A Bechterew-kór tünetei, vizsgálata és kezelése

A Bechterew-kór a gerinccsigolyák közötti kisízületek idült reumás gyulladása, autoimmun betegség.

A gyulladás progresszív, végül az egész gerincoszlopot a gerinc-csípőízületet és a csípőcsontokat is magába foglalja, miközben a gerincoszlop erősen meghajlik és elmerevedik.

A Bechterew-kór előfordulása

A Bechterew-kór jellemzően a fiatal férfiak betegsége, többnyire 18-30 év között jelentkezik. A férfiak/nők aránya 3:1. A teljes népesség kb. 0,25%-át érinti.

A Bechterew-kór okai

A Bechterew-kór lényege, hogy a szervezet ellenanyagokat termel saját fehérjéivel szemben, autoimmun betegség, mely az esetek 95%-ában a HLAB27 antigént hordozó egyéneknél fordul elő. A Bechterew-kór kialakulásának pontos mechanizmusa nem ismert.

A Bechterew-kór tünetei

Oki terápia a Bechterew-kór ellen jelenleg nem létezik. A kezelés célja az immunrendszer téves reakciójának gyengítése, a fájdalom és gyulladás csökkentése, a gerincoszlop elmerevedésének késleltetése, a beteg szenvedéseinek csökkentése, továbbá a tipikus kísérőbetegségek célzott kezelése. A Bechterew-kór ui. gyakorta jár együtt a szem érhártyájának gyulladásával, Crohn-betegséggel, pikkelysömörrel, ill. Reiter-szindrómával.

A Bechterew-kór lefolyása

A betegség progressziója lehet lassú és gyors, terápiára jól és kevésbé reagáló is. A betegséget tünetszegény periódusok és heveny fellángolások jellemzik. A gerincbetegség végstádiumára a teljesen elmerevedett gerincoszlop ("bambusznád gerinc") jellemzi, a gerincoszlop kisebb-nagyobb mértékű előrehajlása mellett. A betegség kihatással lehet a szívműködésre, légzésre is – a tüdőmozgások beszűkülése jobbkamra elégtelenséghez (cor pulmonale) vezethet. A szívizom elégtelenségéhez az amiloidózis és a szívritmus-zavarok is hozzájárulnak. Gyakori a vesék betegsége is. A gerincoszlopból kilépő idegek súlyosan károsodhatnak,ez érzéskieséssel, akár bénulásokkal is járhat. A tartós mozdulatlanság miatt bekövetkező csontritkulás ördögi körként súlyosbítja a Bechterew-kórt.

A Bechterew-kór diagnózisa

A Bechterew-kór diagnózisának legfontosabb eleme a radiológiai vizsgálat (gerincröntgen, CT, MRI). A hajlamosító HLAB27 antigén jelenléte vérvizsgálattal igazolható. A további diagnosztikus eljárások a kísérőjelenségek kimutatását célozzák (mellkasröntgen, EKG, szemészeti, nefrológiai, ideggyógyászati, stb. vizsgálat).

A Bechterew-kór (Spondylitis Ankylopoetica - SpA) egy krónikus, autoimmun gyulladásos betegség, amely elsősorban a gerinc ízületeit, a keresztcsontot, valamint a bordák és a csigolyák közötti ízületeket érinti, az elcsontosodás és a gerinc elmerevedése révén súlyos mozgáskorlátozottságot okozva, gyakran "botmerev gerinc" kialakulásához vezet, férfiaknál gyakoribb, és 20-40 éves kor között kezdődik, de ma már gyógytornával és biológiai terápiákkal jól kezelhető, az életminőség javítható.

Forrás: Shutterstock

---

A Bechterew-kór terápiája

1. 1 A téves immunológiai reakció csökkentésére immungyengítő gyógyszeres kezelést alkalmaznak (szervátültetésnél, ill. daganatos betegségeknél is használt immunszuppresszív és citosztatikus gyógyszerek, pl. azatioprin, ciklofoszfamid, metotrexát, stb.)
2. 2 A gyulladás és fájdalom csillapítására szteroid és/vagy nem szteroid gyulladásgátlók használatosak
3. 3 Fájdalomcsillapításra félópiát, vagy ópiát fájdalomcsillapítók (pl. tramadol, kodein), az idegszál-eredetű fájdalmak enyhítésére epilepszia- és/vagy depresszióellenes gyógyszerek lehetnek hatékonyak (mirtazapin, karbamazepin, stb.)
4. 4 A műtéti kezelés főként a leszorított idegek felszabadítását, a gerincoszlop és csípőízületek helyzetének javítását célozza – bár a műtéti kezelés meglehetősen kockázatos.
5. 5 A fizikoterápia célja az ízületek elmerevedésének késleltetése, a beteg pszichés vezetése és a gerincoszlop elmerevedésének legoptimálisabb pozícióban történő bekövetkeztének biztosítása. Főként gyógytorna, úszás, jogging, thai chi, jóga és Pilates torna javasolható.
6. 6 A társuló betegségek (pl. szívelégtelenség, ritmuszavar, vesebetegség, stb.) kezelése célzottan történik

Egyéb tudnivalók a Bechterew-kórról

A Bechterew-kór poligénes módon öröklődő betegség. Amennyiben valakinek első fokú rokonságában hasonló betegség fordult elő, gyermekvállalás előtt célszerű genetikai tanácsadás szolgálatait igénybe venni.

