Ezeket látta már?

Ezek az ételek csökkentik, vagy épp növelik a daganatos betegségek kockázatát

daganatos betegség, rák, ételek, prosztatarák, vastagbélrák, tüdőrák, mellrák

Miért alakulnak ki daganatos betegségek, mitől függ, hogy kinél melyik típus alakul ki, és mit tehetünk magunkért tudatos táplálkozással?

Manapság egyre több áldozatot kívánnak a daganatos betegségek. Nők körében az emlőrák, férfiaknál a prosztatarák vezeti a „fekete listát”, míg ezt követően mindkét nemnél a vastagbélrák, majd a tüdőrák a leggyakrabban előforduló rákfajta. Hazánkban kétszer akkora a daganatos betegségek előfordulása, mint az Európai Unió többi tagállamában

A különböző szerveket érintő daganatos betegségek kialakulásának, megelőzésének és kezelésének hátterében azonos és különböző tényezők is állnak, amelyek genetikai, lelki eredetű, fizikai aktivitással és táplálkozással kapcsolatosak is lehetnek.

A daganatos betegségek kockázatát növelő ételek

  • A vöröshús (például sertés, marha) gyakori fogyasztása emelheti a vastagbélrák kockázatát. A hús speciális kötésben levő vastartalma (hem-vas) állhat a háttérben, amely elősegítheti olyan vegyületek kialakulását, amelyek aztán a vastagbélrák-keletkezésben játszanak szerepet.
  • A húsok nagy hőmérsékleten történő sütése, mint például a roston sütés, a faszénen történő grillezés, a bő olajban történő sütés közben, valamint a megégett olaj többszöri felhasználásának hatására úgynevezett heterociklusos aminok (HA), illetve policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) keletkeznek. Az így készült húsokban és halakban található HA és PAH vegyületek rendszeres fogyasztása hozzájárul a prosztata- és a vastagbélrák kockázatának növeléséhez.
  • Egyes húskészítmények és felvágottak nitrites pácsóval vagy füstöléssel készülnek. Az így tartósított húsokban keletkező nitrózamin (ami például a dohányfüstben is megtalálható), illetve a füstöléskor keletkezett hidrokarbon vegyületek egyértelműen fokozzák a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
  • A tej és tejtermékek fogyasztásának kapcsán úgy tűnik, hogy a mérsékelt tej- és tejtermék-fogyasztás a legmegfelelőbb tanács, ugyanis azoknál a férfiaknál, akiknek a napi kalciumbevitele túlságosan nagy (amelynek fő forrása a tej és a tejtermékek), a prosztatarák nagyobb előfordulását figyelték meg. A tejtermékek nagy mennyiségben történő fogyasztása a kalciumbevitel mellett más módon is emelheti a prosztatarák kialakulásának kockázatát.
  • A napi gyakoriságú, túlzott alkoholfogyasztás bizonyítottan növeli a száj-, a garat-, a gége-, a nyelőcső-, a vastag- és végbél- (férfiaknál), valamint a mellrák kockázatát. Ezen kívül valószínűsíthetően növeli a máj-, illetve nőknél a vastag- és végbélrák rizikóját.

Ez a különbség az IBS és a vastagbélrák tünetei között - olvasson tovább!

A daganatos betegségek kockázatát csökkentő ételek

  • A tej és tejtermékek rendszeres fogyasztása a vastagbélrák előfordulásának kockázatát akár 15-20%-kal csökkentheti. A pontos mechanizmus nem teljesen ismert, a kutatók az étrendi kalcium és D-vitamin szerepét vetik fel, de felmerült a tejben és a tejtermékekben található vajsav és egyes zsírsavak, illetve a fő tejfehérje, a kazein védő szerepe is.
  • A halfogyasztás mértéke fordítottan arányos a vastagbéldaganat előfordulási gyakoriságával, a kockázat csökkenése feltehetően a halak ómega-3 zsírsavtartalmával függ össze.
  • Az erjesztett (savanyított) tejtermékek (joghurt, kefir, író) rendszeres fogyasztása probiotikus hatásuk révén csökkenthetik a vastagbéldaganat kockázatát, de ezt az összefüggést nem sikerült egyértelműen igazolni.
  • A zöldségek és gyümölcsök elegendő és változatos fogyasztása élelmirost-tartalmuk, ásványianyag- és vitamintartalmuk, kiemelten foláttartalmuk, valamint egyéb fitonutriens-tartalmuk révén csökkentik a daganatos betegségek kockázatát. Egy-egy típusukra a kiemelten jótékony élelmiszereknél térünk ki.
  • A gyümölcsök nagyobb mennyiségben történő fogyasztása különösen dohányosok esetében csökkentheti a tüdőrák kialakulásának esélyét. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, minél többféle zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, annál jobban csökkenthető a tüdőrák kockázata.
  • A teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek, péksütemények, tésztafélék, illetve egyéb köretek hozzájárulnak az elegendő mennyiségű élelmirost-fogyasztáshoz, amely elengedhetetlen a megfelelő bélműködéshez, valamint a bélflóra egyensúlyához, ezzel csökkentve a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.

