Az ischaemiás szívbetegség okai és kezelése

Még mindig túl sok halálesetért felelős az ischaemiás szívbetegség. Hogyan alakul ki, mit lehet ellene tenni? Lássuk!

Az unióban Magyarország harmadik helyen áll a keringési betegségekben elhunytak számát tekintve, ráadásul itthon a szívizom elégtelen vérellátásával járó ischaemiás szívbetegségekben halnak meg a legtöbben.

Szívbetegek Magyarországon

A szívünk az egyik legfontosabb szervünk, percenként körülbelül 72-szer dobban, azaz húzódik össze, ami azt jelenti, hogy egy átlagos élet alatt ez körülbelül 2,5 milliárdszor ismétlődik meg. A testünkben nagyjából 5,6 liter vér található, amit a szív percenként háromszor keringet át a szervezetben.

A szívünkre ráadásul minden kihat: a táplálkozásunk, az életmódunk, a minket érő stressz, a zaj, sőt a gondolataink is. Így nem csoda, hogy az ischaemiás, azaz a szívizom elégtelen vérellátásából adódó szívbetegségek Magyarországon a halálesetek 30%-áért felelősek, de világszinten is ez a vezető halálok 17%-kal. A nemek közel hasonló arányban érintettek itthon: 2016-ban a magyar nők 32%-a, míg a férfiak 27%-a hunyt el ilyen okból.

Sajnos Európában több szempontból is dobogósok vagyunk ezen a téren: szív- és érrendszeri megbetegedés, illetve szívinfarktus miatt fekszünk kórházban a legtovább (átlagosan 11 napot, szemben a sereghajtó Dániával, ahol ez csak 5,5 nap). Emellett Németország után nálunk írják fel a legtöbb magas vérnyomás elleni gyógyszert, 2000 és 2013 között majdnem megduplázódott a kiállított receptek száma: ez azt jelenti, hogy 1000 emberre átlagosan közel 550 adagra szóló vény jut.Ha a hazai régiókat nézzük, 1998 és 2010 között az Észak-Alföldön haltak meg a legtöbben szívbetegségben, de Észak-Magyarországon is jelentős növekedés volt tapasztaltható. A legkevesebben Közép-Magyarországon voltak érintettek.

Szívbetegség okai

A végzetes kimenetelű szív- és érrendszeri megbetegedések legnagyobb rizikófaktorai között találjuk például a magas vérnyomást: ezen a téren a negyedikek vagyunk Európában, a magyar férfiak közel 35%-a, míg a nők 24%-a küzd ezzel a problémával. Emellett a helytelen táplálkozás és a magas koleszterinszint is nagyban közrejátszhat az ilyen jellegű betegségek kialakulásában.

Szívbetegség diagnózisa

A szívbetegségek diagnózisa több lépésből áll, amelyek célja a szív működésének pontos felmérése és a háttérben álló kórfolyamat azonosítása.

• Az első lépés a részletes kórelőzmény felvétele, amely során az orvos rákérdez a tünetekre, például mellkasi fájdalomra, nehézlégzésre, szívdobogásérzésre vagy fáradékonyságra.
• Ezt követi a fizikális vizsgálat, amely során megfigyelik a pulzust, vérnyomást, szívhangokat, illetve esetleges ödémákat. Alapvető vizsgálat a nyugalmi EKG, amely a szív elektromos aktivitását mutatja meg, ritmuszavarokat vagy ischémiás jeleket tárhat fel.
• Vérvizsgálattal meg lehet határozni például a troponinszintet, amely szívinfarktus esetén megemelkedik.
• A szívultrahang (echokardiográfia) részletes képet ad a szívbillentyűk állapotáról, a kamrák működéséről és az esetleges strukturális eltérésekről.
• Szükség esetén terheléses EKG-t is végeznek, amellyel a fizikai megterhelésre jelentkező eltéréseket lehet kimutatni.
• A Holter-monitorozás segít feltárni a napközben előforduló ritmuszavarokat vagy ischémiás epizódokat.
• Súlyosabb esetekben szívkatéterezésre vagy koronária CT-angiográfiára kerülhet sor, amelyek a koszorúerek állapotát vizsgálják.

Hogyan lehet megelőzni a szívbetegség kialakulását?

A megelőzés érdekében fokozottan érdemes odafigyelni a tudatos táplálkozásra: csökkentsük a telített zsírok fogyasztását és a koleszterinbevitelt, és fogyasszunk minél több omega-3 zsírsavban gazdag ételt. 7 téli tanács szívbetegeknek - kattintson tovább!

"A mediterrán diétát javaslom, amely sok zöldség és gyümölcs, gabonafélék, hal, olívaolaj, valamint mérsékelt mennyiségű bor fogyasztásán alapul. A dohányzás, a kávé és az alkohol azonban károsan hat a szívrendszerre, ezek elhagyása erősen javasolt" – hangsúlyozza Dr. Bánkuti Erzsébet, a Doktor24 Egészségközpont orvosa.

Emellett a rendszeres mozgás is elengedhetetlen: "A szívproblémák megelőzéséért már napi 30 perc aktív testmozgással is sokat tehetünk. Nem kell feltétlenül edzőtermi mozgásformát választani, ez lehet akár séta vagy futás is" – tette hozzá. A fokozott kockázattal élő, vagy szív- és érrendszeri betegségben szenvedők számára az egyénre szabott aerob fizikai tréning részeként az úszás és kerékpározás is jó választás lehet. forrás: Generali

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!