A Bechterew-kór nemcsak testi, hanem lelki értelemben is komoly alkalmazkodást igénylő betegség. Mivel többnyire fiatal felnőttkorban jelentkezik, gyakran egybeesik a tanulás, a munkakezdés, a családalapítás időszakával. Ezért különösen fontos, hogy az érintettek ne csak a betegség orvosi oldalát értsék meg, hanem azt is, hogyan lehet vele együtt hosszú távon élhető, aktív életet kialakítani.

A korai tünetek jelentősége

A Bechterew-kór kezdeti tünetei sok esetben alattomosak. A deréktáji, keresztcsonti fájdalom és reggeli merevség gyakran „rossz alvásnak” vagy túlterhelésnek tulajdonítható. Jellemző, hogy a fájdalom nyugalomban rosszabb, mozgásra viszont enyhül, ami megkülönbözteti a mechanikus eredetű hátfájástól. A reggeli merevség általában fél óránál tovább tart, és fokozatosan oldódik bejáródás hatására. Ezek a jelek már évekkel a radiológiai eltérések megjelenése előtt fennállhatnak, ezért a korai felismerés kulcsfontosságú a betegség lefolyásának lassításában.

Modern kezelési lehetőségek: biológiai terápiák

Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb előrelépése a Bechterew-kór kezelésében a biológiai terápiák megjelenése. Ezek a célzott készítmények – elsősorban a TNF-alfa gátlók és az IL-17 gátlók – az immunrendszer gyulladást fenntartó folyamataiba avatkoznak be. Sok betegnél jelentősen csökkentik a fájdalmat, a gyulladást, javítják a mozgásképességet és az életminőséget, sőt a radiológiai progresszió lassításában is szerepük lehet. Fontos ugyanakkor, hogy alkalmazásuk szoros szakorvosi ellenőrzést igényel, mivel az immunrendszer működését befolyásolják, és fertőzésekre való hajlamot növelhetnek.

Életmód és mindennapi teendők

A gyógyszeres kezelés mellett a mindennapi életmód döntő jelentőségű. A rendszeres mozgás nem csupán kiegészítő terápia, hanem a kezelés egyik alappillére. A cél nem az intenzív sportteljesítmény, hanem a gerinc mozgékonyságának fenntartása, a mellkas kitérésének megőrzése és az izomerő egyensúlyának javítása. A napi, akár rövid ideig végzett nyújtó és légzőgyakorlatok hosszú távon jelentős különbséget jelenthetnek a gerinc merevségének alakulásában.

Az ergonómia szintén fontos szerepet kap. A megfelelő matrac, párna, az ülőmunka során alkalmazott helyes testtartás, valamint a gyakori pozícióváltás mind hozzájárulhatnak a fájdalom csökkentéséhez. A dohányzás kerülése kiemelten ajánlott, mivel bizonyítottan rontja a betegség lefolyását és a légzőszervi szövődmények kockázatát.

Táplálkozás és testsúly

Speciális „Bechterew-diéta” nem létezik, de az egészséges, gyulladáscsökkentő szemléletű étrend támogató szerepet játszhat. A normál testsúly fenntartása tehermentesíti az ízületeket, különösen a csípőt és a térdet. A megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel fontos a csontritkulás megelőzése érdekében, amely a betegség és a mozgáskorlátozottság miatt gyakrabban alakul ki.

Lelki tényezők és pszichés támogatás

Krónikus betegségként a Bechterew-kór gyakran jár együtt hangulati zavarokkal, szorongással vagy depresszióval. A fájdalom, a kiszámíthatatlan fellángolások és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság mind megterhelőek lehetnek. A pszichés támogatás, betegklubokhoz, sorstársi közösségekhez való csatlakozás segíthet abban, hogy az érintettek ne érezzék magukat egyedül a problémáikkal. A betegség elfogadása nem beletörődést jelent, hanem aktív együttműködést a kezeléssel.

Munkaképesség és társadalmi élet

Megfelelő kezelés mellett sok Bechterew-kóros beteg hosszú ideig megőrzi munkaképességét. Előfordulhat azonban, hogy munkakör-módosításra, rugalmasabb munkarendre vagy ergonómiai átalakításokra van szükség. A rendszeres mozgás, a pihenés és a terhelés egyensúlyának megtalálása segíthet a teljesítőképesség fenntartásában. A társas kapcsolatok ápolása szintén fontos, mivel a visszahúzódás és az izoláció fokozhatja a pszichés terheket.

