Napallergia: tünetei, kiváltó okai és kezelése
A napallergia pontos kiváltó oka még nem ismert, azonban a hajlamosító tényezők mellett a kialakulásában az UV-A és UV-B sugaraknak egyaránt szerepe lehet.
A napallergia a bőr kórosan megnövekedett fényérzékenysége, mely, ha nem kezelik megfelelően, vagy nem figyelnek fokozottan a lehetséges megelőzésére súlyos következményekkel járhat. Kialakulása nem a bőrtípustól, hanem más endogén tényezőktől, a szervezet hajlamától függ. Egyre több embert érint a napallergia, mely eléggé megkeseríti az érintettek életét tavasztól őszig. A legérintettebbek a 25-35 év közötti emberek, és közülük is inkább a nők hajlamosabbak erre az allergiára.
A napallergia okai
El kell különítenünk azokat az allergiás reakciókat, amelyeket nem maga a napfény vált ki, hanem a különböző krémek, napozáshoz használt kozmetikumok, ill. a kozmetikumok és a napfény együttesen okoznak. A napallergia közvetett kiváltó oka az UV-sugárzás, kialakulásának folyamata, ill. a közvetlen allergén lényegében ismeretlen. Feltételezhető, hogy lényegében egy késleltetett típusú sejtes immunválasz van a jelenség hátterében. Erre utalnak a klinikai kórlefolyás, a bőrelváltozások képe.
A napallergia tünetei
A tüneteket tekintve néhány órával vagy nappal a napon való tartózkodás után kellemetlenül erősen viszkető és égető érzés kíséretében bőrpír, csomók, hólyagok, csalánkiütések, ödémák jelennek meg a bőrön. A csalánkiütések lehetnek olyan súlyosak, hogy az egész testet elboríthatják, emellett leeshet a vérnyomás problémák, szívpanaszok is jelentkezhetnek. A panaszok többnyire az első erősebb tavaszi napsugarak hatására jelennek meg. Sokaknál a tünetek később enyhülhetnek, ahogyan a bőr megszokja a napsütést, de nyáron, amikor a nyaralás alkalmával megint intenzívebb sugárzásnak van kitéve a bőr, a tünetek újra kiújulnak, erősödhetnek.
A napallergia tünetei igen változatosak lehetnek:
csalánkiütésektől, a piros foltokon át akár a pattanásos elváltozásokig. Már rövid fényhatást követően órák vagy egy-két napon belül megjelennek az apró, tűszúrásnyi kiütések, leggyakrabban a fénynek kitett részeken, de valódi allergia esetén, az egész testen.
Nagyon gyakran a bőr felhólyagosodik, viszket, amelyet égő érzés, esetleg fájdalom is kísérhet. Amint a bőr megnyugszik, a tünetek elmúlnak, azonban visszamaradhat bizonyos fokú foltos bőrelváltozás. A tünetek sokszor összetéveszthetőek a leégéssel, amelytől csak abban különbözik, hogy ezt a folyamatot nem követi hámlás, illetve többször kiújul és évekig visszatérhet. Egy biztos: a napfény káros sugarai ellen így is úgy is fontos védekezni.
Mitől jelentkeznek a napallergia tünetei?
A bőrben elnyelődő fényenergia következtében szabad gyökök és gyulladást keltő fehérjék keletkezhetnek. A napallergia általában tavasszal vagy az első napozáskor jelentkezik, és főként az érzékeny bőrűeket érinti. Napallergia minden bőrtípusban, bármely életkorban előfordulhat, de fiatal felnőttkorban legjellemzőbb az előfordulása.
Az utóbbi évtizedekben egyre több egészségügyi probléma származik a napfénynek való tartós kitettségből, aminek az a magyarázata, hogy a légkör védő ózonköpenyének sérülése miatt módosult a földfelszínre – és így az emberi bőrre – jutó napfény mennyisége és minősége is. A jelenség oka, hogy az ipari és mezőgazdasági kemizáció, valamint a környezetszennyezés miatt az ultraibolya fény spektruma a rövidebb hullámhossz felé tolódott el.
