Kiderült, miért fejetik el az Alzheimer-kórban szenvedők a szeretteiket – így a kezelés is közelebb került

Végre fény derült az Alzheimer-kór legkegyetlenebb tünetének hátterére.

A világ egyik legrettegettebb betegsége az Alzheimer-kór, amely nemcsak a mindennapokat forgatja fel, hanem lassan, fokozatosan elveszi az emlékeinket – köztük azokat is, amelyek számunkra a legértékesebbek. Amikor a páciensek már nem ismerik fel a szeretteiket, nem kapcsolják össze a megszokott arcokat a hozzájuk tartozó érzésekkel, az a családok számára is az egyik legfájdalmasabb pillanat.

A Virginiai Egyetem kutatócsoportja azonban az Alzheimer’s & Dementia című tudományos folyóiratban most olyan eredményt tett közzé, amely először adhat kézzelfogható magyarázatot arra, miért vész el a szociális memória – és hogyan lehetne ezt a folyamatot egy napon talán meg is állítani.

- Az Alzheimer-kórban az emberek azért felejthetik el a családtagjaikat és barátaikat, mert sérül az úgynevezett szociális memória – vagyis az a képesség, amely segít felismerni a fontos személyeket és felidézni a hozzájuk kötődő emlékeket – magyarázta Lata Chaunsali, a Virginiai Egyetem (UVA) Orvostudományi Karának hallgatója és az új kutatás társszerzője egy nyilatkozatban.

Az emlékezet lassú széthullása

A folyamat eleinte szinte észrevétlen. A betegek összekeverhetnek neveket, rosszul idézhetnek fel arcokat vagy eseményeket. A romlás azonban szinte mindig előrehalad: eltűnnek a hétköznapi információk – a lakcím, a régi iskolák neve –, majd fokozatosan elmosódnak a társas jelzések is.

A kommunikáció egyre nehezebbé válik, a kapcsolattartás pedig sokszor lehetetlenné. A világ összezavarodott, idegen hellyé válik – még akkor is, amikor a beteg a saját otthonában ül.

Bár ez az egyik legismertebb Alzheimer-tünet, hosszú ideig nem tudtuk pontosan, mi áll a háttérben. A korábbi kutatások arra utaltak, hogy az extracelluláris mátrix (ECM) – az agysejtek közötti tér „kitöltő anyaga” – módosulása szerepet játszhat, különösen a hippocampus és a prefrontális kéreg körül. Ám azt, hogy ez a változás hogyan vezethet drasztikus memóriazavarhoz, eddig nem sikerült feltárni.

A megoldás kulcsa: a perineuronális hálózatok

A virginiai kutatók most úgy tűnik, megtalálták a hiányzó láncszemet. A jelenség mögött az ECM egy speciális összetevője, az úgynevezett perineuronális hálózatok (PNN-ek) lebomlása áll. Ezek a mikroszkopikus struktúrák bizonyos idegsejteket vesznek körül, stabilizálják a szinapszisokat, és segítenek abban, hogy az emlékek hosszú távon rögzüljenek.

- Egereken végzett kutatásunkban, amikor ezeket az agyi struktúrákat korán biztonságban tartottuk, az ebben a betegségben szenvedő egerek jobban emlékeztek a társas interakcióikra – magyarázta Chaunsali.

Ez azt jelenti: ha a PNN-ek nem bomlanak le, az Alzheimer által érintett állatok meg tudták őrizni a társas helyzetekhez kötődő emlékeket – a betegség egyik legnehezebben kezelhető területét.

- Nagyon izgalmas egy olyan strukturális változás megtalálása, amely megmagyarázza az Alzheimer-kórban előforduló specifikus memóriavesztést - mondja Harald Sontheimer, a Virginia Egyetem Idegtudományi Tanszékének vezetője.

Ráadásul a felismerés szerit a PNN-ek eltűnése teljesen függetlenül történt az amiloid plakkoktól, ami tovább erősíti azt a gyanút, hogy a betegség nem kizárólag a fehérje-lerakódások következménye.

Meglepő fordulat: már léteznek ígéretes gyógyszerek

A kutatók azonban nem álltak meg a jelenség feltérképezésénél. Azt is tesztelték, hogyan lehetne megakadályozni a PNN-ek lebontását.

- Már vannak megfelelő gyógyszerjelöltjeink a kezünkben – mondta Sontheimer.

Ezek az úgynevezett MMP-gátlók – olyan készítmények, amelyeket jelenleg is vizsgálnak rák és ízületi gyulladás kezelésében. Az MMP-k, vagyis a mátrix metalloproteinázok jól ismert szereplői a szöveti lebontási folyamatoknak, így logikusnak tűnt kipróbálni őket az Alzheimer-kórban is.

A kutatók megelőző jelleggel kezelték velük a laboratóriumi egereket – és az eredmény pozitív volt: a PNN-ek lassabban bomlottak le, és az érintett állatok tovább őrizték meg szociális emlékeiket.

Bár ez áttörést jelent, a szakértők óva intenek a túlzott lelkesedéstől. A gyógyszerek nem kerülnek holnap a gyógyszertárak polcaira, és az emberi vizsgálatok még előttünk állnak.

Figyelmébe ajánljuk

Az Alzheimer-kór rejtélyesebb, mint eddig hittük – új kutatás tárta fel a háttérben zajló folyamatokat

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!