Kiemelten jótékony élelmiszerek

  • A keresztes virágú zöldségek (karfiol, brokkoli, káposztafélék) fogyasztása széles körű vizsgálatok áttekintése alapján nőkben csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, amely vélhetőleg a bennük található indoloknak és izotiocianátoknak köszönhető. Kockázatcsökkenést figyeltek meg a tüdőrák és a keresztesvirágúak fogyasztása között is. Az említett vegyületek olyan enzimek aktivitását fokozhatják, amelyeknek a feladata a DNS védelme különböző károsító (rákkeltő) hatásokkal szemben. Emellett értékes vitaminokkal (C-, A-vitamin, folsav), ásványi anyagokkal (kalcium, vas, kálium) és az emésztést segítő élelmi rostokkal látja el a szervezetet.
  • A paradicsomban lévő likopin bizonyítottan csökkenti a prosztatarák kialakulásának kockázatát és a már kialakult betegség esetén az állapot rosszabbodását lassíthatja. Úgy tűnik, hogy a likopén a daganatos sejtek sejtciklusába beleavatkozva a rákos sejtek pusztulását segítheti elő. A feldolgozott főtt paradicsom, mint például paradicsompüré, paradicsomlé, paradicsomszósz hatékonyabbnak bizonyul, mint a nyers változat.
  • A legalább heti kétszeri fokhagyma fogyasztás férfiaknál a prosztatarák kockázatának csökkenését eredményezte. Úgy tűnik, hogy a vastagbélrák előfordulási gyakoriságát is képes rendszeres fogyasztás esetén csökkenteni. Még tisztázatlan, hogy a fokhagyma mely összetevőinek köszönhető a kockázatcsökkentés, de elsősorban a természetes formájú fokhagyma fogyasztása javasolt. A fokhagymában található hatóanyagok számos ponton avatkozhatnak be a daganatképződés folyamatába. Csökkentheti a daganatképződéshez vezető DNS-károsodást, lassíthatja a már kialakult daganatos sejtek osztódását és elősegítheti ezen sejtek pusztulását is.
  • A szója rendszeres fogyasztása védő hatásúnak bizonyul számos daganatos betegség, köztük az emlőrák, a prosztatarák és a vastagbélrák ellen. A szója kedvező hatását fitoösztrogén- és flavonoid-tartalmú összetevőinek köszönheti. Azoknál a nőknél, akik életük során rendszeresen fogyasztanak szóját, kisebb az emlőrák előfordulása, különösen, ha már fiatal gyermekkorukban (még a pubertás előtt) fogyasztanak szóját. Napi rendszerességű fogyasztása a prosztatarák előfordulásának csökkenésével is jár, különösen a 60 év feletti népesség körében. Vastag- és végbéldaganat-kockázatot csökkentő hatását főként menopauza utáni korban lévő nők esetében tapasztalták.
  • A bogyós gyümölcsök (főleg a fekete-, vörös-, tőzegáfonya) a bennük található értékes fitonutriensek (úgynevezett antocianinok) révén csökkenthetik a daganatos betegségek kockázatát.
  • A zöldtea rendszeres fogyasztása egyes kutatások alapján csökkenti a prosztata-, valamint az emlőrák kockázatát. A kockázat csökkenését a zöldtea katechin nevű polifenol vegyületével hozták összefüggésbe.
  • Az édesköményben található anetol gyulladást és daganat kialakulást csökkentő hatással bír. Gátolja egyes gének átíródását, valamint a gyulladásos folyamatokban és a daganatos átalakulásban szerepet játszó egyes fehérjék aktivitását.
  • Az olívaolaj gazdag egyszeresen telítetlen olajsavban, polifenolokban, valamint egy hidroxitirozol nevű vegyületben. A mediterrán diétát fogyasztók körében egyes ráktípusok (pl. emlő-, vastagbélrák) kisebb előfordulását figyelték meg. Ebben a zöldségfogyasztás mellett feltehetően az olívaolaj, különösen az extra szűz olívaolaj rendszeres fogyasztása is szerepet játszik. Lehetőleg nyersen, vagyis hőkezelés nélkül, például salátákra, kenyérre kenve fogyassza.
  • A gombákban (erdei csiperke, shiitake, késői laskagomba) található, az oldható rostok közé tartozó béta-glükánok (pl. a lentinan) fogyasztása csökkentheti egyes ráktípusok előfordulását. Egy vizsgálat során már kialakult gyomor-, illetve vastagbélrák esetén a shiitake gomba fogyasztása javította a túlélést.
  • Az ananászban található bromelain nem egységes vegyület, hanem fehérjebontó és kisebb részben egyéb enzimek keveréke. A szervezetben több ponton is hat, gátolja a daganatsejtek növekedését és osztódását, valamint befolyásolja a gyulladásos fehérjék termelődését és az immunrendszer működését is.
  • A dió rendszeres fogyasztása csökkentheti a prosztatarák kialakulásának esélyét, illetve már kialakult betegség esetén lassíthatja annak előrehaladását. Ennek hátterében a daganatok növekedését befolyásoló génekre gyakorolt hatás állhat, amely a dióban lévő ómega-3 zsírsavaknak, a gamma-tokoferolnak, valamint a polifenoloknak köszönhető.