A napallergia főbb tünetei
A napallergia tünetei fénynek kitett területen jelentkeznek a napfényexpozíció után órákkal, vagy egy-két nappal. A tünetek változatosak lehetnek: a bőrön vörös foltok, viszkető csalánkiütések (urticaria), hólyagos, hámló kiütések jelenhetnek meg, melyekhez gyakran kellemetlen viszketés társul. A napfényallergia után foltos bőrelváltozás maradhat vissza, mely könnyen összekeverhető a napégéssel. Szerencsére a tünetek általában maguktól, a bőr megnyugvását követően elmúlnak.
Ha ilyen a bőre, akkor napallergiája van >>
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a napfény hatására kialakult kiütések hűvös borogatás ellenére sem enyhülnek, erősen viszketnek vagy ismételten jelentkeznek, keresse fel a lakhelye szerint illetékes bőrgyógyászati járóbeteg szakrendelést.
A napallergia kiváltó okai
A napallergia kialakulásában a hajlamosító tényezők mellett az UV-A és UV-B sugárzásnak van szerepe. A hajlamosító tényezők között szerepelhetnek:
- gyógyszerek,
- kozmetikumok,
- parfümök,
- érzékeny bőrtípus,
- világos bőrszín,
- fiatalkori túlzott napozás,
- szoláriumhasználat
- erős napfényen történő tartós munkavégzés.
Fényérzékenységet okozó gyógyszerek: többek között az antimikrobiális szerek, az epilepsziaellenes szerek, az antidepresszánsok, bizonyos szív- és érrendszerre ható gyógyszerek (például bizonyos vizelethajtók), a nem szteroid gyulladáscsökkentők, egyes bőrgyógyászati szerek, helyileg alkalmazható kezelések (például a kátránytartalmú készítmények), gyógynövény-készítmények (például a szentjánosfű), retinoidok, valamint a cukorbetegségben alkalmazott bizonyos antidiabetikumok.
A napallergia kialakulásában szerepet játszhatnak bizonyos betegségek, például az öröklött porfirin-anyagcserezavar (porfíria), egyes hiánybetegségek (niacinhiány), és bizonyos autoimmun betegségek (szisztémás lupus erythamatosus, dermatomyositis).
A napallergia lehetséges szövődményei
A napallergia direkt szövődménye lehet a viszonylag gyakran kialakuló pigmentáció, ami néhány hónap alatt elhalványodó, olykor évekig fennálló, barnás-lilás bőrelszíneződést jelent.
A túlzásba vitt napozás hosszú távon rosszindulatú bőrdaganatokat okozhat. Az enyhébb változatoktól (bazálsejtes karcinóma, spinalioma/laphámrák/) egészen a festéksejtes bőrrákig (melanoma malignum) bármelyik előfordulhat.
A napallergia provokálhatja bizonyos betegségek kialakulását vagy rosszabbodását. Ilyen, ún. fotoaggravált kórképnek tekintendők egyes autoimmun betegségek (szisztémás lupus erythematosus, autoimmun hólyagos megbetegedések, és dermatomyositis /bőr és izmok gyulladásával járó autoimmun kórkép/), valamint egyéb bőrelváltozások, mint a heveny gyulladásos hólyagos betegség (erythema multiforme), a herpes solaris, a kután T-sejtes limfóma, a niacin (B3-vitamin) hiánya okozta bőrelváltozás (pellagra), a fotoszenzitív pikkelysömör és az atopiás dermatitis.
Melegkiütés vagy napallergia? Ez a különbség köztük >>
A napallergia diagnosztizálása
Bőrgyógyász végez vizsgálatot, de elsősorban a klinikai tünetekből, a páciens által elmondott panaszokból állapítja meg a napallergia tényét. Vizsgálnia kell azonban, hogy napallergia, vagy valamilyen gyógyszerszedés által kiváltott fényérzékenységi reakció eredményezi a tüneteket.
A napallergia kórismézése a kórelőzmény és a klinikai tünetek megtekintése alapján történik. A kórelőzmény felvétele során a bőrgyógyász szakorvos tájékozódik az esetlegesen meglévő betegségekről és gyógyszerszedésről, valamint arról, hogy a beteg mennyi időt töltött napon, milyen anyagokkal érintkezett, használt-e valamilyen kozmetikumot.
