Az Alzheimer-kór egyik korai jele az is lehet, hogyan fogja a tollat
Egy japán kutatócsoport a tollhasználati és rajzolási mozdulatok elemzésével vizsgálta a kognitív hanyatlás első jeleit.
Az Alzheimer-kór a modern orvostudomány egyik legnagyobb kihívása. Ez a lassan előrehaladó neurodegeneratív betegség fokozatosan károsítja az agysejteket, ami memóriazavarhoz, gondolkodási nehézségekhez, majd a mindennapi tevékenységek elvesztéséhez vezet. A folyamat gyakran évekig, sőt akár egy évtizedig is szinte észrevétlenül zajlik. Éppen ezért a kutatók világszerte keresik azokat a finom, korai jeleket, amelyek segíthetnek időben felismerni a betegséget.
Egy friss kutatás szerint ezek közé tartozhat valami egészen hétköznapi: az, ahogyan az ember a tollat tartja és használja írás vagy rajzolás közben.
Az Alzheimer-kór sok évvel a tünetek előtt elkezdődhet
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája. A betegség során az agy idegsejtjei fokozatosan pusztulnak, ami az agy térfogatának csökkenéséhez, azaz agyi sorvadáshoz vezet. Ennek következtében romlik a memória, a tanulási képesség, a problémamegoldás, majd idővel az egyszerű mindennapi feladatok elvégzése is nehézzé válik.
A tudomány mai állása szerint a kóros folyamatok már jóval az első észrevehető tünetek előtt elindulhatnak. Kutatások szerint az Alzheimer-kórra jellemző fehérjelerakódások – például a béta-amiloid plakkok és a tau fehérje kóros formái – akár 10–20 évvel a diagnózis előtt megjelenhetnek az agyban.
Ez azt jelenti, hogy a betegség hosszú ideig csendben fejlődik, miközben az érintett személy még teljesen egészségesnek érzi magát. Emiatt különösen fontosak azok a vizsgálatok, amelyek a korai, finom jeleket próbálják azonosítani.
Egy hétköznapi mozdulat is árulkodó lehet
A kutatók régóta tudják, hogy a rajzolás és az írás során az agy számos területe együtt dolgozik: a motoros koordináció, a térbeli tájékozódás, a figyelem és a memória egyaránt szerepet játszik.
Éppen ezért több neurológiai vizsgálatban alkalmazzák az úgynevezett rajzteszteket. A legismertebb ezek közül az úgynevezett óra-rajzolási teszt, amelyet világszerte használnak a kognitív zavarok szűrésére. A módszerről részletesen ír a
A hagyományos tesztek azonban sokszor csak az elkészült rajzot értékelik, nem azt, hogyan készült a rajz. A modern kutatások szerint viszont maga a rajzolási folyamat is fontos információkat hordozhat.
Japán kutatók a tollhasználatot vizsgálták
A kérdést egy nemzetközi kutatócsoport is vizsgálta a japán Tsukuba Egyetem és az IBM Research együttműködésében. Az eredményeket a JMIR Formative Research tudományos folyóiratban publikálták.
A kutatás során 92 résztvevő különböző rajzfeladatokat végzett digitális tollal. A rendszer nemcsak a rajz eredményét rögzítette, hanem számos apró mozgásparamétert is elemzett. Összesen 22 különböző jellemzőt vizsgáltak, például:
- a toll nyomását a papírra
- a rajzolás sebességét
- a mozdulatok folyamatosságát
- a rajzolás közbeni szüneteket
- a tolltartás stabilitását
A cél az volt, hogy megállapítsák, vannak-e mérhető különbségek az egészséges személyek, az enyhe kognitív zavarral élők és az Alzheimer-kórban szenvedők rajzolási mintázata között.
Jellegzetes különbségek a rajzolás módjában
Az elemzés meglepően egyértelmű különbségeket mutatott. Azoknál a résztvevőknél, akiknél kognitív hanyatlás jelei voltak, a kutatók több eltérést is találtak a rajzolási mozdulatokban.
