Ezeket látta már?

Kiderült, miért tévesztik össze az időskori asztmát más betegségekkel

Betegségek

2025. augusztus 15. 06:14

PTA

szerző

Orvosok figyelmeztetnek: ezek a tünetek gyakran elrejtik az időskori asztmát.

Az asztma nem kizárólag gyermekkorban jelentkező betegség – bármely életkorban kialakulhat, és az időskor sem kivétel. A probléma felismerése azonban ebben az életszakaszban sokszor nehezebb, mert a klasszikus tünetek könnyen összetéveszthetők más betegségekkel, vagy a beteg azokat az öregedés természetes velejárójaként kezeli.

Az időskori asztma felismerésének nehézségei

A felnőtt- és időskori asztma jellegzetes tünetei közé tartozik a krónikus köhögés, a sípoló légzés, a mellkasi feszülés, a légszomj és a terhelésre jelentkező nehézlégzés. Idős korban azonban ezek a jelek könnyen elfedődhetnek:

Más betegségek tüneteihez hasonlíthatnak – például a krónikus köhögést bronchitisnek tulajdoníthatják, az éjszakai légzészavarokat pedig alvási problémának (insomnia).
Szív- és tüdőbetegségek elfedhetik az asztmát – a COPD, a szívelégtelenség, a szívinfarktus vagy a szívritmuszavar mind produkálhat hasonló panaszokat.
A beteg nem mindig számol be róluk – gyakran a normális öregedés részének tekinti a tüneteket, vagy egyszerűen nem tulajdonít nekik jelentőséget.

Mely betegségek utánozhatják az asztma tüneteit?

krónikus obstruktív légúti betegség (COPD)
krónikus bronchitis, emphysema
akut légúti fertőzések
orrmelléküreg-gyulladás, tartós orrfolyás
tuberkulózis
refluxbetegség (GERD)
szívbetegségek (szívelégtelenség, szívinfarktus, ritmuszavarok)

Kiváltó tényezők időskorban

Az időskori asztmát gyakran eltérő provokáló tényezők idézik elő, mint a gyermekkorit. Gyakoribb például:

vírusfertőzések után kialakuló asztma
levegőben terjedő allergének (pollen, por, penészgomba)
gyógyszerek mellékhatásai – aszpirin, nem-szteroid gyulladáscsökkentők, vérnyomáscsökkentésre adott béta-blokkolók (akár szemcsepp formájában is, pl. glaukóma kezelésére)

Megelőzés és védelem:

65 év felett javasolt az éves influenzaoltás, valamint a pneumococcus elleni védőoltás (legalább 5 évente).

Az időskori asztma szövődményei és sajátosságai

Időskorban a tüdő struktúrájának és működésének változásai önmagukban is ronthatják az állapotot. Az asztmaellenes gyógyszerek mellékhatásaira, valamint a gyógyszer–gyógyszer kölcsönhatásokra a szervezet érzékenyebb lehet.

Gyakorlati nehézségek is adódhatnak: remegő kéz, gyengülő látás vagy memóriazavar miatt a beteg elfelejtheti bevenni a gyógyszert, vagy nem tudja helyesen használni az inhalátort.

Mikor gondoljunk asztmára?

Érdemes orvoshoz fordulni, ha az alábbi tünetek valamelyike rendszeresen jelentkezik:

visszatérő, különösen reggel vagy terhelés után fellépő köhögés, sípoló légzés
mellkasi feszülés, légszomj allergének (pl. pollen) hatására
megfázás után elhúzódó (10 napnál hosszabb) köhögés vagy légúti panasz
visszatérő légúti fertőzések, melyek „lemennek” a tüdőre

Mit tehetünk?

Az időskori asztma kezelése azonos alapelvekre épül, mint bármely életkorban:

pontos diagnózis felállítása légzésfunkciós vizsgálattal
személyre szabott gyógyszeres kezelés (inhalációs kortikoszteroidok, hörgőtágítók)
orvosi akcióterv a rohamok kezelésére és megelőzésére

A korai felismerés kulcsfontosságú: a kezeletlen asztma időskorban nagyobb eséllyel vezet súlyos szövődményekhez, például tüdőfertőzésekhez vagy krónikus légzési elégtelenséghez.

Tudta-e? 5 érdekesség az időskori asztmáról

1. Az asztma és a depresszió kapcsolata időskorban

Egy 2024-es amerikai kutatás szerint az időskori asztmában szenvedők körében kétszer gyakoribb a depresszió előfordulása, mint a nem asztmás kortársaiknál. A légzési nehézségek, a rohamoktól való félelem és az aktivitás csökkenése mind hozzájárulhat a hangulatzavar kialakulásához.

2. Éjszakai asztma és alvásminőség

Időskorban gyakrabban fordul elő az úgynevezett nocturnalis asthma, amikor a tünetek éjszaka, főként hajnali 2–4 óra között erősödnek. Ez nemcsak az alvást zavarja, hanem a nappali teljesítőképességet és a kognitív funkciókat is ronthatja.

3. Fizikai aktivitás szerepe

Bár sok idős asztmás beteg kerüli a mozgást a rohamoktól való félelem miatt, a mérsékelt fizikai aktivitás – például gyaloglás, vízi torna vagy légzőtorna – javíthatja a tüdőkapacitást és csökkentheti a rohamok gyakoriságát.

4. Beltéri levegőminőség fontossága

A rossz beltéri levegőminőség (penész, poratkák, illatosítók) erősebb hatással lehet az időskori asztmára, mint a szabadtéri légszennyezés. Egy brit vizsgálat kimutatta, hogy a lakás levegőjének szűrése HEPA-filterrel csökkentette a napi tünetek számát.