A napallergia kezelése
A napallergia tünetei maguktól eltűnnek, ha a beteg tartózkodik a napfénytől. Sajnos sokszor csak a zárt tér jelent megoldást, hiszen különösen a vízparton, még az árnyékban is annyi ultraibolya sugárzás éri a bőrt, amennyi elegendő az allergiás reakciók kiváltásához. Az UV-B sugárzást ugyan kiszűrő, de az A-t áteresztő üveg mögött (pl. autóban) sincs védve az erre érzékeny bőrfelület. A testet fedő ruházat is csak akkor megfelelő, ha tényleg nem ereszti át az UV-sugarakat.
A napallergia tünetei vizes rázókeverékkel, súlyos esetben szteroid krémekkel csökkenthetők. A fotodermatosisok aktív tüneteinek kezelése szájon át szedett gyógyszerekkel (antihisztaminok /allergiaellenes szerek/, szisztémás szteroidok), valamint helyi gyulladáscsökkentők alkalmazásával történik.
Kisfokú kiütéses tünetek kezelésére gyulladásgátló spray-k, emulziók, krémek, súlyos esetben szteroidtartalmú, külsőleg alkalmazható szerek használata javasolt. A hólyagocskák vizes rázókeverékkel száríthatók, ritkábban hólyagmegnyitás válik szükségessé. A letisztított felületekre antiszeptikus, hámosító kenőcsös fedőkötés helyezése javasolt.
A fény által is provokált (fotoaggravált) kórképek esetén az alapbetegség kezelését rendszeres és tartós fényvédelemmel kell kiegészíteni.
A napallergia megelőzése
A napallergia kialakulásának megelőzése a közvetlen napfény elkerülésével, védőruházat viselésével és fényvédők használatával lehetséges. Cél a bőr természetes védelmének megőrzése és a bőr védekezőképességének stimulálása.
Fotoallergiás, idiopathiás kórképekben úgynevezett megelőző fényterápia javasolt, amelynek lényege, hogy a tavasz kezdetekor, négyhetes kúra keretében, alacsony dózisú ultraibolya sugárzással szoktatják hozzá a beteg bőrét a napfényhez (deszenzibilizálás). Valamennyi fotodermatosisban a lokális fényvédők személyre szabott használata a leghatásosabb védekezési módszer.
- Más-más készítményt kell használniuk azoknak, akiknek a bőrén melasma (pigmentált, barna foltok),
- a bőr öregedésével együtt járó pigmentfoltok találhatók,
- vagy akik napallergiában szenvednek.
A fényérzékenyek, azaz a napsugárzásra intoleráns bőrű személyek különösen ki vannak téve a bőrrák veszélyének, ezért nekik erős fényvédelemre van szükségük. Tanácsos a helyes napozási szokások kialakítása: mivel a napsugarak 60 százaléka 11-15 óra között éri el a földfelszínt, ebben az időszakban mellőzendő a napozás. Tévhit, hogy a vízben nem lehet leégni, az ultraibolya sugarak ugyanis behatolnak egy méterrel a víz felszíne alá. A fényvédelmet újra és újra meg kell ismételni, azaz fürdés, izzadás, törölközés után gyakran és bőségesen fel kell vinni a bőrre a készítményt a folyamatos védelem biztosítása érdekében.
Ha napallergiában szenved, maradjon árnyékban, viseljen védőruházatot, és ha a kiütések már megjelentek, a kezelőorvosa által javasolt külsődleges készítményt használja. Használjon 50 faktoros fényvédő krémet. Mindenképpen olyan fényvédő készítményeket kell használni, melyeknek UV-A-szűrő hatása is megfelelő. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a készítményeket legalább 30 perccel előbb kell felvinni a bőrre, mielőtt napra mennénk, mert csak így tudják kifejteni tényleges fényvédő hatásukat. Enyhe napallergiánál hatásos lehet a megelőző szoláriumos kezelés, manapság egyre elterjedtebben alkalmazzák. A fény adagolására viszont ügyelni kell, mer alkalmazása függ, a beteg fényérzékenységétől.
Napallergia gyermek- és időskorban, illetve várandósság idején
Különös gondot kell fordítani a kisgyermekek bőrének védelmére, ugyanis a kisgyermekkorban elszenvedett fénykárosodás felnőttkorban a bőr megbetegedését okozhatja.
Az életkor előre haladásával megváltozik a bőr struktúrája, ezzel együtt sérülékenyebbé válik a bőr. Ezért időskorban a nyári időszakban fokozott fényvédelem – magas faktorú fényvédő készítmény használata, megfelelő védőruházat és szalmakalap viselése – javasolt.
