Ilyen, amikor állkapocsprobléma áll a migrén hátterében

Sokszor nem lehet kideríteni, mi is áll pontosan a migrén hátterében.

Sokan úgy gondolják, hogy a migrén kizárólag az idegrendszer túlterhelésének, a hormonális ingadozásoknak vagy az időjárás-változásnak köszönhető. Ám az orvosi kutatások egyre több bizonyítékot tárnak fel arra, hogy a fájdalom forrása sok esetben nem a fejben, hanem az állkapocsban keresendő. Az úgynevezett temporomandibuláris ízületi rendellenességek (TMD) – vagyis az állkapocsízület és a környező izmok működészavarai – számos, látszólag független panasz, köztük a krónikus fejfájás és migrén hátterében is állhatnak.

Az állkapocs és a fej: szoros idegi kapcsolat

Az állkapocsízület (temporomandibuláris ízület, röviden TMJ) az egyik legösszetettebb ízület a testben: minden beszéd, rágás, nyelés során mozgásban van. A problémák akkor kezdődnek, amikor ez az apró, mégis bonyolult szerkezet túlerőltetetté válik – például a fogcsikorgatás, a stressz okozta állkapocsszorítás vagy a harapási rendellenességek miatt.

A Cleveland Clinic szakértői szerint a TMJ és a migrén közötti kapcsolat az idegrendszeri összeköttetésekben rejlik. Az állkapocsízület környékén ugyanis sűrűn találhatók idegvégződések, köztük a trigeminus ideg, amely a fejfájás egyik fő „átjátszóállomása”. Amikor az állkapocs izmai és ízületei gyulladásban vagy feszülésben vannak, ezek az idegek folyamatosan ingerületet kapnak – ami reflexesen migrénes rohamot válthat ki.

A fájdalom, ami nem mindig onnan jön, ahonnan érezzük

A Dental Health Foundation rámutat: a TMD nemcsak az állkapocsban okoz kellemetlenséget. A betegek gyakran halántéktáji nyomást, fülzúgást, nyaki fájdalmat vagy fejfájást tapasztalnak, amelyet gyakran tévesen önálló migrénként kezelnek. Mivel az idegrendszer „összeköti” az állkapocs és a fej különböző területeit, az agy sokszor nem tudja pontosan lokalizálni a fájdalom eredetét.

A migrénhez hasonló panaszokat különösen az állkapocsízületet körülvevő izmok tartós feszülése válthatja ki. Az éjszakai fogszorítás vagy az állandó stresszhelyzet következtében az izmok folyamatosan dolgoznak, a vérkeringés romlik, és a fej területén is megjelenhet a fájdalom.

Hogyan lehet felismerni, hogy az állkapocs a ludas?

Az American Migraine Foundation szerint gyanúra adhat okot, ha a fejfájás mellé az alábbi tünetek társulnak:

• állkapocs-kattogás, recsegés vagy fájdalom rágás közben
• merevség érzése az állkapocsban
• nehézség a száj teljes kinyitásában
• fülzúgás vagy fül mögötti fájdalom
• arctáji nyomásérzet, főként reggelente

Ha a fejfájás ezekkel párhuzamosan jelentkezik, nagy eséllyel nem pusztán neurológiai eredetű migrénről van szó, hanem állkapocs-eredetű fejfájásról.

A stressz és a testtartás is beleszól

A TMD kialakulását nemcsak a fogsor vagy a harapás hibái okozhatják. A Cleveland Clinic orvosai szerint a stressz is komoly tényező. Amikor feszült, sok ember öntudatlanul összeszorítja az állkapcsát – ez az állandó izomfeszülés idővel fájdalmas görcsökhöz vezet.

A modern életmód sem segít: a hosszan tartó ülőmunka, a lehajtott fejjel végzett telefonozás, vagy a rossz testtartás mind fokozzák a nyak és az állkapocs környéki izmok terhelését. Ez nemcsak izomfájdalmat, hanem idegi nyomást is okozhat, amely továbbszítja a fejfájásos panaszokat.

Mit lehet tenni?

A jó hír az, hogy a TMJ-problémák kezelhetők – és ezzel sok esetben a migrén is enyhíthető. A terápia több szinten zajlik:

• Fogászati megoldások: harapásemelő sín viselése éjszakánként segíthet megelőzni a fogszorítást és tehermentesíti az ízületet.
• Gyógytorna: az állkapocs körüli izmok célzott nyújtása és lazítása bizonyítottan csökkenti a fájdalmat.
• Stresszkezelés: relaxáció, légzőgyakorlatok vagy pszichológiai támogatás mérsékelheti a kiváltó feszültséget.
• Gyulladáscsökkentés: szükség esetén gyógyszeres vagy fizioterápiás kezelés is alkalmazható.

Ha tehát valaki gyakran szenved fejfájástól, érdemes nemcsak neurológust, hanem fogorvost vagy állkapocs-specialistát is felkeresni.

Figyelmébe ajánljuk

Friss kutatás szerint ez is lehet a migrén oka - akár a kezelésében is segíthet a felfedezés

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!