Pestis: tünetei, vizsgálata és kezelési lehetőségei
A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott betegség. Kórokozója főként a patkánybolháról kerülhet át emberre, de cseppfertőzéssel is terjed. A bőr az oxigén felvételének zavara miatt gyakran sötétkék színű, innen ered a „fekete halál” kifejezés. Két fő formája van a bubópestis más néven mirigyespestis és a tüdőpestis. A betegség véráramfertőzéshez vezethet.
A pestis előfordulása
A pestis ma már csak a rossz higiénés körülményeket biztosító trópusi és szubtrópusi országokban jelenik meg. Ilyen országok, pl. India, Vietnam vagy Madagaszkár, ahol négy egymást követő évben is észleltek járványt. Általában hűvösebb, nedves klímájú területeken fordul elő pestis. A fejlettebb országokban, ahol a patkányok nem fertőzöttek, ott a betegség sem fordul elő. Az Egyesült Államokban az emberi pestis megbetegedések több mint 90%-a a délnyugati államokban, Arizonában, Kaliforniában, Kolorádóban és Új-Mexikóban fordul elő.
Laboratóriumban dolgozók is ki vannak téve az inhaláció veszélyének. A betegség turistákra való terjedésének lehetősége csekély, de a súlyosság és a korai felismerés fontossága miatt tudni kell róla. A pestis minor olyan földrajzi területhez kötött, ahol a pestis állandóan jelen van (endémiás). Járványok egyedi esetekre, vagy kisebb embercsoportokra korlátozódnak.
A pestis okai
A búbópestis akkor alakul ki, ha az embert fertőzött patkánybolha csípi meg. Jellemző tünete a nyirokcsomók elváltozása, a bubó. A nyirokcsomókból a kórokozók a véráramba kerülve véráramfertőzést okoznak. A tüdőpestist a cseppfertőzés útján a szervezetbe jutó baktérium okozza, tehát emberről emberre terjed. Mindkét formát kísérheti véráramfertőzés (szeptikémiás pestis). A kedvenc háziállatok, különösen a macskák is terjeszthetik a pestist, bolhacsípés vagy cseppfertőzés útján.
A pestis tünetei
A bubópestis lappangási ideje 2-5, maximum 15 nap. Típusos esetben a búbópestis rövid bevezető szakaszában láz, rossz közérzet, gyengeség, fejfájás jelentkezik. A megnagyobbodott nyirokcsomók (búbók) leggyakrabban az ágyékhajlatban, ill. a combon, ritkábban a hónalji régióban, ill. nyakon alakulnak ki. A 39-40°C-os láz hirtelen jelentkezik. Az esetek egy részében az érintett nyirokcsomó körüli bőrfelszínen gennyes bennékű hólyagok alakulhatnak ki. Amennyiben a beteg nem kap megfelelő kezelést, a halál néhány napon belül, véráramfertőzés következtében következik be.
A tüdőpestis két formában jelentkezhet.
- 1 Elsődleges tüdőpestis akkor alakul ki, ha a beteg a kórokozókat inhalációval kapja meg,
- 2 míg másodlagos tüdőpestis véráramfertőzéshez társulva alakulhat ki.
Tüdőpestis esetén a tünetek, a fertőzés után 2-3 nappal váratlanul jelentkeznek, magas láz, hidegrázás, szapora pulzus és gyakran heves fejfájás kíséretében. Huszonnégy órán belül köhögés lép fel. A köpet eleinte tiszta, de hamarosan vérrel festenyzetté válik, majd rózsaszínű vagy világos vörös (málnaszörp-szerű) és habos lesz. A szapora és nehezített légzés jelentkezik, légzési és keringési elégtelenség alakul ki.
A szeptikémiás forma főként a bubópestishez társuló véráramfertőzést jelenti, de előfordulhat, hogy a búbó- vagy tüdőpestis egyéb tüneteinek megjelenése előtt már bekövetkezik.
A pestis minor a megbetegedés enyhe lefolyású formája. Tünetei - a megduzzadt nyirokcsomók, láz, fejfájás és kimerültség - egy héten belül elmúlnak.
A pestis lefolyása
A legtöbb kezeletlen pestisben szenvedő beteg a tünetek kezdetétől számított 48-72 órán belül meghal.
A pestis diagnózisa
A kórisme a baktériumok kimutatásán alapul. A tenyésztés történhet nyirokcsomókból, vérből, köpetből.
A pestis terápiája
Amennyiben úgy tűnik, hogy valakinek pestise van, főként a szeptikémiás és tüdőpestisben a kezelést 24 órán belül el kell kezdeni. Az azonnali kezelés 5% alá csökkenti a halálozás kockázatát. Számos hatásos antibiotikum áll rendelkezésre, pl. streptomycin, tetracyclin.
A pestis megelőzése
A megelőzés alapja a rágcsálók ellenőrzése és a bolhacsípések elkerülésére rovarriasztószerek használata, de a többség számára, akik olyan helyre utaznak ahol előfordult már pestis, nem szükséges. Fertőzésveszélynek kitett utazók megelőzésként tetraciklint szedhetnek, vagy védőoltásban részesülhetnek.
A tüdőpestiseseket el kell különíteni. Mindenkit, aki tüdőpestises személlyel kapcsolatba került, szoros megfigyelés alá kell helyezni, hogy nem jelentkeznek-e a fertőzés jelei, vagy kezelni kell őket.
További tudnivalók a pestisről
A pestis a történelem egyik legismertebb és legpusztítóbb járványa volt. A 14. század közepén Európát sújtó „fekete halál” a lakosság harmadát-negyedét elpusztította, és alapvetően átalakította a kontinens társadalmi és gazdasági viszonyait. Bár ma már messze nem jelent akkora fenyegetést, mint a középkorban, a kórokozó nem tűnt el teljesen. Világszerte évente néhány ezer esetet regisztrálnak, főként Afrikában és Ázsiában, de az Egyesült Államok délnyugati részén is előfordulnak sporadikus megbetegedések.