5. Az asztma és a szaglás

Idős asztmás betegek körében gyakoribb a szagláscsökkenés vagy -vesztés (hyposmia/anosmia), különösen akkor, ha a betegség allergiás komponenssel társul. Ez nemcsak az életminőséget rontja, hanem étvágycsökkenést is okozhat, ami súlyvesztéshez vezethet.

Mit mondanak a legújabb kutatások?

Az elmúlt években a geriatriás asztma kutatása olyan irányokat vett, amelyek egyszerre célozzák a pontosabb diagnózist, a személyre szabott kezelést és az életminőség hosszú távú javítását.

Biológiai terápiák szerepe

A súlyos, hagyományos gyógyszerekkel nehezen kontrollálható asztma esetén a célzott biológiai gyógyszerek – például az anti-IL5 (mepolizumab, reslizumab, benralizumab) és az anti-IgE (omalizumab) – egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Egy 2025-ben publikált német, többcentrumos vizsgálat kimutatta, hogy 60 év felettiek is jelentős tünetcsökkenést és rohamritkulást érhetnek el ezekkel a készítményekkel. A kutatás arra is rámutatott, hogy az időseknél a kezelést a gyakori társbetegségek (comorbiditások) és a többféle gyógyszer egyidejű szedése (polypharmácia) miatt különösen gondosan kell beállítani.

ICS dózisok és biztonság

Egy nagy-betegszámos brit megfigyeléses tanulmány szerint a közepes vagy magas dózisú inhalációs kortikoszteroidok (ICS) növelhetik a tüdőgyulladás és bizonyos szív-érrendszeri események kockázatát. Ezzel szemben az alacsony dózisú (≤200 µg/nap) ICS időseknél is hatékonyan kontrollálhatja a tüneteket, miközben jelentősen csökkenti a mellékhatások kockázatát. A kezelési protokollokban ezért egyre gyakrabban javasolják a „legkisebb hatásos dózis” elvét.

Fenotípus- és endotípus-alapú terápia

A modern asztmakezelés a beteg fenotípusának (klinikai megjelenés) és endotípusának (immunológiai háttér) meghatározásával kezdődik. Időskorban gyakrabban fordul elő nem-eozinofil asztma, ami kevésbé reagál a szteroidokra, de jól reagálhat bizonyos biológiai készítményekre. Ez a megközelítés lehetővé teszi a precíziós medicinát – vagyis azt, hogy minden beteg a számára leginkább hatásos és legbiztonságosabb kezelést kapja.

Gyógyszeres adherencia és digitális támogatás

Időskorban gyakori probléma a gyógyszerek kihagyása vagy helytelen alkalmazása. Egy brit kvalitatív vizsgálatban az idősek egy része hasznosnak találta az elektronikus emlékeztetőket és okos inhalátorokat, amelyek nyomon követik a gyógyszerhasználatot és visszajelzést adnak az orvosnak. Ugyanakkor a technológiai készségek hiánya miatt nem minden páciens tudja kihasználni ezeket az eszközöket, ezért a multidiszciplináris betegoktatás kulcsfontosságú.

Élettani és immunológiai változások

Az öregedés során a tüdő rugalmassága csökken, a légutak szerkezete megváltozik, és megjelenik az immun-szeneszcencia – az immunrendszer természetes öregedése –, ami befolyásolja a gyulladásos válaszokat. Ez egyrészt a fertőzésekre való hajlamot növeli, másrészt megváltoztatja a gyógyszerek hatékonyságát. Emiatt az időskori asztma kezelése gyakran igényel szorosabb követést és egyénre szabott gyógyszerbeállítást.

Gyakori kérdések az idpőskori asztmáról

Lehet-e asztma időskorban is?

Igen, az asztma bármely életkorban kialakulhat, és időskorban gyakran nehezebb felismerni, mert tünetei (köhögés, sípoló légzés, mellkasi feszülés) más betegségekre is jellemzőek lehetnek, például COPD-re, szívelégtelenségre vagy refluxra.

Mi az a „csendes” asztma?

Időskorban gyakoribb az úgynevezett „silent asthma”, amikor a beteg nem tapasztal erős sípoló légzést vagy látványos rohamokat, viszont a tüdőfunkció fokozatosan romlik. Ez a forma sokszor csak rendszeres szűrővizsgálattal derül ki.

Mely betegségek utánozhatják az asztma tüneteit?

Többek között a krónikus bronchitis, az emphysema, az orrmelléküreg-gyulladás, a tuberkulózis, a refluxbetegség, valamint egyes szívproblémák, mint a szívelégtelenség vagy szívritmuszavar.

Mi váltja ki leggyakrabban az időskori asztmát?

Időskorban gyakoribb a vírusfertőzések után kialakuló asztma, valamint a levegőben terjedő allergének okozta forma. Bizonyos gyógyszerek, például aszpirin, nem-szteroid gyulladáscsökkentők és béta-blokkolók is ronthatják a tüneteket.

Hogyan előzhető meg az időskori asztma rosszabbodása?

Ajánlott évente influenzaoltást és 5 évente pneumococcus elleni oltást kapni. Fontos a kiváltó tényezők kerülése, a rendszeres kontrollvizsgálat és a gyógyszerek pontos szedése.

Hogyan kezelik az időskori asztmát?

A kezelés megegyezik a fiatalabb korban alkalmazott módszerekkel: inhalációs gyógyszerek, hörgőtágítók, allergének kerülése és orvosi akcióterv követése. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a beteg helyesen használja az inhalátort, és ne felejtse el bevenni a gyógyszereit.