Parazita gombák is okozhatnak allergiát - egyes fajták szinte egész évben árthatnak az embernek

Ezúttal nem a jól ismert penész- vagy kalapos gombákról lesz szó, hanem egyfajta parazitákról, amelyek dísznövényeken, gyümölcsfákon vagy akár gyomnövényeken élősködnek.

Az inhalációs allergia világszerte egyre nagyobb gondot jelent, miközben a megszokott vizsgálati módszerek sokszor nem tudják pontosan feltárni a panaszok okát. Dr. hab. Agnieszka Szuster-Ciesielska professzor, a lublini Maria Curie-Skłodowska Egyetem Virológiai és Immunológiai Tanszékének vezetője olyan területre irányította figyelmet, amely eddig szinte teljesen háttérben maradt: a közönséges növényeken élősködő gombákra.

Alábecsült allergének

A professzor asszony kutatócsoportja nyolc, hétköznapi környezetünkben is előforduló gombafajt vizsgált meg, amelyek spórái a levegőbe jutva akár súlyos légúti tüneteket is előidézhetnek.

- Nem a jól ismert penész- vagy kalapos gombákról van tehát szó, hanem olyan parazitákról, amelyek szilvafákon, málnabokrokon, dísznövényeken vagy éppen évelő gyomnövényeken telepednek meg - magyarázta el a professzor a „Poradnik Zdrowie” számára adott interjújában.

Beigazolódott az a tézisünk, hogy a növényi paraziták veszélyes allergének lehetnek. A kutatás ötlete abból a tényből fakadt, hogy az allergia jelenleg egyre gyorsabban fejlődő egészségügyi probléma. Sajnos a környezet, amelyben élünk, elősegíti az allergiás tünetek kialakulását gyermekeknél, de felnőtteknél is.

A különféle szennyezések, a belélegzett por, és végül az éghajlatváltozás, amely további káros tényezőknek tesz ki minket – mindezek együttesen károsan befolyásolják légző- és immunrendszerünket.

– Arra a következtetésre jutottunk, hogy a növényi parazita gombák spórái az allergének egy kevéssé ismert, mégis meglehetősen valószínű forrásai.

Ha tehát Ön szüret közben hirtelen köhögni kezd, vagy a nagymama kertjében, virágok közt járva tapasztal tüsszögést, miközben a standard allergiatesztek negatívak, elképzelhető, hogy ezek a gombák állnak a háttérben.

Miért jelentős mindez?

A légúti allergiák nem csupán bosszantó panaszokat okoznak, hanem hosszú távon asztmához is vezethetnek – egy krónikus, gyógyíthatatlan, de kezelhető betegséghez. A gond csupán az, hogy az allergiatesztek a már jól ismert allergénekre – például poratkára, macskaszőrre vagy bizonyos penészgombákra – fókuszálnak. A betegek körülbelül 30 százalékánál azonban így sem sikerül az okot kimutatni. A lublini kutatás éppen ebben hozhat áttörést.

„Beigazolódott a feltételezésünk, hogy a növényi paraziták spórái veszélyes allergének lehetnek” – magyarázta Szuster-Ciesielska professzor. A környezetszennyezés, a por, de még az éghajlatváltozás is fokozza az érzékeny légutak terhelését, így a rejtett allergénforrások felderítése különösen fontos.

Hogyan vizsgálták a hatást?

A kutatók először laboratóriumi sejtkultúrákban elemezték, hogy a gombák kivonatai váltanak-e ki gyulladásos reakciót a légutakban. Később állatkísérletekben is igazolták: bizonyos gombaspórák belélegzése asztmaszerű tünetekhez és jellegzetes tüdőelváltozásokhoz vezethet. Bár ezek az eredmények nem jelentik azt, hogy ugyanez minden embernél automatikusan bekövetkezik, erős alapot adnak a további vizsgálatokhoz.

A következő kutatási szakaszban a tudósok már emberi vérmintákat fognak elemezni, különösen asztmás betegektől. Az a cél, hogy kimutassák: jelen vannak-e a vizsgált gombák fehérjéi ellen termelődő antitestek az emberi szervezetben. Ha igen, az egyértelmű bizonyíték lenne arra, hogy ezek a gombák valóban allergének.

Mit jelenthet ez a betegeknek?

Az allergének pontos azonosítása két szempontból kulcsfontosságú:

1. 1 Megelőzés – ha tudja, mi váltja ki a panaszokat, könnyebben elkerülheti a problémás környezetet. Például ritkábban tartózkodhat szilvafák vagy málnabokrok közelében, vagy akár átalakíthatja a kertjét.
2. 2 Kezelés – az allergiaellenes oltások (deszenzibilizáció) csak akkor hatékonyak, ha a pontos kiváltó ok ismert. Bár jelenleg a sikerességük körülbelül 50 százalékos, a konkrét allergén beazonosítása jelentősen növelheti a terápia hatékonyságát.

A professzor asszony hangsúlyozza: az allergia nem korlátozódik gyermekkorra. A tünetek bármely életkorban megjelenhetnek, és az előrejelzések szerint 2050-re az európaiak fele allergiás lesz legalább egy anyagra.

A jövő útja

A kutatócsoport következő célja, hogy pontosan meghatározza, mely fehérjék okozzák az allergiás reakciókat a gombákban. Ez a tudás nemcsak a diagnosztikát, hanem a kezelési lehetőségeket is forradalmasíthatja.

Ahogyan Szuster-Ciesielska professzor fogalmazott: „Csak az alapkutatás révén lehet eljutni a gyakorlati orvosláshoz. Ha feltárjuk a mechanizmusokat, valóban hatékony terápiás megoldások születhetnek.”

Az allergia tehát nem csupán a pollen vagy a por kérdése. Könnyen lehet, hogy a kertünkben meghúzódó gombák adják a kulcsot ahhoz, hogy jobban megértsük – és talán egyszer hatékonyabban kezeljük – ezt a mind többeket érintő betegséget.

Kapcsolódó cikk

Hiába szedi, nem hat az allergiagyógyszer? Ez lehet a háttérben

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!