Parkinson-kór és más mozgászavarok kezelése

#idegrendszeri betegség #Parkinson-kór #terápia
2012.02.26. Módosítva: 2015.11.04.

A Parkinson-kór lassan előrehaladó neurodegeneratív betegség, csoportjában a második leggyakoribb. Előfordulása az életkorral jelentősen nő, 65 év felett kb. 10x több, mint fiatalabb korban. A betegség oka ismeretlen, feltehetően genetikai és környezeti tényezők összhatásából alakul ki. Röviden bemutatjuk az egyéb mozgászavarokat is.

A Parkinson-kór okai

Az agy mélyén fekvő törzsdúcok (bazális ganglionok) funkciója az "elindított mozgások" finomítása, visszajelzések, testhelyzeti korrekciók. Kémiai ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) szállítják az információt az agyterületek között, ezek egyik legfontosabb anyaga a dopamin.

Parkinson-kórban éppen ez érintett: a dopamintermelő sejtek károsodnak, zárványok alakulnak ki (ún. Lewy-testek). Idegpályákat tesz tönkre ez az elfajulás (ún. nigro-striatalis pálya), és létrejönnek a jellegzetes parkinsonos tünetek. Létezik ún. Parkinson-szindróma, mely tüneteiben hasonló, azonban itt fertőzés, gyógyszer, vagy egyéb toxikus anyag a felelős a tünetek létrejöttéért.

Jellemző tünetek

Mozgások zavarai: hipokinézia, bradikinézia – a tanult mozgások elindítása – megállítása nehézkes, lasssulás észlelhető, a mozgás ritmusa is megbomlik, nem harmonikus (a járást, beszédet, írást egyaránt érintheti).

Izommerevség: rigor – az izmok tónusa fokozódik, egyfajta merevséget kölcsönözve

Remegés: nyugalmi tremor – főként a kézen és arcon (ajkak) látható, a kézen ún. automatikus mozgások észlelhetőek (sodrás, tolltépés). Eleinte nyugalomban, később mozgások közben is fellép.

Tartászavarok: instabilitás – a normális tartás zavarai, eleséseket is okozhat, ez már előrehaladottabb betegséget jelez.

Vegetatív tünetek: székrekedés, vizelettartási zavar, hirtelen vérnyomásesés (ortosztatikus hipotónia)

Lelki működés zavara: gyakori a depresszió.

Hogyan lehet diagnosztizálni?

Részben az igen jellemző klinikai tüneteket figyeli a neurológus, képalkotó vizsgálatokkal (CT, MRI) az egyéb idegrendszeri betegségeket zárja ki. Számos olyan teszt van (pontozóskálák), amelyek elvégzése, kitöltése révén (UPDRS, Hoehn-Yahr, mini-mental stb.), amelyek révén a beteg aktuális állapotáról nyerhető pontosabb információ. Ezek a munkaképességet, önállóságot, a betegség előehaladását vizsgálják és pontozzák.

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

Ahogy írtuk, itt a lényeg a dopamin ingerületátvivő anyag hiánya, tehát valamilyen módon ezt kell visszapótolni. Értelemszerű lenne azt mondani, hogy állandóan pótoljuk (levodopával ld. későbben is), és akkor rendezhető a beteg állapota...

Jelenleg már kissé differenciáltabb a helyzet, ugyanis nem minden tünet írható csak a dopaminhiány rovására – és a levodopának is vannak nemvárt, ill. mellékhatásai, meg kellett keresni más terápiás utakat is.

Melyek a gyógyszeres kezelés csoportjai?

- Levodopa és rokon vegyületek

- Dopamin-agonisták (dopaminhatást erősítő szerek), és COMT-gátlók

- MAO-B gátlók (selegilin)

- NMDA-antagonisták (amantadin)

Mielőtt valaki abbahagyná az olvasást... e csoportokban az a lényeg, hogy más-más ponton próbálnak támadni és hatni, amivel mindenképpen a dopamin hatását pótolják ill. erősítik, vagy pedig más rendszeren át hatva idegvédő, neuroprotektív hatást fejtenek ki.

Mit jelent az idegvédő hatás?

