Pofoncsapott arc: így ismerheti fel időben a lepkehimlőt

Nem a kiütések megjelenése az első tünet, ami felhívhatja a fertőzésre a figyelmet. A lepkehimlő tünetei fokozatosan alakulnak ki, és több szakaszban jelentkezhetnek.

Mi az a lepkehimlő?

A lepkehimlő (más néven erythema infectiosum vagy ötödik betegség) egy Parvovirus B19 által okozott vírusfertőzés, amely főként gyermekeknél fordul elő, de felnőttek is elkaphatják. A betegség enyhe lefolyású, és jellemző tünete a pillangószerű kiütés az arcon, amelyről a nevét is kapta.

A lepkehimlő tünetei

A lepkehimlő tünetei fokozatosan alakulnak ki, és több szakaszban jelentkeznek. A lappangási időszak (4-14 nap, ritkán 21 napig is tarthat). A fertőzött ekkor még nem mutat tüneteket, de már képes továbbadni a vírust.

Korai tünetek (általános megfázás-szerű panaszok)

• Hőemelkedés vagy enyhe láz
• Fáradtság, levertség
• Torokfájás, fejfájás
• Izom- és ízületi fájdalmak (felnőtteknél erősebb lehet)
• Enyhe orrfolyás vagy köhögés

Jellegzetes kiütés megjelenése (a fertőzést követő 1-2 hét után)

• Az arcon pillangószerű, élénkvörös kiütés („pofoncsapott arc” megjelenés, amikor a arc középső részén és az orr hídján pirosaság alakul ki)
• A kiütés később a karokra, törzsre és lábakra is átterjedhet
• A bőrtünetek viszkethetnek, de nem mindig kíséri őket kellemetlenség
• A kiütés néhány napon vagy héten belül elhalványul, de hőhatásra, napsütésre vagy fizikai aktivitásra ismét előjöhet

Késői tünetek (ritkábban fordulnak elő)

• Ízületi fájdalmak és duzzanat (főként felnőtteknél)
• Általános gyengeségérzet
• Súlyos esetekben vérszegénység alakulhat ki, különösen immunhiányos vagy vérképzőszervi betegségben szenvedőknél

A lepkehimlő jellegzetes tünete a pillangó formájára hasonlító arcpír, amiről a nevét is kapta. A lepkehimlő kezdeti szakaszában a gyermeknél fáradtság, fejfájás, orrfolyás, torokfájás és enyhe láz jelentkezhet. Ugyanakkor a típusos kiütések nem minden esetben jelennek meg: a fertőzések mintegy negyede tünetmentesen zajlik.

Forrás: shuttertock.com

---

Hogyan terjed a lepkehimlő?

A betegség cseppfertőzéssel, köhögéssel, tüsszentéssel vagy közvetlen érintkezéssel terjed. A vírus a legfertőzőbb a kiütések megjelenése előtti időszakban, így a beteg gyakran úgy adja tovább a kórokozót, hogy még nem is tud a fertőzéséről.

A lepkehimlő diagnózisa és kezelése

A lepkehimlőt általában a klinikai tünetek alapján diagnosztizálják. Vérvizsgálat is végezhető a Parvovirus B19 elleni antitestek kimutatására, de erre ritkán van szükség.

Mivel a betegség vírusos eredetű, nincs specifikus gyógyszer a kezelésére. A tüneti kezelés célja a kellemetlenségek enyhítése:

• Láznál és fájdalomnál ibuprofén vagy paracetamol szedése
• Pihenés és megfelelő folyadékbevitel
• Viszketés esetén hidratáló krémek vagy antihisztamin alkalmazása

Mikor forduljon orvoshoz?

• Ha a kiütések mellett magas láz, erős fejfájás vagy légzési nehézség jelentkezik
• Ha a tünetek egy hét elteltével sem enyhülnek
• Ha terhes nő vagy immunhiányos beteg fertőződött meg, mivel náluk nagyobb a szövődmények kockázata

Milyen korosztályban fordul elő leggyakrabban a lepkehimlő?

A lepkehimlő leggyakrabban 5-15 éves gyermekeknél fordul elő, de felnőttek is elkaphatják. Felnőttkorban a betegség súlyosabb ízületi panaszokat okozhat.

Terhes nőkre veszélyes lehet a lepkehimlő?

Igen, a Parvovirus B19 fertőzés a terhesség alatt komplikációkat okozhat, például vetélést vagy magzati anémiát. Ha egy várandós nő kapcsolatba kerül fertőzött személlyel, orvosi vizsgálatra van szükség.

Hogyan lehet megelőzni a lepkehimlőt?

Mivel a betegség cseppfertőzéssel terjed, a legjobb megelőzési mód a rendszeres kézmosás, a zsebkendő használata tüsszentéskor és a fertőzött személyekkel való érintkezés elkerülése. Jelenleg nincs védőoltás a Parvovirus B19 ellen.

Ha egyszer elkaptam a lepkehimlőt, újra megbetegedhetek?

Nem valószínű. Az egyszeri fertőzés után általában élethosszig tartó immunitás alakul ki, így a legtöbb ember nem kapja el újra a betegséget.

Mennyire veszélyes a lepkehimlő?

Egészséges gyermekeknél és felnőtteknél általában enyhe lefolyású, de bizonyos esetekben – például immunhiányos betegeknél vagy vérszegénységben szenvedőknél – súlyosabb komplikációk is kialakulhatnak, ezért érdemes odafigyelni a tünetekre.

Felhasznált források:

• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
• Centers for Disease Control and Prevention (CDC)
• Mayo Clinic
• MedlinePlus

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!