Magnéziumhiány

A magnéziumhiány tisztán táplálkozási hiba, mely számos klinikai tünetet képes produkálni. Intravénás adagolása viszont csak nagyon meghatározott klinikai esetekben javasolható.

A magnézium legfontosabb feladata az izom-ideg ingerlékenység szabályozása. Ezen a téren a magnézium a kalcium természetes sejten belüli ellenható anyaga. A kalcium fokozza, a magnézium csökkenti az izmok feszülési állapotát. Beépül a kalcium helyére az izomfeszülésért felelős legfontosabb enzimbe (MLCK = myosin light chain kinase), de nem fejt ki kalciumhatást, ezáltal az izomfeszülés lényegét képező két fehérje, az aktin és a miozin összekapcsolódása nem következik be.

Mindemellett a magnézium fontos szerepet játszik a szervezetet az oxidatív károsodások ellen védő ún. szuperoxid dizmutáz és glutation-reduktáz enzimek alkotóelemeként. Ezáltal véd pl. az érelmeszesedés, a rák, a Parkinson-kór, Alzheimer-betegség, és sok egyéb kórfolyamattal szemben. Aligha lehetséges összeírni mindazon magnézium funkciókat, melyek nélkül nem létezhetnénk.

A magnéziumhiány előfordulása

A magnéziumhiányról hazai adatokkal nem rendelkezünk. Az Egyesült Államokban a lakosság több mint 60%-ánál mutatható ki magnéziumhiány. Joggal véljük, hogy hazánkban sem kedvezőbb a helyzet. A vesék fontos szerepet játszanak a vér magnéziumszintjének fenntartásában, de önmagukban nem elegendők elégtelen magnézium fogyasztás esetén.

Magnéziumhiánnyal leggyakrabban alkoholizmus, rosszul kezelt cukorbetegség, gyakori hányás, hasmenés eseteiben találkozunk. Bizonyos gyógyszerek (pl. doxycyclin, ciprofloxacin, cyclosporin), a ma már kábítószernek minősülő amfetamin és származékai, egyes vizelethajtók, a daganatellenes ciszplatin és valószínűleg a gyomorsav elválasztást csökkentő protonpumpa inhibitorok (PPI) is képesek csökkenteni a magnézium hasznosulását. Léteznek ritka kórképek (pl. Bartter-szindróma, Gitelman-szindróma), melyek során szintén számolnunk kell a magnézium hiányával.

A magnéziumhiány tünetei

A magnézium hiányának tünetei: ingerlékenység, idegrendszeri instabilitás, fizikai és szellemi teljesítőképesség csökkenése, fáradtság és izomgyengeség. Súlyos esetben szívelégtelenséghez is vezethet.

A magnéziumhiány lefolyása

A magnéziumhiány tehát laborlelet és nem diagnózis - a magnézium hiányának lefolyása az alapbetegség függvénye.

A magnéziumhiány diagnózisa

A magnézium alacsony vérszintje egyszerű laboratóriumi vizsgálattal kimutatható. Ennél jóval bonyolultabb a magnéziumhiány okának meghatározása – pedig a diagnózis ez nélkül nem teljes. Az ok kimutatása teljes körű belgyógyászati kivizsgálást igényel.

A magnéziumhiány terápiája

A kezelés elsődleges célja az alapbetegség célzott kezelése. A magnéziumhiány pótlására a legegyszerűbb az injekció formájában történő pótlás. A magnéziumsók a gyomor-bélrendszerben nem szívódnak fel, itt hatékony gyomorsavkötő szerek és hashajtók. A vashoz és kalciumhoz (és az összes többi két vegyértékű fémekhez hasonlóan), természetes kelátkötésből (ld. vashiány) lehet hatékony. A nagyon intenzíven reklámozott magnéziumpótlók hatékonyságáról nem rendelkezünk meggyőző bizonyítékkal.

