Meglepő felfedezés: az őszülés lehet a szervezet rákellenes védelmi reakciója

Kiderült, hogy a haj őszülésekor épp a rák kockázatát próbálja kivédeni a szervezetünk. Az ősz haj a rák elleni védelemként fejlődhetett ki: az öregedés őszüléssel jár, ami annak a jele lehet, hogy a szervezet aktívan csökkenti a rák kockázatát – állítja egy friss tanulmány.

Az ősz hajszálakat sokan egyszerűen az idő múlásának látható jelének tekintik. Egy friss, a Nature Cell Biology folyóiratban megjelent kutatás azonban ennél mélyebb magyarázatokat talált: az őszülés bizonyos esetekben annak jele lehet, hogy a szervezet egy hatékony rákellenes védőmechanizmust aktivált.

A tanulmány szerint a rákkeltő hatások – például az ultraibolya (UV) sugárzás vagy egyes kémiai anyagok – olyan sejtszintű válaszutakat indíthatnak el, amelyek egyszerre vezethetnek a haj pigmentvesztéséhez és a daganatképződés kockázatának csökkenéséhez. Vagyis az őszülés nem pusztán esztétikai változás, hanem egy mélyebb biológiai összefüggés következménye is lehet.

Mi történik a hajhagymában?

Az egészséges hajnövekedés alapja a hajhagymákban található őssejtek folyamatos megújulása. A hajszínért felelős sejtek – az úgynevezett melanociták – melanint termelnek, amely a hajszálakat színezi. Ezek a sejtek egy speciális őssejt-populációból, a melanocita őssejtekből származnak, amelyek a hajhagymán belül egy apró „rezervoárban” helyezkednek el.

„Minden hajciklus során ezek a melanocita őssejtek osztódnak, majd érett, differenciálódott sejtekké alakulnak – magyarázta Dot Bennett sejtbiológus, a londoni City St George’s kutatója, aki nem vett részt a vizsgálatban. Az érett sejtek a hajhagymák alsó részébe vándorolnak, ahol megkezdik a pigmenttermelést, így biztosítva a haj természetes színét."

Az őszülés akkor következik be, amikor ezek az őssejtek már nem képesek elegendő új pigmenttermelő sejtet létrehozni. Ennek hátterében gyakran az úgynevezett sejtszeneszcencia áll – vagyis a sejtek öregedése és osztódási képességük elvesztése.

„Ez egyfajta kimerültség, amely korlátot szab annak, hogy egy sejt hányszor osztódhat” – fogalmazott Bennett. Hozzátette: ez a mechanizmus nem véletlen, hanem egy fontos rákellenes védekezési stratégia.

Azáltal, hogy a sejtek leállítják az osztódást, megakadályozzák, hogy az idő során felhalmozódó genetikai hibák kontrollálatlanul továbbadódjanak.

Őszülés mint biológiai „vészfék”

Emi Nishimura professzor és kutatócsoportja a Tokiói Egyetemen azt vizsgálta, miként reagálnak a melanocita őssejtek különböző típusú DNS-károsodásra. A DNS-sérülés a daganatképződés egyik alapvető kiváltó tényezője, így kulcsfontosságú kérdés, hogyan dönt a sejt a „javítás”, az „önkorlátozás” vagy éppen a kontrollvesztett osztódás között.

Egérkísérletekben a kutatók nyomon követték az egyes melanocita őssejtek sorsát a hajciklus során, miután az állatokat különféle környezeti stresszhatásoknak – például ionizáló sugárzásnak vagy kémiai rákkeltő anyagoknak – tették ki.

Az ionizáló sugárzás hatására az őssejtek differenciálódni kezdtek, majd aktiválódott bennük a sejtszeneszcenciáért felelős biokémiai útvonal. Ennek következtében a sejtosztódás leállt, az őssejttartalék gyorsan kimerült, és a haj elvesztette pigmentjét – vagyis őszülés következett be.

Ez a folyamat azonban egyúttal „vészfékként” is működött. A sejtosztódás leállításával a szervezet megakadályozta, hogy a károsodott, mutációkat hordozó DNS újabb sejtekbe öröklődjön tovább. Így csökkent annak esélye, hogy ezekből a sejtekből daganat alakuljon ki.

Amikor a védelem megkerülhető

A történet azonban nem ennyire egyértelmű. A kutatók azt is megfigyelték, hogy bizonyos kémiai rákkeltő anyagok – például a rákkutatásban gyakran használt 7,12-dimetil-benz[a]antracén (DMBA) – másféle sejtválaszt váltanak ki.

Ezek az anyagok nem aktiválták a sejtszeneszcencia útvonalát, hanem egy alternatív sejtszintű mechanizmust indítottak be, amely gyakorlatilag blokkolta az öregedési folyamatot. Ennek eredményeként a haj megőrizte színét, mivel az őssejtek továbbra is képesek voltak pigmenttermelő sejteket létrehozni.

Csakhogy ennek ára volt. Mivel a sejtosztódás nem állt le, a sérült DNS tovább öröklődhetett, ami hosszabb távon daganatképződéshez vezetett.

Nishimura professzor szerint ugyanazon őssejt-populáció teljesen eltérő sorsra juthat attól függően, milyen típusú stressz éri. Az őszülés és a melanoma – a bőr egyik legagresszívebb daganattípusa – így nem egymástól független jelenségek, hanem az őssejtek stresszválaszának különböző kimenetelei lehetnek.

Mit jelent ez az Ön számára?

A kutatás jelenleg állatkísérleteken alapul. Bár a sejtszintű mechanizmusok sok esetben hasonlóak egerekben és emberekben, a közvetlen következtetésekhez további vizsgálatok szükségesek.