Igen kiterjedt kutatás folyik jelenleg is az idegsejtek működésének megvédésére irányulóan. A lényeg: minden neuroprotektív hatás, beavatkozás arra irányul, hogy védje, vagy megmentse a sérülékeny nigrális (agyi magvak) idegsejteket az oxidatív stressztől, toxikus hatásoktól – és hogy lelassítsa a betegség előrehaladását. (Ez más idegrendszeri betegségekre is vonatkozik.)

Parkinson-terápia

Általában mondható, hogy kombinált kezelés folyik a fenti csoportokba tartozó gyógyszerekkel, függően attól, hogy milyen stádiumban van éppen a beteg, tehát hogy elsősorban az idegsejteket akarjuk megvédeni, vagy az enyhébb működészavart, mozgászavart csökkenteni, esetleg a már erőteljesebben mutatkozó mozgászavarokat korrigálni. Ezen kombinációk összeállítása, ellenőrzése, szükség szerinti módosítása neurológus szakorvos feladata. Fontos kiegészítő terápiák természetesen a gyógytorna, mozgássegítő eszközök és a megfelelő étrend. A gyógyszeresen nem javítható esetekben felmerülhet műtét mérlegelése is.

Egyéb mozgászavarok

Számos egyéb neurológiai betegség, tünet is jár mozgászavarokkal, lássuk röviden:

Tremorok

Sokféle izomremegés létezik a Parkinson-kór mellett is, az intenciós tremor célirányos mozgáskor, az esszenciális tremor bármilyen helyzetben, az öregkori tremor ennek egy válfaja, és a familiáris tremor ugyanez, ha családi halmozódást mutat. Kezelést általában nem igényelnek, inkább tréninget, és bizonyos helyzetek kerülését.

Izomgörcsök, izomrángások, csuklás

Normál állapotban is előadódhat bármelyik, amennyiben súlyosbodik (főleg az izomrángás) akkor kezelhető epilepsziaellenes szerekkel. A tartós csuklás mechanikus módszerekkel, és néhány gyógyszerrel mérsékelhető.

(Gilles-de la) Tourette szindróma

Hosszan fennálló tic-ek jelentkezése (akaratlan, céltalan izomrángások, hangadás), ingerlékenység, tanulási nehézségek. Kezelése pszichózis elleni szerekkel, szorongáscsökkentőkkel lehetséges.

Vitustánc (korea)

Neve alapján uralhatatlan, táncra emlékeztető mozgászavar, "párja" az atetózis, amelyben a lassú vonagló mozgás a jellemző. Mindkettő tünet csak, egyéb idegrendszeri betegségeket jelez. Általában a fölöslegben lévő dopamin húzódik meg a háttérben. Dopamin-gátlók (pl. pszichózisok gyógyszerei) javíthatják a betegséget.

Huntigton-betegség

Örökletes zavar, alkalomszerű rángás, görcsök, fokozott idegsejt-pusztulás. Középkorúakon jelentkezik, de fokozatosan, "alattomos módon". A beteg fokozatosan válik ingerlékennyé, nyugtalanná, később beszámíthatatlanná. Gyógyszerekkel enyhíthető, nem gyógyítható kórkép.

Disztóniák

Akaratlan, lassú, ismétlődő izomösszehúzódások, a cselekvés közben megmerevedő izmokkal, esetleg a test megcsavarodása, elfordulása. Jellegzetes pl. a kézírás görcse, golfozók, zenészek "munka közbeni" tünetei. Érintheti a szemhéjat, nyakizmokaz, hangszalagokat. Kevés gyógyszere van, sikeresen alkalmazható a botox (botulinum toxin).

Néhány egyéb, ritka betegség: szem- és garatmozgási zavarok (progresszív szupranukleáris bénulás), Shy-Drager szindróma (parkinsonos tünetek + vérnyomás-, szívritmuszavar, látászavarok), a koordináció zavarai (kisagyi zavar, a mozgások finom összehangoltsága károsodik).

Forrás: Kerpel F.S.: Farmakoterápia, MSD Orvosi Kézikönyv a családban

Forrás: EgészségKalauz