Az ilyen személyeknél gyakrabban figyeltek meg:
- ingadozó rajzolási sebességet
- hosszabb szüneteket a vonalak között
- bizonytalanabb tollfogást
- változó nyomást a papíron
A kutatás vezetője, Tetsuaki Arai professzor szerint különösen érdekes volt, hogy több különböző rajzfeladat együttes elemzése jelentősen növelte a pontosságot. A kombinált elemzés 75 százalék feletti pontossággal különböztette meg az egészséges személyeket a kognitív zavarban szenvedőktől, ami érezhető javulás a hagyományos tesztekhez képest.
Miért változik meg a tollhasználat?
A jelenség hátterében az áll, hogy az írás és rajzolás rendkívül összetett idegrendszeri folyamat.
A mozgás kivitelezéséhez szükség van:
- a finom motoros mozgásokat irányító agyterületekre
- a látás és a térbeli érzékelés összehangolására
- a tervezésért felelős frontális lebenyre
- valamint a figyelmi és memóriafolyamatokra
Ha ezek közül akár több rendszer is enyhén károsodik, az már apró változásokat okozhat az írásban vagy rajzolásban.
Miért fontosak az ilyen korai jelek?
A demencia egyik legnagyobb problémája, hogy a diagnózis gyakran későn történik. Becslések szerint a világon a demenciával élők jelentős része – egyes adatok szerint akár a betegek háromnegyede – soha nem kap hivatalos diagnózist.
A korai felismerés azonban kulcsfontosságú lehet. Bár az Alzheimer-kór jelenleg nem gyógyítható, a korai diagnózis lehetőséget ad arra, hogy lassítsák a tünetek romlását azzal, hogy időben megkezdjék a terápiát. Emellett fel lehet készülni az életmódbeli változtatásokra, valamint az illető jövőbeni gondozására.
Nem diagnózis, hanem figyelmeztető jel
Fontos hangsúlyozni, hogy a tollfogás vagy a rajzolás változása nem jelent automatikusan Alzheimer-kórt. Számos más tényező is befolyásolhatja a kézírást: például stressz, fáradtság, ízületi problémák vagy más neurológiai betegségek.
A kutatók ezért ezt a módszert nem önálló diagnosztikai eszköznek, hanem kiegészítő szűrővizsgálatnak tekintik. A jövőben azonban elképzelhető, hogy a digitális tollal végzett tesztek vagy a mesterséges intelligencia alapú elemzések segíthetnek a demencia még korábbi felismerésében.
Apró jelek, amelyekre érdemes figyelni
Az Alzheimer-kór első tünetei sokszor nem látványosak. Gyakran apró változások jelzik a problémát: a memória romlása, a koncentráció csökkenése vagy a mindennapi feladatok nehezebb elvégzése.
Most úgy tűnik, hogy az írás és rajzolás módja is tartalmazhat ilyen finom figyelmeztető jeleket. Ha a jövőben sikerül ezeket a változásokat pontosan mérni és értelmezni, az új lehetőséget adhat a korai felismerésre.
És néha valóban egy egészen hétköznapi mozdulat – például az, ahogyan valaki megfog egy tollat – is segíthet abban, hogy az orvosok hamarabb észrevegyék az agyban zajló változásokat.
Az Alzheimer-kór 5 egyértelmű, korai figyelmeztető jele
- A demencia nem olyan, mint a filmekben – így torzítja el a média a demencia valódi arcát
- Ezzel a szokással lényegesen csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát
- Szokott olvasni? Akár 40 százalékkal is csökkentheti a demencia kockázatát
- A kutyák hamarabb érezték hogy baj van – "Mintha tudták volna, hogy valami nem stimmel vele”
- Miért lehet különösen hasznos az otthon is elvégezhető órarajzoló teszt demencia gyanúja esetén?
- Azt hiszik, szándékosan csinálja – így él meg mindent egy Alzheimer-kóros beteg
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!