Dot Bennett szerint a következő lépés az lesz, hogy emberi hajhagymákon is megvizsgálják, vajon ugyanaz a védőmechanizmus működik-e, mint amit az egerek esetében tapasztaltak.

Mindebből az következik, hogy az ősz haj nem egyszerűen az öregedés jele. Lehet, hogy bizonyos helyzetekben a szervezet tudatos, biológiai „döntése” áll mögötte: inkább leállítja a potenciálisan veszélyes sejtosztódást, még ha ez esztétikai változással is jár.

Természetesen az őszülés hátterében genetikai tényezők, hormonális változások és oxidatív stressz is szerepet játszanak. A mostani eredmények azonban új megvilágításba helyezik ezt a hétköznapi jelenséget, és rávilágítanak arra, milyen finoman hangolt egyensúlyt tart fenn szervezetünk a sejtek megújulása és a daganatképződés megelőzése között.

Lehet tehát, hogy amikor egy újabb ősz hajszálat vesz észre a tükörben, az nem csupán az idő múlását jelzi – hanem azt is, hogy szervezete működésbe léptette egyik legfontosabb önvédelmi rendszerét.

Mit tehetünk valójában az őszülés ellen?

Az őszülés leggyakoribb oka a genetikai program. Ha a szülei korán őszültek, nagy valószínűséggel Önnél is hasonló időzítés várható. Ezen jelenleg nem tudunk érdemben változtatni.

1. Érdemes kizárni a hiányállapotokat

Bizonyos tápanyaghiányok hozzájárulhatnak a korai őszüléshez. Különösen a következők játszhatnak szerepet:

• B12-vitamin hiány
• vashiány
• rézhiány
• D-vitamin hiány
• fehérjehiány

A B12-vitamin hiány például nemcsak fáradékonyságot és vérszegénységet okozhat, hanem pigmentzavarokat is. Ha fiatalabb életkorban jelentkezik kifejezett őszülés, érdemes laborvizsgálattal ellenőriztetni ezeket az értékeket. Fontos azonban hangsúlyozni: ha nincs hiányállapot, a plusz vitaminbevitel nem fogja „visszafordítani” az őszülést.

2. Az oxidatív stressz csökkentése

A melanociták különösen érzékenyek az oxidatív stresszre – vagyis arra az állapotra, amikor a szervezetben túl sok szabad gyök keletkezik. Ezt fokozza:

• dohányzás
• krónikus stressz
• alváshiány
• UV-sugárzás
• gyulladásos állapotok

Kutatások szerint a dohányosoknál gyakoribb a korai őszülés. A rendszeres dohányzás elhagyása tehát nemcsak a tüdő és a szív védelme miatt fontos, hanem a haj pigmentsejtjeit is kíméli.

Az antioxidánsokban gazdag étrend – zöldségek, bogyós gyümölcsök, olajos magvak – segíthet csökkenteni az oxidatív terhelést. Ez nem csodaszer, de támogatja a sejtek általános egészségét.

3. A stressz szerepe – túlmisztifikált vagy valós?

Az utóbbi években több kutatás is vizsgálta a pszichés stressz és az őszülés kapcsolatát. Állatkísérletekben kimutatták, hogy súlyos stressz hatására a melanocita őssejtek kimerülhetnek. Emberben a kapcsolat kevésbé egyértelmű, de a krónikus stressz valószínűleg gyorsítja az öregedési folyamatokat.

A rendszeres mozgás, a megfelelő alvás és a stresszkezelési technikák (például mindfulness, légzőgyakorlatok) nem garantálják, hogy nem fog őszülni, de hozzájárulnak a sejtek hosszabb távú védelméhez.

4. Visszafordítható-e az őszülés?

Jelenleg nincs bizonyított, biztonságos módszer az ősz haj természetes visszafestésére.

Időről időre megjelennek szenzációhajhász hírek új krémekről vagy „őssejt-aktiváló” készítményekről, de ezek mögött többnyire nincs erős klinikai bizonyíték.

A legígéretesebb kutatások az őssejt-biológia területén zajlanak, ahol azt vizsgálják, hogyan lehetne megőrizni vagy újraaktiválni a melanocita őssejteket. Ezek azonban még kísérleti fázisban vannak.

5. Kozmetikai megoldások – biztonságosan

Ha az őszülés esztétikailag zavaró, a hajfestés továbbra is a legmegbízhatóbb megoldás. Érdemes:

• ammóniamentes festéket választani
• allergiatesztet végezni használat előtt
• kerülni a túl gyakori vegyi kezeléseket

A rendszeres fejbőrápolás és a haj szerkezetének védelme szintén fontos, mert az ősz haj gyakran szárazabb, törékenyebb.

6. Érdemes más szemszögből is nézni

Ahogyan a legutóbbi kutatások is sugallják, az őszülés nem feltétlenül pusztán „romlás”. Bizonyos esetekben a sejtek egy tudatos biológiai döntésének következménye: inkább leállítják az osztódást, minthogy sérült DNS-sel tovább működjenek. Vagyis az ősz haj néha a szervezet védelmi stratégiájának jele lehet.

Mit tehet tehát reálisan?

• • Kizárja a hiányállapotokat.
• • Kerüli a dohányzást.
• • Figyel az alvásra és a stressz csökkentésére.
• • UV-védelemmel óvja a fejbőrt.
• • Elfogadja, hogy a genetikai programot nem tudjuk átírni.

Kapcsolódó cikk

Gyakori tévhitek az őszülésről, melyeknek sokan bedőlnek

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!