Sárgaláz: tünetei, vizsgálata és kezelési lehetőségei

A vírusos haemorrhágiás lázak közé tartozó betegség. Ezen betegségek közös jellemzője a kiserek károsodása és a következményes folyadék- és vörösvérsejt kilépés. A sárgalázat többféle szúnyog (Haemagogus, Aedes fajták) valamint Dél-Amerikában a kullancsok is terjesztik. A vírus vérbe jutásának (viraemia) első 3 napjában akár direkt fertőzés is bekövetkezhet emberről-emberre.

A sárgaláz előfordulása

Forrás: EgészségKalauz

---

A trópusi erdők övezetének megfelelő az elterjedtsége, ezért elsősorban főleg Dél-Amerikában, Közép-Amerikában, valamint Afrika középső-nyugati részén jellemző. Ázsiában egyáltalán nincs jelen.

A sárgaláz oka

A flaviviridae családba tartozó yellow fever vírus okozza. A sárgaláz terjedésének van egy erdei és egy városi formája. Előbbinél kis rágcsálók a vírusgazdák, amelyekből kullancsokkal és a Haemagogus szúnyogokkal terjed a vírus a bőgőmajmokra és az emberekre. Utóbbinál a fertőzött emberek a vírusgazdák, akikről az Aedes simpsoni szúnyog terjeszti tovább a sárgalázat.

A sárgaláz tünetei, lefolyása

• Enyhe esetben 3-6 napos lappangást láz, fejfájás, izomfájdalmak, szívritmus lassulás (Faget-jel) és kismértékű fehérjevizelés jellemző.
• Súlyosabb esetben 3-6 nap lappangás után hirtelen, magas (40°C) láz, hidegrázás, fejfájás, hányinger, hányás, erős hasfájás, végtag-, hát-, ágyékfájás alakul ki.
• A beteg kiszárad, lehelete bűzös lesz. Orr- és ínyvérzés jelentkezik.
• A kötőhártyája egyre inkább besárgul (emelkedett májenzimértékek).
• 3 nap után (ez a viraemia időszaka) a tünetek enyhülnek, a láz néhány órára-1 napra lecsökken (nyugalmi periódus).
• Ezt követően ismét felszökik a láz (antitestes szakasz), a beteg rosszabbul lesz.
• A fájdalmak és a vérzés súlyosbodik: orr-, szem-, száj-, húgyhólyag-, végbélvérzés, vérhányás, vérszékelés jelentkezhet.
• Kritikus esetben a központi idegrendszer is érintetté válhat: agyhártya- és agyvelőgyulladás is kialakulhat.

A halálozás 5% körüli, a betegség 7-10. napja környékén következik be. Rossz prognózisra utalnak a kialakuló vérzések és az idegrendszeri érintettség (zavartság). A halál közeledtét jelzi, ha a korábban lelassult szívritmus felgyorsul, a láz pedig leesik.

A sárgaláz diagnózisa

A klinikai tünetek alapján felmerült gyanút szerológiai vizsgálattal lehet megerősíteni.

A sárgaláz terápiája

Oki kezelésre nincs mód, tüneti támogatás (folyadékpótlás, lázcsillapítás, szükség esetén intenzív kezelés) lehetséges. Az oltás rendelkezésre áll, elölt vakcinával. Súlyosan fertőzött (endémiás) területre csak oltást követően lehet beutazni. Az oltás 10 évig érvényes, de valószínű, hogy a betegség átvészeléséhez hasonlóan, élethosszig tartó védettséget biztosít.

A sárgaláz nem véletlenül tartozik a nemzetközi közegészségügyi figyelem középpontjába

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint évente körülbelül 200 ezer megbetegedést regisztrálnak világszerte, és ebből 30-60 ezer eset végződik halállal. A fertőzések döntő többsége szubszaharai Afrikában fordul elő, de a dél-amerikai régióban is rendszeresen kitörnek kisebb-nagyobb járványok. A betegség globális terjedését a klímaváltozás, a fokozódó urbanizáció és a nemzetközi utazások egyaránt elősegíthetik.

Miért „sárgaláz”?

A betegség neve a sárgaságra utal, amely a májkárosodás következtében alakul ki. A sárga bőr és a szemfehérje elszíneződése sokszor az egyik legfeltűnőbb tünet. A vírus ugyanis nemcsak az ereket, hanem a májsejteket is károsítja, emiatt alakul ki a hepatitishez hasonló kép.

Az oltás szerepe

A sárgaláz elleni oltás a világ egyik leghatékonyabb vakcinája: egyetlen adag beadása után a védettek aránya 99% fölötti. Az oltóanyag élő, legyengített vírust tartalmaz, amely erős immunválaszt vált ki. Az utazási előírások miatt az oltást igazoló sárga színű nemzetközi oltási könyv (International Certificate of Vaccination) sok országba való beutazás feltétele. A WHO 2016 óta úgy rendelkezik, hogy az oltás egyetlen adagja élethosszig tartó védelmet nyújt, de bizonyos országokban még mindig 10 évenkénti ismétlést írnak elő.

Kockázati csoportok

A betegség különösen veszélyes a kisgyermekekre, az idősekre és azokra, akiknek az immunrendszere gyengült (például HIV-fertőzöttek). A várandós nőknek különösen körültekintően kell mérlegelniük a beutazást endémiás területre, mivel az oltás élő vírust tartalmaz, így terhesség alatt csak indokolt esetben alkalmazható.

