Nem csak a feledékenység utalhat demenciára.
- A frontotemporális demencia gyakran az étkezési szokások hirtelen megváltozásával, nem pedig feledékenységgel kezdődik.
- Ez a betegség főleg a viselkedést, személyiséget és az önkontrollt befolyásoló agyterületeket érinti, és gyakran már ötvenes-hatvanas években is jelentkezhet.
- Az érintettek sokszor túlzottan kívánják az édességeket, elveszthetik az étkezési önkontrollt, illetve asztali szokásaikban is változás jelenhet meg.
- A betegség tünetei könnyen félreértelmezhetők, és a páciensek gyakran nem veszik észre a változásokat, ezért a családtagok szerepe kiemelten fontos.
- A frontotemporális demencia nem gyógyítható, de korai felismerés esetén javítható az életminőség; minden tartós és szokatlan viselkedésváltozás esetén orvosi vizsgálat javasolt.
Az emberek többsége a demenciát elsősorban a memória romlásával azonosítja. Pedig léteznek olyan formái is a betegségnek, amelyek egészen más tünetekkel kezdődnek. A szakemberek szerint az egyik figyelmeztető jel az étkezési szokások váratlan megváltozása lehet: az érintett például hirtelen sokkal többet eszik, megváltozik az ízlése, vagy olyan ételeket kezd kívánni, amelyeket korábban egyáltalán nem kedvelt.
A frontotemporális demencia nem a memóriát támadja meg először
Az étkezési szokások változása különösen a frontotemporális demenciára (FTD) lehet jellemző. Ez a demencia olyan típusa, amely elsősorban az agy homlok- és halántéklebenyét érinti. Ezek az agyterületek felelősek többek között a viselkedés, az önkontroll, a személyiség, a döntéshozatal és a kommunikáció szabályozásáért.
A betegség gyakran fiatalabb életkorban jelentkezik, mint az Alzheimer-kór, sok esetben már az 50-es vagy 60-as életévekben megjelenhet. A tünetek rendszerint fokozatosan alakulnak ki: eleinte csak apró változások észlelhetők, amelyek az idő múlásával egyre kifejezettebbé válnak.
Az étkezési szokások árulkodó változásai
A frontotemporális demencia egyik korai jele lehet, hogy az érintett étkezése feltűnően megváltozik. Korábban kiegyensúlyozottan táplálkozó emberek hirtelen nagy mennyiségben kezdhetnek édességeket, zsíros vagy szénhidrátban gazdag ételeket fogyasztani.
Azonban nemcsak az ételválasztás változhat meg. Az is előfordulhat, hogy valaki már nem érzi, mikor lakott jól, ismételten ételt kér rövid időn belül, vagy a megszokottnál jóval nagyobb adagokat fogyaszt. Ezek a változások sokszor nem tudatos döntések, hanem az agy működésének megváltozásával függnek össze.
Szokatlan viselkedés az étkezőasztalnál
A betegség előrehaladtával az önkontroll csökkenése más helyzetekben is megmutatkozhat. Az érintettek megfeledkezhetnek az asztali illemszabályokról, túl gyorsan ehetnek, vagy nehezen tudják abbahagyni az evést és az ivást. Előfordulhat az is, hogy olyan impulzív viselkedés jelenik meg, amely korábban egyáltalán nem volt rájuk jellemző.
Mivel ezek a változások lassan alakulnak ki, a családtagok gyakran előbb észreveszik őket, mint maga az érintett.
Nemcsak az étvágy változik meg
A frontotemporális demencia kezdetén gyakran nem a feledékenység okozza a legnagyobb problémát. Sokkal feltűnőbb lehet a személyiség és a viselkedés megváltozása. Az addig visszafogott ember impulzívabbá válhat, elveszítheti az empátiáját, érdektelenné válhat a korábban fontos tevékenységek iránt, vagy szokatlan döntéseket hozhat.
Emellett a beszéd, a kommunikáció és a logikus gondolkodás is fokozatosan romolhat. Mivel ezek a tünetek nem hasonlítanak a legtöbb ember által ismert demenciás panaszokra, könnyen félreértelmezhetők.
Miért kívánhat valaki hirtelen rengeteg édességet demencia esetén?
A kutatók szerint ennek hátterében az áll, hogy a frontotemporális demencia az agy jutalmazási rendszerét és az impulzuskontrollért felelős területeket is érintheti. Emiatt az érintett sokkal nehezebben tud ellenállni bizonyos ételeknek, különösen a magas cukortartalmú finomságoknak. Ez nem egyszerű rossz szokás vagy akaraterő hiánya, hanem a betegség egyik következménye lehet.
Miben különbözik a frontotemporális demencia az Alzheimer-kórtól?
Bár mindkét betegség a demenciák közé tartozik, eltérő tünetekkel indulhat. Az Alzheimer-kórban rendszerint a memória romlása jelenik meg először, míg a frontotemporális demenciában inkább a viselkedés, a személyiség vagy a nyelvi képességek változnak meg. Emiatt sok érintett hosszú ideig jól emlékszik a közelmúlt eseményeire, miközben a családja egyre szokatlanabbnak érzi a viselkedését.