További tanácsok a daganatos betegségek megelőzéséhez:

  • A megfelelő testtömeg elérése és megtartása a daganatos betegségek megelőzésének szempontjából is elengedhetetlen. A túlsúlyos, illetve elhízott emberek nagyobb kockázattal rendelkeznek a daganatos betegségeket illetően, mint az ideális testtömeggel rendelkezők. Ez számos, súlytöbbletből adódó folyamatnak köszönhető.
  • A rendszeres, napi 4-5 alkalommal történő étkezés kiegyensúlyozott működésre készteti az emésztőrendszert, hozzájárul az anyagcsere-folyamatokban résztvevő enzimek, hormonok egyenletes kiáramlásához, így ajánlott a naponta többszöri, mértékletes étkezésre törekedni.
  • A rendszeres fizikai aktivitással csökkenthető számos daganatos betegség, köztük a vastagbélrák kialakulásának kockázata! Heti, legalább 4-5-szöri, 45-60 percig végzett mozgás ajánlott felnőtteknek.

Irodalom:

World Cancer Research Fund and American Cancer Research Institute: Food, nutrition, Physical Activity, and the Prevention of Cancer: a Global Perspective.

Giovanucci, A., Ascherio, A. et al: Intake of carotenoids and retinol in relation to risk of prostate cancer. Journal of the National Cancer Institute, 1995, 87 (23), 1767-1776.

Kim JY, Kwon O.: Garlic intake and cancer risk: an analysis using the Food and Drug Administration`s evidence-based review system for the scientific evaluation of health claims. Am J Clin Nutr, 2009 Jan; 89(1):257-264.

Aggarwal B. B., Kunnumakkara A. B., Harikumar K. B., Tharakan S. T., Sung B., Anand P.: Potential of spice-derived phytochemicals for cancer prevention. Planta Med, 2008 Oct; 74(13):1560-1569.

González C. A., Salas-Salvadó J.: The potential of nuts in the prevention of cancer. Br J Nutr, 2006 Nov; 96, Suppl 2:87-94.

Rop O., Mlcek J., Jurikova T.: Beta-glucans in higher fungi and their health effects. Nutr Rev, 2009, Nov; 67(11):624-631.

Chobotova K., Vernallis A. B., Majid F. A.: Bromelain`s activity and potential as an anti-cancer agent: Current evidence and perspectives. Cancer Lett., 2010 Apr 28; 290(2):148-156.

Higdon J. V., Delage B., Williams D.E., Dashwood R.H.: Cruciferous vegetables and human cancer risk: epidemiologic evidence and mechanistic basis.Pharmacol Res., 2007 Mar; 55(3):224-236.

Jacobs ET, Thompson PA, Martínez ME. Diet, gender, and colorectal neoplasia. J Clin Gastroenterol. 2007 Sep; 41(8):731-746.

Vainio H, Weiderpass E. Fruit and vegetables in cancer prevention. Nutr Cancer. 2006;54(1):111-142.

Hilakivi-Clarke L, Andrade JE, Helferich W. Is soy consumption good or bad for the breast? J Nutr. 2010 Dec; 140(12):2326S-2334S.

Jian L: Soy, isoflavones, and prostate cancer. Mol. Nutr. Food Res. 2009, 53, 217–226.

Yan L: Soy Consumption and Colorectal Cancer Risk in Humans: A Meta-Analysis. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev January 2010, 19; 148.

Park Y, Mitrou PN, Kipnis V, Hollenbeck A, Schatzkin A, Leitzmann MF. Calcium, dairy foods, and risk of incident and fatal prostate cancer: the NIH-AARP Diet and Health Study. Am J Epidemiol. 2007 Dec 1; 166(11):1270-1279.

Raimondi S, Mabrouk JB, Shatenstein B, Maisonneuve P, Ghadirian P. Diet and prostate cancer risk with specific focus on dairy products and dietary calcium: a case-control study. Prostate. 2010 Jul 1; 70(10):1054-1065.

Pufulete M Intake of dairy products and risk of colorectal neoplasia. Nutrition Research Reviews (2008), 21, 56–67.

Frederike L. Büchner, H. Bas Bueno-de-Mesquita, et al.: Variety in Fruit and Vegetable Consumption and the Risk of Lung Cancer in the European Prospective Investigation into Cancer and Nutrition. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. September 2010, 19; 2278

Forrás: preventissimo.hu