A leggyakoribb figyelmeztető jelek, melyek évekkel a szívroham vagy a stroke előtt jelennek meg
Az orvosok több ilyen tünetet is azonosítottak.
Sokan hiszik, hogy a szívroham vagy a stroke váratlanul, előjelek nélkül következik be. Egy friss, nagyszabású kutatás azonban teljesen más képet mutat: a testünk szinte mindig figyelmeztet évekkel a tragédia előtt. A probléma, hogy ezeket a jeleket gyakran nem vesszük komolyan, vagy nem is tudjuk, mire utalhatnak.
Egy óriási adatbázis meglepő tanulságai
A chicagói Northwestern Egyetem és a szöuli Yonsei Egyetem kutatói közel tízmillió ember egészségügyi adatait elemezték – 9,3 millió dél-koreai és 7000 amerikai felnőtt követésével. A résztvevőket évtizedeken át figyelték, a rutinszerű szűréseknek (például vérnyomás-, koleszterin- és vércukorvizsgálatoknak) köszönhetően.
Az eredmény sokkoló: a szív- és érrendszeri eseményt átélt emberek 99 százalékának volt legalább egy kockázati tényezője jóval a szívroham, a stroke vagy a szívelégtelenség előtt. Sőt, a betegek több mint 93 százalékánál kettő vagy több ilyen rizikófaktor is jelen volt.
A fő bűnös: a magas vérnyomás
A vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy a hipertónia a leggyakoribb kiindulópont. A résztvevők több mint 90 százalékánál volt jelen, és gyakran teljesen tünetmentesen pusztította a szívet és az ereket. Ezért nevezik sokszor „néma gyilkosnak”: nem fáj, nem jelez, de hosszú távon végzetes következményekhez vezethet.
A magas vérnyomás mellett gyakran találtak emelkedett vércukorszintet vagy már diagnosztizált cukorbetegséget, magas koleszterinszintet, illetve dohányzási előzményeket is.
Fiatal korban is nő a veszély
A legmegdöbbentőbb, hogy a kutatás szerint már a fiatalabb generáció is egyre veszélyeztetettebb. Az Egyesült Királyságban a 30–40 évesek körében nőtt a szívroham miatti kórházi felvételek száma, az Egyesült Államokban pedig a 40 év alatti felnőttek körében évente mintegy 2 százalékkal emelkedik az infarktusok előfordulása.
A stroke sem csupán az idősek betegsége többé: a 18–44 éves korosztályban az elmúlt évtizedben 15 százalékkal nőtt az esetek aránya. A háttérben ugyanazok a tényezők húzódnak meg: elhízás, dohányzás, stressz, magas vérnyomás, kezeletlen koleszterin- és cukorproblémák.
Miért nem vesszük komolyan a jeleket?
Az orvosok szerint a fiatalabbakat sokszor még az egészségügyi rendszer is figyelmen kívül hagyja, mivel a szívbetegséget „időskori problémának” tekintik. Ez óriási hiba, hiszen így elszalasztják a megelőzés lehetőségét.
Sokan ráadásul nem is tudják, hogy veszélyben vannak, mert a magas vérnyomás vagy a magas koleszterin nem jár feltűnő tünetekkel. Amikor a szervezet már fájdalommal vagy légszomjjal jelez, gyakran késő.
Hogyan előzhető meg a baj?
A kutatók hangsúlyozzák: a kockázatok nagy része módosítható. Vagyis az életmódváltás és a rendszeres szűrések ténylegesen életet menthetnek.
- Az egészséges étrend, amely kevesebb feldolgozott élelmiszert és több zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát tartalmaz, segít kordában tartani a vérnyomást és a koleszterint.
- A rendszeres fizikai aktivitás nemcsak a szívizmokat erősíti, hanem a vércukorszintet is stabilizálja.
- A dohányzásról való leszokás az egyik leghatékonyabb lépés, amely azonnal csökkenti a kockázatokat.
- A stresszkezelés – például relaxációs technikákkal vagy tudatos pihenéssel – szintén kulcsszerepet játszik.
Ha mindezek mellett szükséges, a gyógyszeres kezelés is rendelkezésre áll, ám a szakértők szerint sokkal fontosabb lenne, hogy ne csak a tüneteket kezeljük, hanem időben felismerjük a problémákat.
Konkrét további tünetek, melyekre érdemes figyelni
A szív- és érrendszeri betegségek nem egyik napról a másikra alakulnak ki. A test hónapokkal vagy akár évekkel korábban üzeneteket küld, csak gyakran nem ismerjük fel őket. Ezek a figyelmeztető jelek nem mindig drámaiak, inkább apró változások, amelyeket hajlamosak vagyunk fáradtságnak, stressznek vagy „kisebb rossz közérzetnek” betudni. Pedig a korai felismerés életet menthet.
Állandó fáradtság, terhelésre jelentkező kifulladás: ha egyre gyakrabban érzi, hogy a megszokott napi tevékenység – például lépcsőzés vagy bevásárlás – közben hamarabb kifárad, az utalhat kezdődő szívproblémára.
Mellkasi nyomás vagy szorító érzés: nem mindig éles fájdalomról van szó. Sok beteg inkább tompa, szorító érzésről számol be, amely terhelésre erősödik, pihenéskor pedig enyhül. Ez lehet a szív vérellátási zavarának korai jele.
Szédülés, fejfájás, homályos látás: a kezeletlen magas vérnyomás sokszor ilyen, „ártatlannak” tűnő panaszokkal jár. A tünetek visszatérő jellege azonban komoly figyelmeztetés.
Zsibbadás vagy átmeneti gyengeség a végtagokban, beszédzavar: ezek a tünetek gyakran az úgynevezett TIA – átmeneti agyi keringészavar – jelei. Bár sokszor csak percekig tartanak, nem szabad félvállról venni őket, mert a közelgő stroke előhírnökei lehetnek.
Légszomj, nehézlégzés: ha nyugalomban vagy enyhe fizikai terhelés mellett is jelentkezik, szívelégtelenség korai tünete lehet. Gyakran társulhat boka- vagy lábszárdagadással is.
Ezek a panaszok nem mindig egyformán jelentkeznek mindenkinél, és előfordulhat, hogy időnként teljesen tünetmentes időszakok váltakoznak velük. Azonban ha visszatérően tapasztalja ezeket, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, és elvégeztetni az alapvető szűrővizsgálatokat.
A szív előre jelez: így lehet felismerni az infarktust megelőző állapotot
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
