Vörösbor, időjárás, képernyőidő – meglepő tényezők, melyek migrént okozhatnak
Számos kiváltó tényező lehet felelős a migrénes rohamokért, beleértve az életvitelt, hormonális változásokat és környezeti hatásokat.
A migrén nem egyszerű fejfájás, hanem egy összetett idegrendszeri állapot, amely világszerte emberek millióinak életét befolyásolja. Rohamai gyakran váratlanul törnek rá az érintettekre, és órákra, akár napokra is munkaképtelenné tehetik őket. A nemzetközi kutatások szerint a kiváltó tényezők – az úgynevezett triggerek – rendkívül változatosak: lehetnek életmódbeli szokások, hormonális változások, bizonyos ételek vagy akár környezeti hatások is. Ami azonban különösen nehézzé teszi a helyzetet, hogy ezek a tényezők nem mindenkinél hatnak egyformán, sőt, ugyanaz a körülmény egyik alkalommal rohamot idézhet elő, máskor pedig teljesen hatástalan maradhat.
Életmódbeli és pszichológiai tényezők
A mindennapi élet stresszei az egyik leggyakoribb migrénkiváltóként szerepelnek a nemzetközi szakirodalomban. A hirtelen stresszhelyzetek, de akár a feszült időszakot követő megkönnyebbülés is előidézheti a rohamot. Az alváshiány és a rendszertelen pihenés szintén érzékenyen érinti a migrénes embereket, és érdekes módon a túl sok alvás is kiválthat panaszokat. A fizikai és szellemi kimerültség, a kihagyott étkezések, az éhség, valamint a folyadékhiány gyakori triggerek, amelyek főként a vércukorszint és a hidratáltság hirtelen változásán keresztül hatnak- írja a ResearchGate.
Hormonális hatások
A hormonális változások különösen a nőknél jelenthetnek jelentős kockázatot. A menstruációhoz kapcsolódó ösztrogénszint-csökkenés sokaknál rendszeresen migrént vált ki. Terhesség idején a hormonális hullámzás miatt bizonyos trimeszterekben fokozódhat a rohamok gyakorisága, más időszakokban viszont csökkenhet. A klimaktérium idején, illetve hormonpótló terápia során szintén előfordulhat a migrén gyakoribb megjelenése, mivel a hormonháztartás ingadozásai érzékenyítik az idegrendszert.
Ételek és italok
A nemzetközi adatok szerint számos élelmiszer összefüggésbe hozható migrénnel, bár a hatás egyénenként eltérő lehet. A vörösbor például a magas hisztamintartalom miatt gyakori kiváltóként szerepel, a túlzott koffeinfogyasztás vagy annak hirtelen megvonása pedig szintén provokálhat rohamot. Érlelt sajtok és feldolgozott húskészítmények tiramin- és nitráttartalmuk révén váltanak ki tüneteket egyeseknél. A nátrium-glutamát (MSG) és egyes mesterséges édesítőszerek, mint az aszpartám, szintén gyanúba kerültek, bár a tudományos bizonyítékok vegyesek. Egyes kutatások arra is felhívják a figyelmet, hogy bizonyos ételek – például a csokoládé – valójában nem kiváltói, hanem a roham előfázisában fellépő sóvárgás következményei lehetnek
Környezeti ingerek
Az időjárás- és légnyomásváltozás gyakran említett tényező, különösen a gyors frontátvonulások idején. Az erős vagy villódzó fények – legyen szó természetes napfényről, LED-es világításról vagy fluoreszkáló lámpáról – szintén provokálhatnak migrént. A People cikke szerint az erős illatok, például parfümök, dohányfüst vagy vegyszerek, valamint a hangos, hosszan tartó zajok is szerepelnek a gyakori triggerek között. A modern életmódhoz kapcsolódó jelenségek, mint a túlzott képernyőidő és a rossz testtartás („tech neck”), szintén növelhetik a rohamok kockázatát. Egyes esetekben fogászati vagy állkapocsproblémák is összefüggésbe hozhatók a migrénes panaszokkal.
Gyógyszerek
Bár sok gyógyszer segíthet a migrén kezelésében, bizonyos készítmények, főként a túl gyakran használt fájdalomcsillapítók, visszahúzódási fejfájást okozhatnak. Ez a jelenség, az ún. medication overuse headache (MOH), akár napi rendszerességű fejfájásokat is eredményezhet, amelyek fenntartják az ördögi kört. Egyes értágító gyógyszerek, például a nitroglicerin vagy bizonyos vérnyomáscsökkentők, szintén provokálhatnak migrént.
Biológiai és idegrendszeri mechanizmusok
Az utóbbi évek kutatásai egyre jobban feltárják a migrén biológiai alapjait. Kiemelt szerepet kap a CGRP (calcitonin gene-related peptide) nevű fehérje, amely erős fájdalomkeltő hatással bír, és a roham során nagy mennyiségben szabadul fel. A glia sejtek aktiválódása és az általuk közvetített gyulladásos folyamatok szintén fontos szerepet játszanak a tünetek kialakulásában. A migrén tehát nem csupán az agyi erek tágulásának kérdése, hanem összetett neurovaszkuláris reakciók eredménye, ahol az ideg- és érrendszer szoros kölcsönhatásban működik- írja a Frontiers in Neurology.
A migrén kiváltó tényezői tehát igen sokrétűek és gyakran egyéni érzékenységen alapulnak. A legjobb módszer a megelőzésre az, ha a beteg migrénnaplót vezet, amelyben rögzíti a rohamokat megelőző eseményeket, életmódbeli tényezőket, étrendi szokásokat és környezeti hatásokat. Ez segít felismerni a személyes mintázatokat, és lehetőséget ad a célzott megelőzésre.
Migrén: nem mindegy, hogy reggel vagy este fáj inkább a feje!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
