Mi jó depresszió ellen? Meglepő, hogy ez a baktérium mire képes
A joghurtban található baktérium segíthet megelőzni a depressziót és a szorongást.
A Lactobacillus baktérium segít a szervezetnek a stressz kezelésében, és ezzel megelőzheti a mentális betegségek kialakulását. Egérkíséretekkel támasztották alá a bél és az agy közötti kapcsolatot, a táplálkozás mentális egészségünkre gyakorolt hatását. A Lactobacillus nélküli egereknél emelkedett stresszreakciókat mutattak ki és az interferon-gamma nevű immunfaktor alacsonyabb szintjét, amely részt vesz a stresszválasz szabályozásában.
Ez a kutatás új módszerek kifejlesztéséhez vezethet a mentális egészségügyi állapotok kezelésére és megelőzésére. Például a jövőben a depresszió kockázatának kitett emberek olyan probiotikus kiegészítőt szedhetnének, amely Lactobacillusokat tartalmaz.
Lactobacillus és mentális egészség: mi a kapcsolat köztük?
Dr. Bankole Johnson, neurológus szerinte ez a tanulmány rávilágít a bélmikrobák szerepére a stresszben és a szorongásban, és ezzel együtt arra, hogy az étrend hogyan befolyásolja a mentális jólétünket. Ez arra utal, hogy valóban az vagyunk, amit megeszünk – mondja. A Lactobacillus szerepe a mentális egészség támogatásában a bél-agy tengelyre gyakorolt hatásának tulajdonítható. A bélrendszert gyakran nevezik "második agynak" a bél és a központi idegrendszer közötti kétirányú kommunikáció miatt – magyarázza.
"Amikor a Lactobacillus bőségesen jelenik meg a bélben, úgy tűnik, hogy modulálja ezt a kommunikációt, befolyásolva az olyan neurotranszmitterek termelését, mint a szerotonin és a gamma-aminovajsav (GABA), amelyek kulcsszerepet játszanak a hangulatszabályozásban" – teszi hozzá.
Ezen túlmenően a Lactobacillus csökkenti a gyulladást a bélben, ami közvetve hozzájárulhat a mentális egészség javulásához.
Az étrend és a táplálékkiegészítők nem helyettesítik a kezelést
Az egészségesebb táplálkozás minden bizonnyal javíthatja a mentális egészséget és befolyásolhatja a stresszre adott választ, de a Lactobacillus nem helyettesíti az orvosi kezelést, inkább kiegészítheti azt. Hogy mennyire érezzük jól magunkat mentálisan sok tényezőtől függ.
A gyermekkori traumáktól vagy a szociális hátrányoktól kezdve a genetikáig, az életkorig, az életmódig és még sok más tényező befolyásolja. Az étrend csak egy aspektusa a mentális egészség kezelésének, és hogy az életmódbeli tényezők, beleértve a rendszeres testmozgást, a megfelelő alvást és a stresszkezelési technikákat, szintén döntő szerepet játszanak. Amikor úgy érezzük, hogy kibillentünk az egyensúlyunkból, érdemes többféle módszert alkalmaznunk mentális egészségünk javításához.
Élelmiszerek a jobb mentális egészségért
Az étrend az egyik olyan terület, amelyen javítani tudunk a Lactobacillus bevitelét növelhetjük azáltal, hogy erjesztett élelmiszereket építünk be az étrendünkbe. Ideális esetben naponta egy adag erjesztett élelmiszert fogyasszunk, például:
- joghurot
- kefírt
- savanyú káposztát
- savanyúságot.
Milyen egyéb élelmiszerek alkalmasak a stresszoldásra és a mentális egészségre?
A Lactobacillusban gazdag élelmiszereken túlmenően az omega-3 zsírsavakban gazdag étrend összefüggésbe hozható a depressziós tünetek csökkenésével.
Ezek megtalálhatók:
- zsíros halakban
- lenmagban
- dióban
Az antioxidánsokban gazdag gyümölcsök és zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a magnéziumtartalmú élelmiszerek szintén jótékony hatással lehetnek a mentális egészségre:
- leveles zöldségek
- diófélék
- magvak
Ezek az élelmiszerek hozzájárulnak a változatos és tápláló étrendhez, amely pozitívan befolyásolja a hangulatot és a stressz-szintet.
