Vajon mindig kell kemoterápia rák esetén?

Az onkológiai döntés mindig egyéni mérlegelésen alapul. Ez azt is jelenti, hogy a szakirodalom és a nemzetközi irányelvek alapján jól körülhatárolható helyzetekben a kemoterápia akár elhagyható.

A kemoterápia sokáig egyet jelentett a rákkezeléssel. Bár rengeteg életet mentett meg, mellékhatásai miatt sok beteg fél tőle. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően azonban ma már tudjuk: nem minden rákbetegnek van szüksége kemoterápiára. Egyre több olyan helyzet adódik, amikor a műtét, a sugárkezelés, a hormon- vagy célzott terápia önmagában is elegendő. De pontosan mikor mondhatja az onkológus, hogy nem kell kemoterápia?

A daganattípus és a stádium számít

Az első és legfontosabb tényező, hogy milyen rákfajtáról van szó, és melyik stádiumban fedezték fel. Korai stádiumban sok daganatnál a sebészi eltávolítás és esetleg sugárkezelés elegendő, míg előrehaladottabb állapotban a kemoterápia gyakrabban szükséges.

Genetikai és molekuláris vizsgálatok szerepe

A modern onkológia egyik legnagyobb áttörése a molekuláris diagnosztika. Ezek a tesztek segítenek megjósolni, mennyire agresszív egy daganat, és profitál-e a beteg a kemoterápiából.

Konkrét példák: mikor mellőzhető a kemoterápia?

Emlőrák

• Korai stádiumban (I–II.), hormonreceptor-pozitív, HER2-negatív daganat esetén, ha a genetikai tesztek alacsony kockázatot mutatnak, elegendő lehet a műtét + sugárkezelés + hormonkezelés.
• Posztmenopauzában lévő nőknél gyakrabban mellőzik a kemoterápiát, ha a daganat lassan növekszik.

Prosztatarák

• Korai stádiumban (I–II.) általában nincs szükség kemoterápiára, a kezelés műtétből vagy sugárterápiából, illetve hormonkezelésből áll.
• Sok lassan növekvő prosztatarák esetén elég az úgynevezett aktív megfigyelés, azonnali kezelés nélkül.

Tüdőrák

• IA stádiumban, ha a daganat teljesen eltávolítható, nem indokolt kemoterápia.
• Bizonyos genetikai mutációk (pl. EGFR) esetén inkább célzott terápia jön szóba.

Vastagbélrák

• I. stádiumban a műtét önmagában elég.
• II. stádiumban csak akkor javasolt kemoterápia, ha a daganat agresszívebb jellemzőket mutat (pl. nyirokáttét rossz differenciáltság).

Hodgkin- és non-Hodgkin-limfóma

• Korai Hodgkin-limfómánál (IA, IIA) gyakran csökkentett ciklusszámú kemoterápia és sugárterápia elegendő.
• Egyes lassú lefolyású non-Hodgkin limfómák esetén előfordul, hogy kezdetben nincs szükség aktív kezelésre (watch and wait stratégia).

Pajzsmirigyrák

• A legtöbb papilláris és follikuláris pajzsmirigyrák esetében a műtét és a radiojód-terápia elegendő; kemoterápia szinte soha nem szükséges.

Életkor és általános állapot

Az onkológusok nemcsak a daganat típusát és stádiumát mérlegelik, hanem a beteg általános állapotát is. Idősebb, több krónikus betegséggel élő pácienseknél előfordulhat, hogy a kemoterápia kockázata nagyobb, mint a várható haszna. Ilyenkor a kezelési terv inkább a mellékhatások elkerülésére és az életminőség megőrzésére összpontosít.

Új utak: immunterápia és célzott kezelés

Az utóbbi években egyre több daganatnál vált elérhetővé az immunterápia és a célzott terápia. Ezek nem a hagyományos értelemben vett „mérgek”, hanem a ráksejtek bizonyos hibáit vagy az immunrendszer működését célozzák. Például a melanománál vagy egyes tüdőrákoknál sok beteg már ilyen modern gyógyszereket kap kemoterápia helyett.

Figyelmébe ajánljuk

A kemoterápia típusai – nem mindegy, mikor, melyiket kapja

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!