Egyéb tudnivalók a magnéziumhiányról

A terhességi toxémia (magas vérnyomás, ödéma, fehérjevizelés, lepényelégtelenség) leghatékonyabb kezelési sémáját a Houston-i Pritchard nevű szülész dolgozta ki. a kezelés lényege a magnézium sok grammos dózisban törénő injekciós, infúziós adagolása. Pritchard 100 súlyosan toxémiás-eclampsiás (epilepsziaszerű rosszullét) szülőnőnél próbálta ki a vénás, majd izomba adott magnézium-szulfát (közönséges keserűsó) hatását. Az asszonyok 48 órán belül megszültek, 2/3-uk természetes úton (nem császármetszéssel), és magzati veszteség nem volt. A toxémia természetesen nem magnéziumhiány okozta betegség, megelőzése szájon át adott magnéziummal sem oldható meg.

A másik tanulság, hogy a magnézium sajátos gyógyszertani hatással rendelkező méhizom-ellazító, lepénykeringést fokozó és vérnyomás csökkentő gyógyszer – nem pusztán nyomelem. Erre utal az a tény is, hogy a magnézium túladagolható. Túladagolásának tünetei a reflexkiesés és légzési elégtelenség. Szerencsére ez szájon át történő kezeléssel, a felszívódás hiánya miatt, nem következhet be.

További hasznos tudnivalók

A magnézium szerepét gyakran alábecsülik, holott több mint 300 enzimatikus reakcióban játszik kulcsszerepet. Nemcsak az izmok és idegek működéséhez nélkülözhetetlen, hanem a vércukorszint szabályozásában, a vérnyomás karbantartásában, sőt a csontok egészségében is meghatározó. A kalciumhoz és a D-vitaminhoz hasonlóan a magnézium is hozzájárul a csontszövet felépítéséhez, így hiánya hosszabb távon csontritkulást idézhet elő.

Étrendi források

Szerencsére a magnézium viszonylag sok élelmiszerben megtalálható. Gazdag forrásai a zöld leveles zöldségek – például a spenót és a mángold –, a hüvelyesek, az olajos magvak (mandula, tökmag, kesudió), a teljes kiőrlésű gabonák, a banán és a magas kakaótartalmú étcsokoládé. A vízben oldott ásványi anyagok is hozzájárulhatnak a napi bevitelhez: egyes ásványvizek különösen magas magnéziumtartalommal bírnak. A modern feldolgozott étrend azonban sokszor szegény ezekben a forrásokban, ami magyarázatot ad a széles körben tapasztalható hiányállapotra.

Ajánlott napi bevitel

A felnőttek számára ajánlott napi magnéziumbevitel átlagosan 300–400 mg körül mozog, de ez életkortól, nemtől és életmódtól is függ. Sportolóknak, várandósoknak és szoptató anyáknak a szükséglet magasabb lehet. A fokozott izzadással járó fizikai aktivitás, valamint a stresszes életmód szintén növeli az igényt.

Stressz és magnézium

Érdekes összefüggés, hogy a tartós stressz nemcsak fokozza a magnéziumvesztést, de a hiány maga is erősíti a stresszre adott válaszreakciókat. Egyfajta ördögi kör alakul ki: a fokozott idegi feszültség kimeríti a magnéziumraktárakat, a hiány pedig ingerlékenységhez, alvászavarokhoz és fokozott szorongáshoz vezet. Nem véletlen, hogy sokan magnéziumot használnak kiegészítőként stresszes időszakokban.

Szív- és érrendszeri vonatkozások

A magnéziumhiány nemcsak izomgörcsöket vagy fáradtságot okoz, hanem hozzájárulhat a szívritmuszavarok, a magas vérnyomás és a koszorúér-betegség kialakulásához. Több tanulmány szerint a megfelelő magnéziumbevitel csökkenti a hirtelen szívhalál kockázatát. Ez különösen fontos idős embereknél, valamint azoknál, akik már szív-érrendszeri problémákkal küzdenek.

