Tényleg megvédhetik a demenciától ezek az 5 másodperces kézgyakorlatok?

2025. november 17. 19:54

Valóban hatásos a közösségi médiában terjedő gyakorlat a demencia kialakulása ellen? Íme, a neurológusok véleménye.

A közösségi média újabban valóságos kincsesbányává vált mindenféle praktikák számára: tippek jobb alváshoz, a szebb bőrhöz, erősebb immunrendszerhez, stb. A legfrissebb trend a demenciát, a kognitív hanyatlást célozza meg. Különösen népszerűek lettek ugyanis azok a rövid videók, amelyek egyszerű kéz- és ujjgyakorlatokat mutatnak be – azt állítva, hogy ezek a mozdulatok akár a demenciát vagy az Alzheimer-kórt is megelőzhetik.

A váltott tapsolástól a ritmusos kopogtatáson át az ujjak különböző irányokba való mozgatásáig számtalan variáció kering a platformokon. Bár első ránézésre gyerekjátéknak tűnnek, a kommentelők egy része azonban csalódottan írja: a gyakorlatok bizony egyáltalán nem olyan könnyűek, mint amilyennek elsőre látszanak.

Ezért felmerül a kérdés: ha valaki nem képes gond nélkül elvégezni ezeket a kézmozgásokat, az vajon valóban kognitív hanyatlásra utal? És van bármi bizonyíték arra, hogy ezek az 5 másodperces gyakorlatok képesek megelőzni a demenciát?

„Nem varázslat” – állítja a neurológus

- Bár néhány kutatás valóban kimutatta, hogy bizonyos enyhe kognitív zavarok esetén javulást hozhatnak ezek a kézmozdulatok, én úgy látom, semmi misztikus nincs bennük – hangsúlyozta Dr. Chris Winter neurológus.

A szakember szerint a videókban szereplő gyakorlatok a finom motoros készségek fejlesztését célozzák – ez pedig önmagában is hasznos lehet idősebb korban. Ám attól még, hogy valaki rendszeresen összecsapja a kezét, vagy váltott ujjmozdulatokat végez, nem csökken automatikusan a demencia kockázata.

Winter szerint a lényeg nem magukban a kézmozdulatokban, hanem abban a koncentrációban és mentális aktivitásban rejlik, amit a gyakorlás megkövetel.

- A zongoratanulás vagy bármilyen más tevékenység, ami összpontosítást és kéz-szem koordinációt igényel, legalább ugyanilyen értékes – mondta, majd hozzátette:

- Azt javaslom mindenkinek, hogy legyen aktív, keressen kihívást jelentő elfoglaltságokat. Tanuljon új nyelvet, vegyen a kezébe gitárt, próbálja ki a dobolást stb.

Agyi tartalék: a valódi védőpajzs

A kézgyakorlatok kapcsán Dr. Majid Fotuhi neurológusa az egyik legfontosabb tényezőre hívta fel a figyelmet: az úgynevezett agyi tartalékra.

- Egyetlen mozdulatsor sem tudja megelőzni az Alzheimer-kórt. De az agyat folyamatosan érő új ingerek, az összetett feladatok és a rendszeres mentális aktivitás segítenek erősíteni ezt a tartalékot. A nagyobb agyi tartalék késleltetheti a tünetek megjelenését, vagy enyhítheti azok súlyosságát – mondta Fotuhi.

Más szóval: nem maga a mozdulat számít, hanem az, hogy az ember rendszeresen tornáztatja a gondolkodásért felelős idegi hálózatokat.

hand exercises that can help prevent alzheimer’s/dementia (ofc, no guarantees, but these are pretty fun in general ngl)

Nem tudja megcsinálni a gyakorlatot? Ez még nem demencia!

A videók alatt gyakran felbukkannak kétségbeesett kommentek – például: „Én ezt nem tudom megcsinálni, biztos kezdődő demencia!”

- Ezek a mozdulatok összetettek, főleg első próbálkozásra. Sok figyelmet, gyakorlást és kitartást igényelnek. Az, hogy valaki nem tudja őket azonnal megcsinálni, semmilyen módon nem bizonyítja, hogy kognitív problémája lenne – mondta Dr. Luke K. Barr neurológus

- Rengeteg oka lehet annak, ha valaki nem tudja ezeket a gyakorlatokat végrehajtani – ahogyan annak is, ha nem tudja egyszerre simogatni a fejét és dörzsölni a hasát. Bár egy súlyos demenciában szenvedő beteg valóban képtelen lehet ilyen feladatokra, önmagában a nehézség nem jelzi a kognitív hanyatlást. A kéz összecsapása nem diagnosztikai teszt - tette hozzá Dr. Winter.