El lehet kapni betegségeket a nyilvános WC-ülőkétől? A mikrobiológus egyértelmű választ adott
Jogos a félelem? Elkaphatunk valamit akkor, ha leülünk egy nyilvános WC ülőkéjére?
Kevés hely vált ki annyi ösztönös ellenérzést, mint egy forgalmas nyilvános mosdó. A látvány, a szagok, a tudat, hogy előttünk ki tudja, hányan használták ugyanazt a WC-t, könnyen elindítja a fantáziát. Ilyenkor sokan könyökkel nyitják az ajtót, lábbal öblítenek, papírral bélelik ki az ülőkét – vagy inkább guggolnak, csak ne kelljen hozzáérni semmihez. De vajon valóban indokolt ez az óvatosság? Elkaphatunk-e betegségeket pusztán attól, hogy leülünk egy WC-ülőkére?
Amitől joggal tartunk – és amitől kevésbé
A mikrobiológusok szerint a válasz megnyugtatóbb, mint hinnénk. Elméletben természetesen lehetséges, hogy kórokozók kerüljenek egy WC-ülőkére, a gyakorlatban azonban a fertőzés kockázata rendkívül alacsony. Jill Roberts, a Dél-Floridai Egyetem közegészségügyi és mikrobiológiai professzora a BBC-nek ezt így foglalja össze:
- Elméletileg igen, el lehet kapni betegségeket a WC-ülőkéről, de a kockázat elenyészően alacsony.
A legtöbb, embert megbetegítő baktérium és vírus ugyanis kifejezetten rosszul viseli a szervezeten kívüli környezetet. A hideg, száraz, kemény felületeken – mint amilyen egy WC-ülőke – gyorsan elveszítik fertőzőképességüket. Ez különösen igaz a szexuális úton terjedő fertőzésekre. A gonorrhoeát, chlamydia-t vagy szifiliszt okozó kórokozók jellemzően csak közvetlen testkontaktus és testnedvek cseréje során képesek terjedni.
A szakértők hangsúlyozzák: ahhoz, hogy valaki egy WC-ülőkéről fertőződjön meg, egészen extrém körülményekre lenne szükség, például friss testnedv közvetlen átvitelére a nemi szervek területére. Ha a WC-ülőkék valóban hatékonyan terjesztenék ezeket a betegségeket, akkor olyanoknál is gyakran előfordulnának, akiknek soha nem volt szexuális életük – ez azonban nem tükröződik a járványügyi adatokban.
Vannak kivételek, de ezek is ritkák
Akadnak olyan kórokozók, amelyek a környezetben valamivel tovább életképesek. A humán papillomavírus (HPV) például meglepően ellenálló, és bizonyos körülmények között akár napokig is kimutatható felületeken. Karen Duus mikrobiológus szerint ennek oka, hogy a vírus különösen stabil fehérjeburokkal rendelkezik, ami megvédi a környezeti hatásoktól. Ettől függetlenül a fertőzéshez sérült bőrfelületre és közvetlen érintkezésre van szükség, ezért a HPV továbbra is elsősorban szexuális úton terjed.
Hasonló elméleti kockázatot jelenthet a genitális herpesz is, de Daniel Atkinson klinikai szakértő szerint ez a mindennapokban rendkívül ritka, különösen egészséges immunrendszerű embereknél.
Papírral lefedni vagy guggolni? Nem biztos, hogy jó ötlet
Sokan megnyugszanak attól, ha WC-papírral letakarják az ülőkét, vagy eldobható ülőkevédőt használnak. A mikrobiológia szempontjából azonban ezek védőhatása korlátozott, mivel porózus anyagokról van szó, amelyek nem jelentenek valódi fizikai akadályt a kórokozók számára.
A guggolás különösen nőknél okozhat problémát. Ilyenkor a medencefenék izmai megfeszülnek, ami akadályozhatja a hólyag teljes kiürülését, és hosszabb távon akár húgyúti panaszokhoz is hozzájárulhat.
Hol van akkor a valódi veszély?