Várandósság alatt fokozott figyelmet igényel a bőr védelme, mivel a megváltozott hormonháztartás hajlamosíthat bőrbetegségekre, így a napallergiára is.
Hogyan védekezzünk a kánikula és a káros napsugárzás ellen?
- Kánikulában a szokásosnál nagyobb mennyiségű vízre, ásványi anyag- és vitaminbevitelre van szükség. Hőség idején akkor is inni kell, amikor nem érezzük magunkat szomjasnak (ez különösen az idősekre vonatkozik, akiknek csökkent a szomjúságérzetük).
Fontos! A melegben ne cukros, szénsavas üdítőket vagy alkoholt fogyasszunk; a szervezetnek ilyenkor kifejezetten vízre van szüksége!
- 11 és 15 óra között védjük magunkat a napsugaraktól! Ha nem tudunk árnyékos helyre menni, akkor viseljünk napszemüveget, lehetőleg fehér sapkát vagy széles karimájú kalapot, hosszú ujjú, fehér pamutinget.
- A leégés ellen használjunk a bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet! Minél magasabb faktorszámú napozót használunk, annál hosszabb ideig tart a védelem (a védett időszak nem hosszabbítható meg ismételt bekenéssel).
- Használjunk UV-szűrős lencsét, illetve napszemüveget! A jó lencsék teljesen kiszűrik az UV-sugarakat, de az UV-szűrő nélküli napszemüveg rendkívül káros, mert a sötétebb lencse mögött kitáguló pupilla miatt több káros sugárzás jut a szembe.
- Figyeljünk arra, hogy a szoba hőmérséklete nappal ne legyen magasabb 32 foknál, éjszaka pedig 24 foknál! Minden ablakot nyissunk ki éjszaka és kora reggel, hogy az éjszakai levegővel hűtsük az otthonunkat, a nap legmelegebb időszakában pedig zárjuk be az ablakokat. Javasolt az ablakok külső-belső árnyékolása.
- Használjunk légkondicionálót (fontos a megfelelő tisztítása és karbantartása a káros egészségügyi hatások elkerülése érdekében), illetve elektromos ventilátorokat (35 fok alatt nyújthatnak enyhülést), amennyiben lehetséges.
- Kerüljük a tartós, megerőltető fizikai tevékenységeket, mert az izommunka fokozza a szervezet hőtermelését, vagy végezzük azt a nap leghűvösebb időszakában (általában reggel 4 és 7 óra között).
- Ha túl sokáig tartózkodtunk a szabadban, töltsünk legalább 1-2 órát légkondicionált környezetben (bevásárlóközpont, középület, könyvtár), amíg a szervezet lehűl.
- Naponta akár többször is zuhanyozzunk le langyos vagy hideg vízzel; alternatív megoldás lehet a test hűtésére a hideg borogatás, törölközők, lábáztatás stb.
- Viseljünk természetes anyagokból készült, szellőző, világos színű, bő szabású ruhákat, ami véd a túlhevülés ellen, illetve a káros ibolyántúli sugárzástól.
- Kerüljük a magas fehérje- és zsírtartalmú ételeket, helyette fogyasszunk könnyen emészthető, lédús ételeket: sok zöldséget, gyümölcsöt.
- Ne igyunk hűtőből épphogy kivett hideg italt, mert az ital és a testhőmérséklet közötti különbség ideiglenesen gyengíti a szervezet ellenállóképességét, így a torokban lévő mikrobák mandula- vagy torokgyulladást okozhatnak.
Fontos! Felhevült, meleg testtel csak fokozatosan menjünk a levegő hőmérsékleténél sokkal hidegebb vízbe, mert még fiatalon is nagy a szívinfarktus veszélye!
- Az árnyékban parkoló autó hőmérséklete is akár 60-70 fokosra felmelegedhet, ezért szellőztessük ki, mielőtt beszállnánk, illetve gyermeket, idős vagy beteg embert és állatot még akkor se hagyjunk az autóban, ha az ablakot lehúztuk.
A saját egészségünk megóvása mellett figyeljünk oda másokra is: különösen az idős rokonokat, szomszédokat, ismerősöket kérdezzük meg, hogy nincs-e szükségük segítségre.