Az érintettek gyakran nem veszik észre a problémát
A szakemberek szerint a frontotemporális demenciában szenvedők jelentős része nincs tudatában annak, hogy megváltozott a viselkedése. Ezért a betegség első jeleit sokszor a házastárs, a gyermek vagy más közeli hozzátartozó ismeri fel. Ilyenkor érdemes mielőbb háziorvoshoz vagy neurológushoz fordulni.
Milyen betegségek okozhatnak még hirtelen megváltozott étvágyat?
A megváltozott étvágy önmagában nem jelenti azt, hogy valakinél demencia alakult ki. Hasonló tüneteket okozhat például a pajzsmirigy működési zavara, a cukorbetegség, egyes hormonális betegségek, bizonyos gyógyszerek mellékhatásai, valamint depresszió vagy szorongás is. Éppen ezért fontos, hogy hirtelen kialakuló, tartós étvágy- vagy viselkedésváltozás esetén mindig keressen fel szakembert!
Miért fontos a korai diagnózis?
A frontotemporális demencia jelenleg nem gyógyítható, ugyanakkor a korai felismerésnek nagy jelentősége van. Segít kizárni más betegségeket, lehetővé teszi a megfelelő tüneti kezelés mielőbbi megkezdését, és időt ad arra is, hogy a beteg és családja felkészüljön a várható változásokra.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a hirtelen kialakuló, szokatlan étkezési szokások vagy a személyiség jelentős megváltozása nem tekinthető az öregedés természetes velejárójának. Ha ezek tartósan fennállnak, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.
Az orvos szerint ez a demencia 3 korai jele, amelyet a beszéd során ki lehet szúrni
Gyakori kérdések a frontotemporális
Örökölhető a frontotemporális demencia?
Igen, bizonyos esetekben genetikai háttér is állhat a betegség kialakulása mögött. A becslések szerint az esetek körülbelül 20–40 százalékában kimutatható családi halmozódás, és néhány ismert génmutáció jelentősen növeli a kockázatot. Ugyanakkor sok betegnek nincs olyan hozzátartozója, akinél korábban diagnosztizálták volna a betegséget. Ha a családban több közeli rokon is érintett volt, neurológus vagy genetikai tanácsadó segíthet eldönteni, indokolt-e genetikai vizsgálat.
Mennyi ideig lehet együtt élni frontotemporális demenciával?
A betegség lefolyása egyénenként jelentősen eltérhet. Általában lassan romló állapotról van szó, amely évek alatt fokozatosan befolyásolja az önálló életvitelt. Sokan a diagnózis után még hosszabb ideig aktív életet élhetnek megfelelő támogatás mellett. A rendszeres orvosi ellenőrzés, a tüneti kezelés és a családi segítség sokat javíthat az életminőségen.
Gyógyítható a frontotemporális demencia?
Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan kezelés, amely megállítaná vagy visszafordítaná a betegséget. Ugyanakkor számos lehetőség létezik a tünetek enyhítésére és a mindennapi élet megkönnyítésére. Egyes gyógyszerek segíthetnek a viselkedési problémák kezelésében, emellett a logopédiai, pszichológiai és szociális támogatás is fontos szerepet játszhat. A korai diagnózis azért különösen lényeges, mert így időben megkezdhető a megfelelő gondozás.
Lehet még dolgozni a diagnózis után?
Ez attól függ, hogy milyen stádiumban ismerik fel a betegséget, és milyen tünetek jelentkeznek. A korai szakaszban egyes betegek még képesek folytatni a munkájukat, különösen akkor, ha az nem igényel bonyolult döntéshozatalt vagy nagyfokú társas kommunikációt. Ahogy azonban a betegség előrehalad, a munkavégzés egyre nehezebbé válhat. Ilyenkor érdemes a kezelőorvossal átbeszélni a lehetőségeket és a szükséges életmódbeli változtatásokat.
Milyen támogatásra lehet szüksége a családnak?
A frontotemporális demencia nemcsak az érintettet, hanem a hozzátartozókat is komoly kihívás elé állítja. A viselkedés és a személyiség megváltozása sokszor nehezebben feldolgozható, mint a memória romlása. A családtagok számára sokat jelenthetnek a demenciával foglalkozó szervezetek, a támogató csoportok és a pszichológiai tanácsadás. Fontos tudniuk, hogy nincsenek egyedül, és segítséget kérni nem a kudarc jele, hanem a beteg és a gondozók érdeke is.
- Éles elme 50 felett: 7 szokás, ami hatékonyan javítja az agy egészségét
- Ez az egyszerű szokás csökkentheti a demencia kockázatát
- Úgy tudta, segít elaludni? Tévedett! Egy közkedvelt esti ital miatt idő előtt leépülhet a memóriánk
- Demencia ellen táplálkozással: a neurológusok elárulták, melyik az a 3 étel, ami segít megvédeni az idős agyat
- A műtét sikerült, de... A kutatók figyelmeztetnek: a nagy operációk felgyorsíthatják a memóriaromlást az időseknél
- Ezek a beszéd közbeni apró jelek akár a demencia korai tünetei is lehetnek
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