Megelőzés oltáson túl

Az oltás mellett a szúnyogok elleni védekezés alapvető fontosságú. A lakosság és az utazók számára is ajánlott a rovarriasztók használata, a hosszú ujjú, világos ruházat viselése, valamint a szúnyogháló alkalmazása. Az Aedes szúnyogok nappal csípnek, így nemcsak éjszaka kell védekezni. Az állandó vízgyűjtő helyek (például esővízgyűjtők, elhagyott gumiabroncsok) megszüntetése segít visszaszorítani a szaporodásukat.

A járványok kezelése

Ha egy adott területen kitör a járvány, az egészségügyi hatóságok azonnal oltási kampányt szerveznek. Ilyenkor rövid időn belül több százezer, akár millió embert is beoltanak, hogy a közösségi immunitás révén megfékezzék a vírus terjedését. Az 2016-os Angola–Kongói Demokratikus Köztársaság járvány idején például súlyos vakcinahiány alakult ki, ezért a WHO átmenetileg csökkentett dózisok alkalmazását engedélyezte.

Különleges klinikai jelek

A sárgaláz egyik sajátossága az úgynevezett Faget-jel, amikor a magas lázhoz a szokásosnál lassabb szívritmus társul. Ez az eltérés nem mindenkinél figyelhető meg, de diagnosztikai szempontból jellegzetes lehet. Emellett a „fekete hányás” – vagyis a gyomorvérzés miatt fekete színűvé vált hányadék – a betegség súlyos formáját jelzi.

A jövő kihívásai

A globális egészségügy számára a sárgaláz továbbra is nagy kihívást jelent. Bár az oltás hatékony, a vakcinakészletek gyakran korlátozottak. Emellett az éghajlatváltozás következtében a szúnyogok földrajzi elterjedése is változhat, ami új régiókban teheti lehetővé a vírus megjelenését. Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet 2022-ben új stratégiát hirdetett, amelynek célja, hogy 2026-ra teljes mértékben megszüntessék a sárgaláz-járványokat Afrikában.

Gyakori kérdések a sárgalázról

Mennyire gyakori a sárgaláz ma?

A sárgaláz évente körülbelül 200 ezer embert betegít meg világszerte, főként szubszaharai Afrikában és Dél-Amerikában. Bár Ázsiában nem fordul elő, a nemzetközi utazások miatt minden kontinens veszélyeztetett lehet, ha nem tartják fenn az oltási programokat.

Hogyan lehet elkapni a sárgalázat?

A betegséget szúnyogok terjesztik, elsősorban az Aedes aegypti faj, de bizonyos régiókban más szúnyogok és ritkábban kullancsok is közvetítik. Emberről emberre közvetlenül nem terjed, kivéve a fertőzés első napjaiban a vérrel vagy testnedvekkel történő érintkezést.

Milyen tünetek esetén kell gyanakodni?

A sárgaláz első jelei közé tartozik a hirtelen magas láz, fejfájás, izom- és hátfájdalom, hidegrázás, hányinger és hányás. Súlyosabb esetben megjelenhet a sárgaság (a bőr és a szemfehérje besárgulása), erős vérzések, hányásban vagy székletben jelentkező vér, valamint idegrendszeri tünetek, például zavartság.

Mennyire halálos betegség a sárgaláz?

Az enyhébb esetek teljesen gyógyulhatnak, de a súlyos formában a halálozási arány 20–50% is lehet, ha nincs megfelelő orvosi ellátás. A halálozás főként a betegség második szakaszában, a vérzéses időszakban következik be.

Van gyógymód a sárgalázra?

Jelenleg nincs olyan specifikus gyógyszer, amely elpusztítaná a vírust. A kezelés tüneti: folyadékpótlás, láz- és fájdalomcsillapítás, valamint szükség esetén intenzív kórházi ellátás. A legfontosabb a megelőzés.

Milyen védelmet nyújt a sárgaláz elleni oltás?

Az oltás egyetlen adagja a beoltottak több mint 99%-ánál védettséget alakít ki, amely élethosszig tart. Egyes országok mégis előírják az oltás 10 évenkénti megismétlését, főként az utazási szabályok miatt.

Kiknek ajánlott az oltás?

Mindenkinek, aki olyan országba utazik, ahol a sárgaláz előfordul. A legtöbb országba való belépéshez kötelező bemutatni a nemzetközi oltási igazolványt. Nem adható azonban újszülötteknek, súlyosan immunhiányos betegeknek és bizonyos esetekben várandós nőknek.

Mit tehetünk az oltáson kívül?

A szúnyogcsípések elleni védekezés nagyon fontos: rovarriasztók, hosszú ujjú ruházat, szúnyogháló használata, valamint a szúnyogok tenyészőhelyeinek felszámolása mind hozzájárul a fertőzés kockázatának csökkentéséhez.

Lehet-e a sárgalázból járvány Európában?

Elméletileg előfordulhatna, hiszen az Aedes aegypti és más szúnyogfajok bizonyos dél-európai országokban megtelepedtek. Azonban a kötelező oltási szabályok és a szigorú nemzetközi ellenőrzés miatt a betegség kitörésének esélye Európában jelenleg rendkívül alacsony.

Felhasznált irodalom:

• Szalka András, Tímár László, Ludwig Endre, Mészner Zsófia: Infektológia

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!