Migrén: van, amikor más betegségeket utánoz – ezekkel a legkönnyebb összekeverni

A migrén sokkal több, mint fejfájás. Szerteágazó formái, megtévesztő tünetei és különleges idegi folyamatai azt üzenik, hogy nagyobb figyelemre és tudatosságra van szükség mind a betegek, mind az orvosok részéről. Csak így deríthető ki időben, hogy amit átél, az valóban migrén – vagy valami egészen más.

A migrénről a legtöbb embernek a féloldali, lüktető fejfájás jut eszébe. Valójában azonban ez az egyik legösszetettebb neurológiai kórkép, amely sokszor annyira változatosan jelentkezik, hogy még a tapasztalt szakorvosokat is próbára teszi. A rohamok mögött álló idegrendszeri folyamatok néha stroke-ra, szemészeti betegségekre vagy akár fül-orr-gégészeti problémákra emlékeztetnek. Nem véletlen, hogy a migrént gyakran „álcázóművésznek” nevezik.

Honnan származik a migrén fogalma?

A kifejezés gyökerei az ókori Görögországig nyúlnak vissza: a „hemikrania” szó fél koponyát jelentett, utalva a jellemző féloldali fájdalomra. Már Hippokratész is írt olyan tünetekről, amelyek a mai migrénre emlékeztetnek, de önálló betegségként csak a 18. században kezdték leírni. Mára tudjuk, hogy a migrén az egyik leggyakoribb neurológiai kórkép világszerte, milliókat érintve, mégis tele van titkokkal.

Migrén aurával – akár fejfájás nélkül

Az aurával járó migrén során a rohamot megelőzhetik látászavarok, bizsergés vagy beszédnehézségek. Ezeket a jelenségeket az úgynevezett kérgi depresszió váltja ki, amikor egy idegi aktivitáshullám végigsöpör az agykéregben. Érdekes, hogy egyeseknél ez nem jár fejfájással – ezt hívjuk „csendes migrénnek”, amely a férfiaknál különösen gyakori.

Amikor a migrén sztrókot utánoz

A hemiplegiás migrén a betegség ritkább formája, amely bénulást idézhet elő a test egyik oldalán, emiatt könnyen összetéveszthető sztrókkal. A háttérben genetikai mutációk állhatnak, amelyek megzavarják az idegsejtek közötti kommunikációt. Bár a tünetek elmúlnak, a roham után jellegzetesen visszatér a fejfájás.

Szédülés és egyensúlyzavar: az agytörzsi migrén

A basilaris, más néven agytörzsi migrén szédüléssel, látási és beszédzavarokkal járhat. Mivel hasonlíthat agyvelőgyulladásra vagy akár mérgezésre, a diagnózis sokszor nehéz. A vestibularis migrén esetében pedig főként egyensúlyi panaszok, fülzúgás és koncentrációs nehézségek jelentkeznek, így nem ritka, hogy fül-orr-gégészeti problémaként kezelik tévesen.

Látászavarok – amikor a szem van a középpontban

A retinális migrén hirtelen látásvesztést vagy átmeneti vakságot okozhat egy szemen, míg a bénulásos migrén a szemmozgató idegeket érinti, kettős látást és szemfájdalmat idézve elő. Ezek a formák gyakran utánozzák a szemészeti betegségeket, ami késlelteti a pontos diagnózist.

Gyermekeknél is megjelenhet

A hasi migrén súlyos gyomorfájdalommal, hányingerrel és hányással jár, főleg fiatal lányoknál. A ciklikus hányás szindróma és a paroxizmális torticollis szintén a migrén spektrumához sorolható gyermekkorban, ám ritkaságuk miatt gyakran aggasztják a szülőket és kihívást jelentenek az orvosoknak is.

Új nézőpont: lehet, hogy az agy öngyógyító reakciója?

Egyre több kutató véli úgy, hogy a migrén nem csupán betegség, hanem az idegrendszer egyfajta önvédelmi mechanizmusa. Az elmélet szerint az agy ezzel próbálhatja helyreállítani a belső egyensúlyt. Érdekes összefüggést találtak a csecsemőkori kólika és a migrén között is, ami az idegrendszer és az emésztőrendszer közös fejlődési eredetével magyarázható.

Figyelmébe ajánljuk

Migrén: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!