Anyagcsere és cukorbetegség

A magnézium az inzulin működésében is kulcsszerepet játszik. Hiánya rontja a sejtek inzulinérzékenységét, így hozzájárulhat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához. Nem véletlen, hogy a cukorbetegeknél gyakran mérnek alacsony magnéziumszintet. A pótlás ilyenkor nem helyettesíti a gyógyszeres kezelést, de támogathatja a vércukorszint stabilizálását.

Terhesség és szoptatás

A várandósság alatt a magnézium megfelelő szintje kulcsfontosságú, hiszen hozzájárul a méhizom ellazulásához, csökkenti a koraszülés kockázatát, és segít megelőzni a görcsöket. Ugyanakkor a terhességi toxémia kezelésére használt nagy dózisú intravénás magnéziumszulfát alkalmazása kizárólag kórházi körülmények között, szoros monitorozással történhet. Szoptatás idején a magnéziumigény szintén fokozott, hiszen az anyatejen keresztül is ürül.

Felszívódási kérdések

Nem minden magnéziumtartalmú készítmény egyformán hatékony. A szervesen kötött formák – például a magnézium-citrát, magnézium-laktát vagy magnézium-aspartát – jobban felszívódnak, mint a szervetlen sók (pl. magnézium-oxid). Fontos tudni, hogy a nagy dózisú pótlás hashajtó hatású lehet, ezért a bevitel megosztása a nap folyamán előnyös.

Túladagolás veszélyei

Szájon át szedve a magnézium túladagolása ritka, mivel a bélrendszer korlátozza a felszívódást, és a felesleg hasmenést okoz. Vesebetegeknél azonban, akiknél a kiválasztás zavart szenved, a túlzott bevitel veszélyes lehet. Ilyenkor a vér magnéziumszintje emelkedik, ami izomgyengeséget, vérnyomásesést, súlyos esetben légzésbénulást idézhet elő.

Megelőzés

A legjobb stratégia a kiegyensúlyozott étrend, amely bőségesen tartalmaz zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyeseket és olajos magvakat. A feldolgozott élelmiszerek kerülése, a mértékletes alkoholfogyasztás és a rendszeres testmozgás mind hozzájárulnak a megfelelő magnéziumszint fenntartásához.

Gyakori kérdések a magnéziumhiányról

Melyek a magnéziumhiány leggyakoribb tünetei?

A hiányállapot sokszor alattomosan kezdődik: fáradékonyság, ingerlékenység, alvászavar, izomrángások és gyakori görcsök hívhatják fel rá a figyelmet. Súlyosabb esetekben szívritmuszavar, fejfájás vagy akár szorongás is jelentkezhet. Fontos, hogy a tünetek nem mindig jellegzetesek, ezért a panaszok fennállásakor érdemes laborvizsgálattal tisztázni a háttérben álló okot.

Elég, ha magnéziumban gazdag ételeket fogyasztok, vagy szükségem lehet étrend-kiegészítőre is?

A legtöbb ember számára elegendő a változatos étrend, amely tartalmaz teljes kiőrlésű gabonát, zöld leveles zöldségeket, hüvelyeseket és olajos magvakat. Bizonyos élethelyzetekben – például várandósság, intenzív sport vagy fokozott stressz mellett – a szükséglet nagyobb lehet, ilyenkor étrend-kiegészítő hasznos lehet. Mindenképpen érdemes orvossal egyeztetni, hogy elkerülje a felesleges vagy nem megfelelő formájú pótlást.

Milyen formában szívódik fel legjobban a magnézium?

A tapasztalatok szerint a szerves kötésű formák – például a magnézium-citrát, -laktát vagy -aspartát – jobb biohasznosulással rendelkeznek, mint a szervetlen sók, például a magnézium-oxid. A szervezet azonban egyéni különbségeket mutathat a felszívódásban, és az is számít, hogy mennyit vesz be egyszerre. Célszerű a napi adagot kisebb részekben, étkezés közben bevenni, így csökkenthető a mellékhatások, például a hasmenés kockázata.