Prognózis és kilátások

A Bechterew-kór lefolyása egyénenként rendkívül eltérő. Vannak betegek, akiknél enyhe tünetek mellett lassú progresszió figyelhető meg, míg másoknál gyorsabb romlás alakul ki. A korai diagnózis, a rendszeres kontroll, az egyénre szabott gyógyszeres kezelés és az aktív életmód együttesen jelentősen javíthatják a hosszú távú kilátásokat. Ma már sok érintett képes teljes életet élni, családot alapítani és aktívan dolgozni.

Összegezve

A Bechterew-kór összetett, egész szervezetet érintő betegség, amely folyamatos figyelmet és együttműködést igényel az orvos és a beteg részéről. Bár jelenleg nem gyógyítható, a modern terápiás lehetőségek és a tudatos életmód révén a tünetek jól kontrollálhatók, a szövődmények kockázata csökkenthető. A legfontosabb üzenet, hogy az időben felismert és következetesen kezelt Bechterew-kór mellett is van lehetőség aktív, értékes életre.

Gyakori kérdések a Bechterew-kórról

Mennyire gyakori betegség a Bechterew-kór?

A Bechterew-kór ritkának számít, de nem számottevően az: a teljes népesség körülbelül 0,2–0,3 százalékát érinti. Gyakrabban fordul elő férfiaknál, és jellemzően fiatal felnőttkorban, 18–30 éves kor között kezdődik. Éppen emiatt sokszor hosszú idő telik el a tünetek megjelenése és a pontos diagnózis között.

Örökölhető a Bechterew-kór?

A betegség genetikai hajlamhoz kötött, de nem klasszikus értelemben vett öröklődő kórkép. A HLA-B27 antigén jelenléte jelentősen növeli a kialakulás esélyét, ugyanakkor önmagában nem jelenti azt, hogy a betegség biztosan kialakul. Ha egy családban előfordult Bechterew-kór, a kockázat magasabb, de a gyermekek többségénél nem alakul ki a betegség.

Mitől különbözik a Bechterew-kór a „szokványos” hátfájástól?

A Bechterew-kórra jellemző hátfájás gyulladásos eredetű. Nyugalomban, éjszaka és kora reggel rosszabb, míg mozgás hatására javul. Ezzel szemben a mechanikus eredetű derékfájás inkább terhelésre fokozódik, pihenésre enyhül. A reggeli hosszan tartó merevség szintén fontos figyelmeztető jel.

Gyógyítható-e a Bechterew-kór?

Jelenleg oki, végleges gyógyulást eredményező kezelés nem létezik. A modern terápiák azonban képesek a gyulladást hatékonyan csökkenteni, a fájdalmat mérsékelni, és a gerinc elmerevedésének folyamatát lassítani. Sok beteg megfelelő kezeléssel hosszú távon is jó életminőséget tud fenntartani.

Milyen szerepe van a mozgásnak a kezelésben?

A rendszeres mozgás kulcsfontosságú. A gyógytorna, úszás és célzott nyújtógyakorlatok segítenek megőrizni a gerinc rugalmasságát és a mellkas légzési kitérését. A mozgáshiány gyorsítja az elmerevedést, ezért a napi aktivitás a kezelés szerves része, nem csupán kiegészítő lehetőség.

Veszélyesek-e a biológiai terápiák?

A biológiai gyógyszerek hatékonyak, de az immunrendszer működését befolyásolják, ezért alkalmazásuk fokozott orvosi ellenőrzést igényel. A fertőzések kockázata enyhén emelkedhet, ugyanakkor megfelelő kivizsgálás és rendszeres kontroll mellett biztonságosan alkalmazhatók. A kezelés előnyei sok esetben jelentősen meghaladják a lehetséges kockázatokat.

Érintheti-e más szerveket is a betegség?

Igen. A Bechterew-kór nemcsak a gerincet érintheti, hanem a szemeket (érhártyagyulladás), a beleket (Crohn-betegség), a bőrt (pikkelysömör), valamint a szívet és a tüdőt is. Ezért fontos a rendszeres, komplex ellenőrzés és a társszakmákkal való együttműködés.

Lehet-e dolgozni Bechterew-kórral?

Sok érintett hosszú éveken át képes dolgozni, különösen akkor, ha a betegség korán felismerésre kerül és megfelelő kezelést kap. Előfordulhat, hogy a munkakörnyezet vagy a munkarend módosítására van szükség, de a diagnózis önmagában nem jelenti a munkaképesség elvesztését.

Rontja-e a dohányzás a Bechterew-kór lefolyását?

Igen. A dohányzás bizonyítottan gyorsítja a betegség progresszióját, fokozza a gyulladást és rontja a tüdőfunkciókat. A leszokás az egyik legfontosabb életmódbeli lépés, amellyel az érintett saját maga is javíthat a kilátásain.

Milyen kilátásokkal élhet együtt egy Bechterew-kóros beteg?

A kilátások ma lényegesen jobbak, mint korábban. A modern gyógyszerek, a rendszeres mozgás és a tudatos életmód együttesen lehetővé teszik, hogy sok beteg aktív, önálló életet éljen. A legfontosabb a folyamatos gondozás és az, hogy a beteg partnerként vegyen részt saját kezelésében.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!