Véres széklet: ijesztő, de nem csak daganat okozhatja

Tünet

2024. június 09. 20:04

A véres széklet ijesztő lehet, azonban vannak esetek, amikor a tünetet nem rákos megbetegedés okozza.

Bélgyulladás alatt elsősorban a colitis ulcerosát, vagyis a fekélyes vastagbélgyulladást és a Crohn-betegséget értjük. Időnként rendkívül súlyos szövődményeik is lehetnek, nézzük a tüneteket.

A gyulladásos bélbetegségek (IBD – inflammatory bowel disease) olyan krónikus, autoimmun betegségek, melyek a vékony- és vastagbelet egyaránt érinthetik. A két leggyakoribb típusa a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa, vagyis a fekélyes vastagbélgyulladás. Bár a bélrendszer fentebb említett két szakaszának gyulladásáról nevezték el a betegségcsoportot, de az emésztőrendszer más részeiben is megjelenhetnek tünetek. Például a Crohn-betegség érintheti a nyelőcsővet, a gyomrot, sőt még a végbelet is.

A fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség közötti legnagyobb különbség, hogy míg az előbbi tulajdonképpen "csak" a bélfal felső rétegét érinti, az utóbbi azonban a bélfal teljes vastagságában gyulladást okoz.

Vissza-visszatérő tünetek

A gyulladásos bélbetegségek tünetei rendkívül sokfélék lehetnek, és az intenzitásuk is változhat, például attól függően, hogy az emésztőrendszer mely részét érinti a gyulladás. Előfordulhat az is, hogy a tünetek időnként fellángolnak, máskor viszont szinte teljesen tünetmentessé válik a páciens. A legfőbb tünetek közé tartozik a gyakori hasmenés, a fáradékonyság és enerváltság, a folyamatos hőemelkedés, a görcsös hasi fájdalom, a hányinger és hányás. A bélrendszerben található fekélyek miatt előfordulhat véres széklet is.

A hasi fájdalom, a hasmenés és a gyulladásban lévő bélrendszer az étvágyra is kihathat, emiatt pedig fogyással, szélsőséges esetben alultápláltsággal is meg kell küzdeniük a betegeknek. A gyulladásos bélbetegségek esetében az emésztőrendszeren kívüli tünetek is jelentkezhetnek, például máj-, bőr-, szem- és ízületi problémák.

A gyulladásos bélbetegségek számos formában jelentkezhetnek, így a diagnosztizálásuk meglehetősen nehéz. Emellett a szakemberek azt sem tudják pontosan, hogy mi áll a betegségek hátterében. Szerepe lehet a kialakulásában például a bélflóra megváltozásának (ezt okozhatja például hosszas antibiotikumkúra), a genetikai örökségünknek, egyes szakemberek pedig az étrend felelősségét hangsúlyozzák, az állati eredetű fehérjék, húsok és halak ugyanis olyan vegyületeket tartalmazhatnak, melyek fokozzák az IBD kialakulásának rizikóját. Szintén növeli a betegség esélyét a stressz, illetve bizonyos gyógyszerek is. Ezen tényezők ráadásul a már kialakult gyulladásos bélbetegségek tüneteit is fokozhatják.

Kordában lehet tartani a tüneteket

A kellemetlen, fájdalmas tünetek általában fiatal felnőtt korban jelentkeznek először, de előfordulhat, hogy valaki csak 40-50 éves kora után tapasztalja meg ezeket. A diagnózis felállításához a tünetek elemzésén kívül szükséges a biopszia, kolonoszkópia is. Mivel a tünetek (különösen azok, melyek nem az emésztőrendszert érintik) nagyon sokfélék lehetnek, és számos más betegségre is utalhatnak, a megfelelő diagnózisra gyakran igen sokat kell várni.

A gyulladásos bélbetegségeket jelen tudásunk szerint nem lehet gyógyítani. Megfelelő gyógyszerekkel, a stressz csökkentésével (szükség szerint pszichoterápiával) kordában lehet tartani a tüneteket, szélsőségesen súlyos esetben a kezelőorvosok műtétet is javasolhatnak, melynek során a bélrendszer kisebb vagy nagyobb szakaszát eltávolíthatják. A fekélyes vastagbélgyulladás esetén ez általában megszünteti a bélrendszeri tüneteket, Crohn-betegségnél viszont a tünetek visszatérhetnek.

A vastagbélrák előszobája?

Bár önmagában a gyulladásos bélbetegségek nem halálosak, időnként nagyon súlyos komplikációk, például bélperforáció, léphetnek fel. Az IBD növeli a bélrendszeri daganatok, elsősorban a vastagbélrák kockázatát, de ezt általában viszonylag hamar felfedezik, köszönhetően a rendszeres orvosi vizsgálatoknak.