Ezt mondja el az egészségéről az, hogy mikor és milyen gyakran jár WC-re
Ezért érdemes nagy figyelmet fordítani székelési szokásaira.
A bélmozgások gyakorisága egyénenként eltérő lehet, azonban az orvostudomány általánosan meghatározza azt a tartományt, amelyet normálisnak tekint. A legújabb kutatások azonban arra utalnak, hogy ez az elfogadott tartomány szűkebb lehet, mint azt eddig hittük, ráadásul a székletürítés gyakorisága számos komoly egészségügyi probléma kialakulásával összefügghet.
Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a rendszeres székrekedés vagy hasmenés hajlamosíthat bizonyos betegségek, például vesebetegségek vagy neurodegeneratív kórképek kialakulására. Azonban nehéz eldönteni, hogy a bélmozgási zavarok megelőzik-e a betegségek megjelenését, vagy éppen azok váltják ki azokat (mivel az addigi kutatásokban gyakran már betegek szerepeltek).
A mostani tanulmányban azonban olyan egészséges személyeket vizsgáltak, akik nem szenvedtek krónikus problémáktól, és így tisztább képet kaptunk arról, hogy a székelési szokások miként befolyásolják hosszú távú egészségünket. A kutatás rávilágít arra, hogy miért lehet egyes embereknél nagyobb vagy kisebb az esélye bizonyos egészségügyi problémák kialakulásának. Emellett azt is megmutatja, miként tükrözi a bélmozgások rendszeressége az általános egészségi állapotunkat.
A kutatásról
A Cell Reports Medicine szakfolyóiratban megjelent vizsgálat során 1400, teljesen egészséges felnőtt személy bélműködési adatait elemezték. Az eredmények alapján négy fő kategóriába sorolták a résztvevőket:
- Székrekedés: heti egy-két alkalommal történő székletürítés
- Alacsony-normális: heti három-tól hat alkalomig
- Magas-normális: napi egy-től három alkalomig
- Hasmenés: napi több mint háromszori széklet
A szakértők ezt követően a bélflóra összetételét és a szervezetben található toxinokat vizsgálták. Megállapították, hogy azoknál, akiknek normális gyakoriságú bélmozgása van, magasabb volt a „jó” baktériumok szintje. Ezzel szemben, akik székrekedéstől szenvedtek, a vérükben olyan mérgező anyagokat találtak, amelyek kapcsolatba hozhatók súlyos betegségekkel, például vesebetegséggel és Alzheimer-kórral. Azoknál, akik hasmenést tapasztaltak, gyulladásos jelek voltak jelen, ami szintén növelheti bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a bélmozgás rutinja nemcsak az aktuális közérzetünket befolyásolja, hanem hosszú távon is jelezhet az általános egészségi állapotunkról. Dr. Sean M. Gibbons, a kutatás egyik vezetője, kiemeli, hogy a bélmozgás ritmusa jelenleg nem kap elég figyelmet a rendszeres orvosi vizsgálatok során, pedig fontos indikátor lehet a betegségek megelőzésében.
Jelenleg mit tartanak normálisnak az orvosok?
A mai napig a szakértők szerint a napi három és a heti három közötti székletürítési gyakoriság tekinthető normálisnak. Ez egy meglehetősen tág határok közötti érték, amit azonban a kutatás szerint érdemes lehet szűkíteni.
Hogy mégis miért lehet az egészségre káros, ha túl sokat kakilunk? Röviden azért, mert ez a szervezetben jelen lévő gyulladás szintjének emelkedéséhez vezethet. A krónikus gyulladás pedig számos súlyos egészségügyi problémával hozható összefüggésbe, mint az autoimmun betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, vagy éppen az idegrendszeri elváltozások. Emellett a túl gyakori székletürítés terheli a májat is, hiszen az epe szerepe a zsír emésztésében kiemelkedő, és ha a szervezet gyorsan kiüríti az epét, az egyfajta stresszt okozhat a májban.
És mi a helyzet abban az esetben, ha kevesebbet ürítünk székletet? Sajnos ez sem tesz jót. A bélben élő mikroorganizmusok fontos szerepet töltenek be az emésztésben, különösen a rostok lebontásában. Amikor keveset megyünk WC-re, a mikrobiális aktivitás megváltozik, és a mikrobák a szerves anyagokat, például fehérjéket kezdik erjeszteni, ami mérgező melléktermékek keletkezéséhez vezethet. Ez hosszútávon növeli a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát. A kutatás szerint azoknál, akiknél a széklet gyorsabban halad ki a testből, kevesebb ilyen mérgező anyag keletkezik, így a rendszeres és megfelelő gyakoriság támogatásával csökkenthető a betegségek kialakulásának esélye.
Mi az ideális?
Amennyiben minden második nap vagy naponta kétszer ürít székletet (vagy e között), az optimálisnak tekinthető, sem túl gyakori, sem túl ritka. Ugyanakkor a székletürítés ritmusa általában az életünkben zajló egyéb folyamatokat is tükrözi.
És hogy mégis miként lehet javítani a székelési rutinon?
- Növelje a rostfogyasztást: napi 22-34 gramm rost ajánlott felnőttek számára.
- Igyon elegendő folyadékot: napi kb. 2-2,5 liter (időjárástól, aktivitásról függően)
- Mozogjon rendszeresen: heti legalább 150 perc mozgás segíti az egészséges bélműködést.
Ez a legjobb idő a székelésre
Dr. Kenneth L. Koch gasztroenterológus a Women’s Health-nek szerint az egészséges emberek számára a legideálisabb időpont a székletürítésre reggel van. Ez azért kedvező, mert az éjszaka folyamán a vékony- és vastagbél intenzíven dolgozik, feldolgozva az előző nap elfogyasztott ételeket, és felkészítve a testet a kiürítésre. A reggeli időpont előnye, hogy a salakanyag akkorra készen áll a távozásra, de ez csak akkor válik rendszeressé, ha következetesen tartjuk magunkat ehhez az időponthoz.
A belek szeretik a rutint és hálásak érte, ha mindennap ugyanabban az időben kerül sor a székletürítésre. Egy stabil rutin kialakítása tehát hosszú távon igen jótékony hatással van a szervezetünkre.
A szakértők elmagyarázzák, miért lehet zöld a széklet, és mikor kell orvoshoz fordulni miatta
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
