Ezeket látta már?

Mitől reszkethet a kezem? Ilyen, amikor pajzsmirigyprobléma okozza

kézremegés, Parkinson-kór, Parkinson, tünet, mimika

A kézremegés meglehetősen gyakori jelenség, amely időnként még a teljesen egészséges embereket is érintheti.

A remegés súlyos panaszokra is utalhat, például az idegrendszert érintő károsodásra, problémára. A remegés, reszketés tulajdonképpen az izmok akaratlan, ritmikus összehúzódása, majd elernyedése. A mozgásnak jól leírható „útja”, oszcillációja van, vagyis a legtöbbször a mozdulatok előre-hátra vagy fel-le történnek. Egy vagy több testrészt érinthet, a leggyakoribb a remegés a kéz, a fej, a szemek, az arcizmok, a fej, a láb esetében, de sokan megtapasztalhatják azt is, hogy a hangjuk remeg (vagyis, a hangképzésért felelős hangszálak remegnek), és szintén rendkívül gyakori az is, hogy valaki vacog, vagyis a száj körüli apró izmok húzódnak össze.

Kézremegés: betegség vagy pszichés probléma okozhatja?

A remegés okai

A remegés nem minden esetben jelez betegséget, ezeket az önkéntelen mozdulatokat kiválthatja a stressz, a félelem, a kimerültség és alváshiány, sőt a környezeti hatások. Nem lehet azt sem meghatározni, hogy ki hajlamosabb a remegésre, hiszen ez életkortól és nemtől függetlenül bárkinél jelentkezhet. Emellett pedig az is előfordulhat, hogy valaki egyszerűen „remegős típus”, vagyis nem áll a jelenség hátterében sem külső hatás, sem belső eredetű probléma. Ilyenkor általában más, közeli családtagokra is jellemző, hogy gyakrabban remegnek, reszketnek.

Egyes pszichiátriai betegségek esetében, mint a szorongás, pánik, félelem, gyakran kísérőtünet a remegés. Az agy betegségei közül elsősorban a kisagy érintettségnél jelentkezik a remegés (bizonyos öröklődő betegségek, szklerózis multiplex, kisagy daganatai), amit gyakorlatilag mindig egyensúly- és járászavar kísér. Az agyérbetegségeket is gyakran kísérheti ez a jelenség, és lezajlott agyvelőgyulladások után is gyakran marad vissza a remegés.

Így csoportosítják, osztályozzák a remegést

  • milyen tevékenységek, mozdulatok közben vagy után jelentkezik (vagyis, kötődik-e a remegés mozgáshoz vagy nyugalmi helyzetben jellemző a betegre),
  • milyen hatásokra (pl. érintésre) enyhül-e a remegés, ha enyhül egyáltalán,
  • milyen jellegű a mozgás,
  • mennyire „gyors” a remegés (milyen a frekvenciája). 

A remegés típusai

Ha valamilyen egészségügyi probléma áll a remegés hátterében, akkor általában az idegrendszer érintett, azok az agyterületek, melyek az izmok kontrollálásáért felelősek. A remegés lehet többek között szklerózis multiplex, Parkinson-kór, agysérülés, agyvérzés tünete vagy következménye. Tudatmódosító szerek, stimulánsok is okozhatnak remegést, például a túl sok koffein fogyasztásának egyik mellékhatása a remegés, de bizonyos függőséget okozó szerek elvonási tünete is lehet a remegés (gyakori például az alkoholisták esetében). Gyógyszerek mellékhatása is lehet remegés.

A nem közvetlenül idegrendszeri okok között találhatjuk a pajzsmirigy-túlműködést, a máj- és veseelégtelenséget, de a cukoranyagcsere zavarait, a tápanyaghiányt (pl. a B-vitaminok vagy a magnézium hiányát) is. Emellett pedig előfordulhat az is, hogy nem lehet semmilyen pontos okot meghatározni.

Érdemes megemlíteni a remegés azon típusát is, mellyel a legtöbbször találkozunk: a hideg kiváltotta reszketést. Ez a külső hőmérséklet lehűlésére adott reflex, melynek során az izmaink aprókat rándulnak, azért, hogy hőt termeljenek és ezzel biztosítsák a szervezetünk megfelelő hőmérsékletét.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Pajzsmirigy alul- vagy túlműködés? Számtalanszor ez a 2 betegség áll mögötte

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

#pajzsmirigy

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához