Szívelégtelenség: ebben az esetben már csak a műtét segíthet
A szívelégtelenség olyan betegség, amely egyre súlyosabbá válik – különösen kezelés nélkül. Mutatjuk, melyek a szívelégtelenség stádiumai!
Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa szerint azonban megfelelő, gondosan felépített életmóddal és orvosi kezeléssel jelentősen javíthatók az életkilátások.
A szervezet kompenzálni próbál
A (pangásos) szívelégtelenség esetén a szívnek nehézséget okoz, hogy megfelelő mennyiségű vért pumpáljon a testbe, a szervezet azonban ezt próbálja kompenzálni. Ennek egyik lehetősége, hogy hormonok segítségével megemeli a pulzust, a másik pedig a vesék fokozott só-, illetve a szervezet vízvisszatartása. A visszatartott víz növeli a keringő vér mennyiségét, és ezáltal javítja a keringést. Ez utóbbi mechanizmusnak köszönhetően az átmeneti teljesítményfokozódást követően a szívelégtelenség súlyosbodása során a folyadékfelesleg kilép a keringésből, és különböző testrészeken gyűlik össze, aminek egyértelmű tünete a duzzanat, az ödéma megjelenése.
A szívelégtelenség gyakran más betegségek talaján alakul ki, mint például egy veleszületett szívbetegség, magas vérnyomás, szívkoszorúér betegség, szívinfarktus vagy valamilyen gyulladás, ami roncsolja a szívizmokat. Az American Heart Association 2016-os tanulmánya szerint a szívelégtelenséggel diagnosztizált emberek fele a diagnózis megszületése után 5 évnél tovább él. A betegségnek négy stádiuma van, és mindegyik más-más kilátásokkal bír, bár a szakszerű ellátás a legenyhébb, I. stádiumban sem elhagyható. Minél hamarabb ismerik fel és kezelik az állapotot, annál jobbak a túlélési esélyek. A diagnosztika eszközei elsősorban a fizikális vizsgálat, a nyugalmi EKG, a szívultrahang vizsgálat, a laboratóriumi vizsgálat és végül a terheléses vizsgálat.
A szívelégtelenség négy stádiuma
I. stádium
Ebben a szakaszban többnyire nincsenek még tünetek, amelyek akadályoznák a teljesítőképességet, de már kimutathatóak a betegség jelei.
II. stádium
Enyhébb jelek már mutatkoznak, a nagyobb megterhelést már nehezebben viselik a betegek és gyakran vannak szívet érintő komplikációk is. Ebben a fázisban teljesítménycsökkentést és életmódváltás szokás javasolni.
III. stádium
Ilyenkor már rendszeresen mutatkoznak tünetek, a gyengeség, a nehézlégzés, a gyakori vizelés a mindennapi tevékenységet is befolyásolja.
IV. stádium
Ebben a stádiumban a legkisebb tevékenység is komoly megterhelést jelent, nyugalomban is jelentkeznek a tünetek. Gyakran kórházi ellátást igényel.
A szívelégtelenség kezelésének két pillére
Bármilyen stádiumban is tart a betegség, az életmódbeli változtatások csökkenteni tudják a tünetek mértékét, javítják az életkilátásokat és az életminőséget. A legfontosabb teendők a megfelelő táplálkozás és a mozgás bevezetése. Táplálkozási szempontból a legfontosabb a túlzott sóbevitel csökkentése, az alkoholfogyasztás minimalizálása, a zsíros, vörös húsok felváltása fehér húsokra és főként halakra. Ha sikerül több zöldséggel és gyümölccsel, kevesebb fehérliszttel és cukorral felépíteni az étrendet, azzal jó eséllyel a túlsúly is redukálható, ami önmagában is megkönnyíti a szív munkáját. Fizikai aktivitás szempontjából fontos a szakszerű felügyelet és iránymutatás, edző, mozgásterapeuta, gyógytornász bevonásával. A szív-érrendszer számára szinte gyógyír a kardiomozgás – szigorúan csak biztonságos mértékben -, jó választás lehet az úszás, a tempós gyaloglás, kocogás, biciklizés.
A szívelégtelenség kezelésében kettős célja van a gyógyszerelésnek
- egyrészt, javítani a szív pumpafunkcióját,
- másrészt, csökkenteni a testben lévő folyadék mennyiségét, hogy ezzel is enyhüljön a szívre nehezedő nyomás.
- Ezen célok eléréséhez az alapos kardiológiai kivizsgálás után tudunk dönteni a szükséges gyógyszerek típusáról, azok megfelelő kombinációjáról. Szóba jöhetnek a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktivitását gátló szerek, a béta-blokkolók és a diuretikumok, de természetesen a legoptimálisabb szerek és azok adagolása csakis személyre szabottan választható meg. Súlyos, előrehaladott esetben előfordul, hogy már csak a műtét segíthet. A szívelégtelenséggel élők életkilátásai tehát nagyon sok tényezőtől függenek, hiszen éppúgy fontos, milyen stádiumban tart a betegség, mint az, hogy mikor kezdték el kezelni, milyen betegségek vannak még jelen, milyen életmódot él a beteg, illetve mennyire hatékony az orvos-beteg együttműködés.
Mit tehet szívelégtelenség esetén?
Gyógyszereit a kezelőorvos utasításai szerint, pontosan szedje. A napokat és napszakokat jelölő gyógyszeradagoló doboz használatával követheti, hogy bevette-e az aktuális gyógyszereit. Azonnal forduljon kezelőorvosához, ha rosszabbodásra utaló panaszokat észlel. Napi rendszerességgel ellenőrizze a testsúlyát, és három napon belüli váratlan, 2 kg-ot meghaladó testsúlygyarapodás esetén forduljon kezelőorvosához.
Rendszeresen mérje a vérnyomását. Alacsony vérnyomás és szédülés, a vizeletmennyiség csökkenése esetén forduljon kezelőorvosához. Tegye ezt a pulzusszám jelentős növekedése, csökkenése, ritmustalanná válása esetén is. Mérsékelje a magas sótartalmú élelmiszerek fogyasztását. Ügyeljen a napi 2 liter, illetve súlyos szívelégtelenség esetén a napi 1,5-2 liter folyadék bevitelére. Oltassa be magát Pneumococcus és influenza ellen, mivel a védőoltással csökkenthető a szívelégtelenség súlyosbodását okozó légúti fertőzések kialakulásának kockázata. Kerülje a hosszú utazásokat, mellőzze a nagy tengerszint feletti magasságban lévő, magas páratartalmú és hőmérsékletű területek látogatását.
Végezzen rendszeresen mérsékelt fizikai aktivitást (ajánlott a séta, kerékpározás, úszás, kertészkedés), amelynek megkezdése előtt kérje kezelőorvosa tanácsát.
Kerülje a dohányzást. Ha abba szeretné hagyni a dohányzást, akkor ezen honlapon és ingyenesen hívható telefonszámon kaphat segítséget, illetve tájékoztatást a lehetőségekről: zöldszám: 06-80-44-20-44.
A szívelégtelenség szövődményei
A pitvarok szívelégtelenségben szerepet játszó kitágulása és falfeszülése következtében pitvarfibrilláció léphet fel, amely stroke-hoz vezethet. A vesék vérátáramlása csökkenhet, ami a vesék sérüléséhez vagy végső esetben veseelégtelenséghez vezethet. A megnagyobbodott szív vagy magas nyomás következtében szívbillentyű-problémák alakulhatnak ki. A máj megduzzadhat, hegesedhet, ami rontja a működését. Szívelégtelenségben fokozottan fennáll a hirtelen halál (lásd: hirtelen szívhalál) kockázata is.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Mikor ajánlott és mikor nem a terheléses EKG?