A betegség súlyosságát az is adja, hogy rendkívül gyorsan képes rosszabbodni. A tüdőpestis például egyik napról a másikra halálos állapotba torkollhat. A modern orvostudomány eszközeivel azonban a túlélési esélyek összehasonlíthatatlanul jobbak, mint korábban. Ha valaki időben antibiotikumhoz jut, a halálozási arány minimálisra csökken. Ezért is kulcsfontosságú a gyors diagnózis és a sürgősségi ellátás.
Érdekesség, hogy a pestis nem csupán emberről emberre terjedhet
Az állatok, különösen a rágcsálók és a házi kedvencek – elsősorban a macskák – szintén hordozhatják a kórokozót. A macskák fogékonyak a fertőzésre, és ha megfertőződnek, akár tüdőpestist is terjeszthetnek gazdáikra. Ezért a járványokkal sújtott területeken az állatorvosi ellenőrzés és a háziállatok megfigyelése is a megelőzés része.
A járványtan szempontjából a pestis igazi „klasszikus példája” annak, hogyan kapcsolódik össze az emberi egészség az állatok és a környezet egészségével. Ezt a szemléletet nevezi a szakirodalom One Health megközelítésnek: a zoonózisok – vagyis az állatról emberre terjedő fertőzések – csak akkor kontrollálhatók hatékonyan, ha a teljes ökoszisztémát figyelembe vesszük.
A védekezésben fontos szerepet játszik a higiénia és a lakosság felvilágosítása. Azokon a területeken, ahol a pestis endémiás, a rágcsálók számának kordában tartása és a bolhák elleni védelem alapvető közegészségügyi feladat. A modern városokban a szennyvízelvezetés, a hulladékkezelés és a lakhatási körülmények javulása gyakorlatilag megszüntette a betegség lehetőségét.
Léteznek védőoltások is, ám ezek használata elsősorban a magas kockázatú csoportokra – például kutatókra vagy katonákra – korlátozódik. A civil lakosság számára a vakcina nem indokolt, mivel a fertőzés kockázata nagyon alacsony, a modern antibiotikumok pedig hatékony védelmet biztosítanak.
Érdemes megemlíteni, hogy a pestis – gyors terjedőképessége és magas halálozása miatt – a biológiai fegyverek listáján is szerepel. Ez persze nem jelenti azt, hogy valós fenyegetést jelentene a mindennapokban, de a nemzetközi közegészségügyi felkészülésben számolnak vele.
A mai orvoslásban a pestis inkább történelmi érdekesség, semmint mindennapi fenyegetés, mégis fontos, hogy ne feledkezzünk meg róla. Egyrészt azért, mert a világ bizonyos részein továbbra is jelen van, másrészt pedig azért, mert a járványok emléke arra figyelmeztet, mennyire sérülékeny lehet az emberiség fertőző betegségekkel szemben. Az elmúlt évek új kihívásai – mint a koronavírus-járvány – ismét rámutattak arra, hogy a múlt tapasztalatai mennyire aktuálisak tudnak maradni.
Összegezve
Összességében a pestis ma már sokkal inkább kontrollálható, de a kórokozó jelenléte és az állatról emberre való átterjedés lehetősége miatt továbbra is érdemes odafigyelni rá. A gyors felismerés, a hatékony antibiotikumos kezelés és a higiénés szabályok betartása biztosítja, hogy a fekete halál soha többé ne ismétlődhessen meg olyan méretekben, mint a középkorban.
Gyakori kérdések a pestisről
Mi okozza a pestist?
A pestist a Yersinia pestis nevű baktérium okozza, amely elsősorban bolhák csípésével vagy cseppfertőzéssel terjed.
Milyen formái vannak a pestisnek?
Három fő formája ismert: bubópestis (nyirokcsomó-duzzanattal jár), tüdőpestis (cseppfertőzéssel terjed), és a szeptikémiás pestis (véráramfertőzés).
Milyen gyorsan halálos lehet a pestis?
Kezelés nélkül a betegek többsége 48–72 órán belül meghal, különösen a tüdőpestis esetén. Időben megkezdett antibiotikum-terápia viszont drámaian csökkenti a halálozást.
Hol fordul elő ma pestis?
Leginkább Afrikában, Ázsiában és Madagaszkáron, de sporadikus esetek előfordulhatnak az Egyesült Államok délnyugati államaiban is.
Átterjedhet-e emberről emberre?
Igen, a tüdőpestis cseppfertőzéssel terjedhet emberről emberre, ezért különösen veszélyes.
Terjeszthetik-e állatok is?
Igen. A rágcsálók a fő gazdái, de háziállatok, például macskák is hordozhatják és terjeszthetik a fertőzést.
Van-e védőoltás a pestis ellen?
Létezik vakcina, de csak magas kockázatnak kitett személyek – például kutatók vagy katonák – számára ajánlott.
Megelőzhető-e a fertőzés utazás közben?
Igen, bolhacsípések elleni védekezéssel (rovarriasztók, hosszú ruházat), valamint rágcsálók kerülésével.
Kezelhető-e a pestis?
Igen. A betegség jól kezelhető antibiotikumokkal (pl. streptomycin, tetracyclin), ha a terápia időben megkezdődik.
Mennyire kell ma tartani a pestistől?
A modern higiénés viszonyoknak és orvosi ellátásnak köszönhetően a pestis ma ritka, és megfelelő kezeléssel jól gyógyítható. A „fekete halál” tömeges pusztítása a múlté.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