Okozhat-e problémát a túl sok magnézium?

Szájon át szedve a szervezet ritkán enged túl sok magnéziumot felszívódni, így a túladagolás többnyire enyhe hasmenés formájában jelentkezik. Kivételt a vesebetegek jelentenek, akiknél a kiválasztás zavart szenved, ezért a vérszint veszélyesen megemelkedhet. Ilyenkor izomgyengeség, vérnyomáscsökkenés, sőt súlyos esetben légzési nehézség alakulhat ki. Emiatt vesebetegségben szenvedőknek mindig orvosi felügyelet mellett ajánlott a pótlás.

Hogyan függ össze a magnézium a stresszel és az alvással?

A magnézium szabályozza az idegsejtek ingerületátvitelét, és hozzájárul a szervezet nyugtató hatású GABA-rendszerének működéséhez. Hiánya fokozza a stresszhormonok hatását, ami nyugtalansághoz, szorongáshoz és alvászavarhoz vezethet. Megfelelő pótlása ezzel szemben segíthet ellazulni, javíthatja az alvás minőségét és csökkentheti az idegi feszültséget.

Segíthet-e a magnéziumpótlás a sportolóknak?

Igen, hiszen a magnézium az izmok összehúzódásában és ellazulásában egyaránt részt vesz. Intenzív fizikai terhelés mellett a verejtékkel jelentős mennyiségű magnézium is távozik, így a sportolók hiánya gyakoribb. A pótlás nemcsak a görcsök megelőzésében segíthet, hanem hozzájárulhat a jobb állóképességhez és a gyorsabb regenerációhoz is.

Mikor gyanakodjak arra, hogy laborvizsgálatra van szükségem?

Ha visszatérő izomgörcsöket, tartós fáradtságot, szívdobogásérzést vagy megmagyarázhatatlan szorongást tapasztal, érdemes orvoshoz fordulni. A vér magnéziumszintjének ellenőrzése egyszerű vizsgálattal történik, de a pontos diagnózishoz gyakran további belgyógyászati kivizsgálás szükséges. Az időben felismert hiány könnyen kezelhető, és megelőzhetők a súlyos szövődmények.

Felhasznált irodalom:

• National Institutes of Health (NIH) – Office of Dietary Supplements: Magnesium Fact Sheet for Health Professionals
• Gröber, U., Schmidt, J., & Kisters, K. (2015). Magnesium in Prevention and Therapy. Nutrients, 7(9), 8199–8226. doi:10.3390/nu7095388
• de Baaij, J.H.F., Hoenderop, J.G.J., & Bindels, R.J.M. (2015). Magnesium in man: implications for health and disease. Physiological Reviews, 95(1), 1–46. doi:10.1152/physrev.00012.2014
• Costello, R.B., Elin, R.J., & Rosanoff, A. (2016). Perspective: The Case for an Evidence-Based Reference Interval for Serum Magnesium: The Time Has Come. Advances in Nutrition, 7(6), 977–993. doi:10.3945/an.116.012765
• Barbagallo, M., & Dominguez, L.J. (2010). Magnesium and aging. Current Pharmaceutical Design, 16(7), 832–839. doi:10.2174/138161210790883615
• DiNicolantonio, J.J., O’Keefe, J.H., & Wilson, W. (2018). Subclinical magnesium deficiency: a principal driver of cardiovascular disease and a public health crisis. Open Heart, 5(1), e000668. doi:10.1136/openhrt-2017-000668
• Veronese, N., et al. (2020). Effect of magnesium supplementation on glucose metabolism in people with or at risk of diabetes: a systematic review and meta-analysis of double-blind randomized controlled trials. European Journal of Clinical Nutrition, 74, 313–324. doi:10.1038/s41430-019-0486-8
• World Health Organization (WHO). Guideline: Fortification of food-grade salt with magnesium (2021).