Összefoglalva, az egereken végzett vizsgálat eredményei megerősítik azt az elképzelést, hogy az általunk fogyasztott élelmiszerek hozzájárulnak mentális jólétünkhöz.
Az olyan baktériumok, mint a Lactobacillus, javíthatják a stresszel szembeni ellenálló képességet, ami csökkentheti a depresszió és a szorongás kockázatát.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az étrend csak egy aspektusa a mentális egészségnek, bizonyos esetekben orvosi kezelésre van szükség. A Lactobacillus nem tekinthető a mentális egészségügyi kezelés helyettesítőjének.
Rosszkedv vagy depresszió?
Gyakran gondoljuk azt, ha szomorúak vagyunk, hogy ez már bizony a depresszió jele, depressziósok vagyunk. Azonban a szomorúság nem depresszió - hangsúlyozza a Semmelweis Egyetem pszichoterápiás osztálya.
A depresszió betegség, hangulatzavar, míg a szomorúság egy múlékony állapot, egy érzelem. A depresszió diagnosztikájában a szomorúság csupán egyetlen tünet. Leglényegesebb különbség az idői lefolyásban és az állapot mélységében van. Vagyis a szomorúság, rosszkedv, ha normális, néhány napon, legfeljebb néhány héten belül elmúlik, míg a depresszió több mint két héten át, de akár hónapokig, bizonyos típusok esetén évekig fennáll.
A depresszió tünetei
A depresszió tünetei több területen megjelennek, így érzelmi, motivációs, viselkedéses, kognitív és testi tüneteket azonosíthatunk.
- Érzelmi tünetek: szomorúság, rosszkedv, örömképtelenség, öngyűlölet, szeretetképtelenség.
- Motivációs tünetek: a személy érdeklődése lecsökken, nincs kedve semmihez – „semmi értelme belevágni egy újabb szánalmas napba”.
- Viselkedéses tünetek: produktivitása, aktivitása csökken, gyakran csak fekszik az ágyban, energiahiányról panaszkodik, lelassul. Görnyedt testtartás, halk beszéd jellemzi.
- Kognitív – gondolkodási tünetek: a depresszióval küzdő személy végtelenül negatívan látja önmagát, a világot, jövőjét, pesszimista, reményvesztett, koncentrációképessége gyengül. Negatív énkép jellemzi. Gondolkodását a „KELL”-ek hatják át, nem lényeges az, ami van. A múltban és a jövőben él, nem a jelenben.
- Testi tünetek: fejfájás, emésztési zavar, fogyás vagy hízás, szédülés, alvászavar – nehezen tud elaludni vagy hajnalban felébred és nem tud visszaaludni. Állandó fáradékonyság jellemzi.
A pszichiátriai betegségek kategorizációjára szolgáló leírásokban az itt felsorolt tünetekből nem kell mindnek teljesülnie ahhoz, hogy depresszióról beszéljünk, de a panaszok több mint felének jelen kell lennie a depresszió diagnózisához.
Mi jó depresszió ellen?
Visszatérő, súlyos depressziók esetén indokolt és elkerülhetetlen a gyógyszeres kezelés, antidepresszánsok formájában. Ezek a gyógyszerek az agyi ingerületátvivő anyagokra (neurotranszmitterekre) hatnak, főleg a noradrenalinra és a szerotoninra.
A pszichoterápia ugyancsak indokolt és hatékony beavatkozás. A Semmelweis Pszichoterápiás Részlegén zajló kognitív szemléletű terápia bizonyítottan hatékony eljárás depresszió kezelésében.
Olvasta már?
- Ha depressziós, ez az egy életmódbeli változás sokat segíthet!
- Sokat szorong? Magas vérnyomást is okozhat
- Stressz a munkahelyen: így lehet csillapítani a szorongást
Gyakran lehangolt, rossz a kedve? Ez a hétköznapi tevékenység fokozhatja a szorongást
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
