éltek.

Ízlelésünk már magzatkorban alakul...

Még meg sem születtünk, de már tudjuk, mi ízlik nekünk... Ízlésünk kifejlődése már az anyaméhben kezdődik, amikor ízlelőbimbóink a nyolcadik héten megjelennek, és aztán születésünk után folyamatosan megtanuljuk, hogy milyen ízeket szeretünk a legjobban. Az anyaméhben fejlődő baba a magzatvízből fejlődésétől függően napi 200-760 millilitert megiszik, és sokféle ízzel megismerkedik abból, amit édesanyja terhessége alatt eszik. Megkóstolja a különféle cukrokat, a zsírsavakat, aminosavakat, fehérjéket és sókat. Ez azt jelenti, hogy már akkor sokféle táplálék ízével találkozik, mielőtt a világra jönne.

Tanulás - alvás közben

Az agyunk alvás közben is tanul. Egy új tanulmány szerint alvás közben az agy nem kapcsol ki annyi funkciót, ahogy azt korábban feltételezték. A Delphine Oudiette, a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetem alváskutatója vezette tanulmányt a Public Library of Science One című folyóiratban publikálták.

Milyen a biztonságos gyerekágy?

Hogyan győződjünk meg róla, hogy biztonságos-e egy gyerekágy? Statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a gyerekágyban bekövetkezett sérülések aránya riasztóan magas, de néhány biztonsági intézkedés betartásával biztonságosabbá tehetjük gyermekünk pihenését.

Harcban a gyógyszer-rezisztens baktériumokkal

Kutatók polimer-alapú nanorészecskék felhasználásával új eljárást fejlesztettek ki. Ezzel feloldják a kórokozó baktériumok külső védőburkát, megakadályozva veszélyes mutálódásukat.