A meglepetés sokakat ér: nem a WC-ülőkével való érintkezés jelenti a fő kockázatot, hanem a kéz-száj útvonal. A mosdóban megérintett felületeken – ülőke, öblítőgomb, kilincs, csaptelep – baktériumok és vírusok lehetnek jelen, amelyek kézről a szájba jutva okozhatnak fertőzést. Jill Roberts ezt találóan így fogalmazza meg:
- A fenyegetés nem a hátsóját, hanem a keze által a száját fenyegeti.
A széklet mikroszkopikus nyomai olyan kórokozókat tartalmazhatnak, mint az Escherichia coli, a Salmonella vagy a rendkívül fertőző norovírus, amely már nagyon kis mennyiségben is heves hányást és hasmenést válthat ki.
Természetes védelem: az ép bőr
A nyilvános WC-k kapcsán gyakran megfeledkezünk arról, hogy a szervezetünk eleve rendelkezik egy rendkívül hatékony védekező rendszerrel: ez pedig a bőr. A WC-ülőkével érintkező testfelületeken – elsősorban a combon és a farpofák területén – vastag, jól elszarusodott bőrréteg található, amelynek elsődleges feladata éppen az, hogy megakadályozza a kórokozók bejutását a szervezetbe. A legtöbb baktérium és vírus egyszerűen nem képes áthatolni ezen az ép, sértetlen védőrétegen.
Fontos tudni azt is, hogy a bőr felszínén természetes módon jelen lévő mikroorganizmusok – az úgynevezett bőrflóra – szintén védő szerepet töltenek be. Ezek a „jó” baktériumok versengenek a potenciálisan káros kórokozókkal, és sok esetben megakadályozzák azok elszaporodását. Ezért önmagában az, hogy a bőr kapcsolatba kerül egy nem steril felülettel, még nem jelent automatikusan fertőzésveszélyt.
A fertőzés kockázata akkor nőhet meg, ha a bőr sérült, felázott vagy irritált – például apró sebek, horzsolások, ekcémás területek esetén. Ép bőr mellett azonban a WC-ülőkével való rövid érintkezés önmagában nem jelent reális veszélyt, és ezt a mikrobiológiai vizsgálatok és a gyakorlati tapasztalatok is egyértelműen alátámasztják.
A „WC-tüsszentés” és más rejtett források
Az öblítés során keletkező aeroszol – az úgynevezett „WC-tüsszentés” – szintén szerepet játszhat a kórokozók terjedésében. A lehúzáskor a csészében lévő részecskék egy része a levegőbe kerül, majd leülepszik a környező felületeken, ruhánkon vagy akár a kezünkön is. Charles Gerba virológus szerint matematikai modellek alapján az öblítés során a részecskék jelentős hányada kikerülhet a csészéből.
Érdekesség, hogy a vizsgálatok szerint a mosdók egyik legszennyezettebb felülete nem is az ülőke, hanem a padló.
Mit tehet a gyakorlatban?
A legfontosabb tanács egyszerű: mosson alaposan kezet. A szakértők legalább 20 másodperces, szappanos kézmosást javasolnak, amelyet kézfertőtlenítővel kiegészítve tovább csökkenthető a fertőzés esélye. Érdemes kerülni a telefonhasználatot a mosdóban, és öblítés után minél hamarabb elhagyni a fülkét.
Ülni vagy guggolni? Egy tudós elárulja, miért rosszabb nyilvános WC felett tartani magunkat
- A tudósok szerint rosszul tisztálkodunk WC-használat után – így kellene valójában
- 6 mindennapi szokás, amelyek segítenek abban, hogy rendszeresen tudjon WC-re menni
- Mennyi ideig kellene a WC-n ülni? A gasztroenterológus elárulja, mikortól túl sok
- Ha ezt a dolgot kihagyja, amikor WC-re megy, veszélyes baktériumokat lélegezhet be
- Ezt mondja el az egészségéről az, hogy mikor és milyen gyakran jár WC-re
- Így segíthet a buborékfújás székrekedés esetén - meglepő tanácsot adott az orvos
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!