Csomók, dudorok a bőr alatt - így lehet felismerni a nyirokrákot
A limfóma a nyirokrendszer daganatos megbetegedése, amelyben hazánkban is évente több mint 1000 ember betegszik meg.
A limfóma a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedés. A nyiroksejtek, más néven limfociták rosszindulatú átalakulásának következtében a nyirokcsomók, a lép, de más szervek megnagyobbodásához, megbetegedéséhez vezet.
Mi a limfóma tünetei?
A limfóma legjellemzőbb tünete a nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása, mely a nyakon, a hónaljakban vagy a lágyék területén jelentkezik.
- Ha valaki nagyobb csomót észlel a szervezetében, nem kell mindjárt limfómára gondolni, hiszen a különféle fertőzések következtében is sokkal gyakrabban duzzadnak meg a nyirokcsomók, mint limfóma miatt.
- Ha a duzzanat nyilvánvaló és nyilvánvaló helyi ok nélkül nagyobb, két hét után is makacsul tartja magát, vagy még nagyobb lesz, akkor is ha fájdalmatlan(!) feltétlenül orvoshoz kell fordulni!
Limfóma: amikor a nyirokcsomó nem jelez
A nem nyirokcsomókból kiinduló limfóma felfedezése sajnos sok esetben csak a véletlenen múlik, pl. vérvizsgálat, vagy mellkasi röntgen mutat valami kórosat, amit tovább vizsgálva derül ki, hogy a betegnek limfómája van. Ezért már árulkodó jelekre is figyelni kell.
- Tartós, vagy visszatérő "megmagyarázhatatlan" láz,
- olyan erős éjszakai izzadás, melytől a hálóruha, ágynemű átázik,
- akaratlan és jelentős fogyás,
- fáradékonyság és étvágytalanság,
- ritkábban az egész testfelületre kiterjedő, kínzó viszketés szintén a beteg panaszai lehetnek.
A nem nyirokcsomókból, hanem más helyről kiinduló limfóma a megbetegedett szervre jellemző panaszokat okoz:
- a gyomorban vagy a belekben kifejlődő limfóma például hasi fájdalmakat, emésztési zavarokat,
- mellkasi limfóma köhögést, nehéz légzést okozhat.
A limfóma kezelése
A limfóma-gyanús betegektől első lépésként a haematológus szövetmintát vesz, hogy megállapítsák a betegség típusát, és kijelölje a leghatékonyabb kezelést a páciens számára.
Limfóma: az időben felismert betegség kezelhető!
A limfóma bizonyos típusaiban gyakran az is előfordul, hogy a diagnózis megállapítása után hónapokig, vagy akár évekig nem igényelnek kezelést a betegek. Amikor pedig szükségessé válik a terápia, az összezsugorítja, sőt, akár el is tüntetheti a daganatot - tünetmentességet eredményezve.
Más limfóma típusok esetén az azonnali kezelés nagyon fontos lehet, a betegség felismerésének késlekedése a kezelés sikerességét veszélyeztetheti. Ezekben a limfóma típusokban a betegség végleges meggyógyítása a cél.
Milyen típusai vannak a limfómának?
A limfómákat két fő csoportra osztják:
- 1 Hodgkin-limfóma
- 2 és non-Hodgkin limfóma (NHL).
A Hodgkin-limfóma ritkább, de jobban kezelhető, és jellemző rá a Reed–Sternberg sejtek jelenléte a szövettani mintában. A non-Hodgkin limfómák sokkal változatosabb csoportot alkotnak: ezek közé tartozik például a diffúz nagy B-sejtes limfóma, a follikuláris limfóma vagy a köpenysejtes limfóma is. A betegség lefolyása és kezelhetősége jelentősen függ a pontos altípustól.
Kiket érinthet a limfóma?
Bár a limfóma bármely életkorban előfordulhat, vannak típusok, amelyek fiatal felnőtteknél gyakoribbak (pl. Hodgkin-limfóma), míg más típusok inkább idősebb korban jelennek meg. Egyes formák lassan, évek alatt fejlődnek ki, míg mások igen gyors lefolyásúak lehetnek.
Diagnózis és további vizsgálatok
A pontos diagnózis felállításához a szövettani mintavételen túl általában szükség van képalkotó vizsgálatokra (CT, PET-CT), csontvelő-biopsziára, valamint vérképre és egyéb laborértékekre is. Ezek segítségével az orvosok meghatározhatják a betegség stádiumát és kiterjedtségét.
A kezelési lehetőségek skálája
A limfóma kezelése ma már igen hatékony: kemoterápia, immunterápia, célzott kezelés és sugárkezelés is szóba jöhet, a pontos típustól és a beteg állapotától függően. Bizonyos esetekben őssejt-transzplantációra is sor kerülhet. Az újabb terápiák – például a monoklonális antitestek vagy a CAR-T sejtes kezelések – különösen a nehezen kezelhető esetekben hozhatnak áttörést.
Mi történik a kezelés után?
Sok beteg tartós tünetmentességet ér el, de a kezelést követően rendszeres ellenőrzés szükséges. A kontrollvizsgálatok célja, hogy időben észrevegyék az esetleges kiújulást, illetve monitorozzák a kezelés hosszú távú hatásait.
Élet a diagnózis után
A limfóma diagnózisa érzelmileg is megterhelő lehet. A betegeknek – és családjuknak – érdemes pszichológus, onkopszichológus segítségét is igénybe venni. Magyarországon több betegklub és civil szervezet (például a Limfóma Világnap hazai programjai) is támogatást nyújt az érintetteknek.
Bőr alatti csomó - így tudhatja meg, hogy jó- vagy rosszindulatú az elváltozás
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
