Hány éves kortól gondolnak valakit öregnek? Itt a válasz!

2024.03.09.

öregség öregedés életkor Időskor boldogság

Szoros összefüggés van az anyagi biztonság és a boldogságérzet között. Mi a fiatal öregség titka? Mutatjuk.

A magyarok több mint harmada érzi egyértelműen a hosszabb élet további anyagi és egyéb kockázatait – derül ki az NN „Longevity”, hosszabb várható élettartamra való felkészültségünket vizsgáló kutatásából*.

1969 és 2019 között mintegy 10 évvel nőtt a születéskor várható élettartam a vizsgált 11 országban, Magyarországon pedig majdnem 8 évvel. Attól azonban, hogy tovább élünk, még nem feltétlenül érezzük magunkat boldogabbnak. Az NN nemzetközi kutatása szerint például éppen az átlagosan legtovább élő japánokra jellemző legkevésbé, hogy boldognak éreznék magukat. Magyarország pedig Törökországgal karöltve szintén a nemzetközi lista végén foglal helyet. A boldogság szintje azonban korántsem véletlenszerűen alakul a kutatás szerint.

Rossz anyagi helyzet és boldogság: így függ össze

Életükkel legkevésbé a megtakarítással nem rendelkezők, a rossz anyagi helyzetben lévők és az egészségügyi problémákkal küzdők elégedettek – ők egy 10-es skálán 3-asra értékelik a saját boldogságszintjüket. Akiknél ugyanakkor megvan a pénzügyi biztonság, az átlagosnál boldogabbak is, ők ráadásul jobban is várják a hosszú életet, és úgy érzik, jobban fel is vannak rá készülve.

A hosszabb élet újfajta életstratégiákat követel meg, megnő például az életközépi újratervezés jelentősége. Ahogy ugyanis emelkedik az élettartam, az emberek elkezdenek másképp tekinteni az 50-es, 60-as éveikre. Már nem a „visszaszámlálás a nyugdíjig” a legjellemzőbb attitűd, sokkal több mindenben gondolkodhatunk.

A hosszabb élet ugyanakkor nem csak lehetőség, hanem kockázat is: egyre többekben vetődik fel annak lehetősége, hogy lesz olyan szakasza az életüknek, amelynek finanszírozása nem megoldott. Ezt a kockázatot a magyar válaszadók 35%-a érzi kifejezetten, ami magasabb a nemzetközi átlagnál. Ugyanakkor minél stabilabbnak érzi valaki saját anyagi biztonságát, annál hosszabb ideig szeretne élni.

Ezektől tartanak a legtöbben

A válaszadók leginkább megtakarítási képességeik csökkenésétől tartanak (62%), illetve az információhiánytól (41%) – vagyis hogy nem tudják, valójában mennyi pénzre van szükség a gondtalan időskorhoz. 36%-uknak egyáltalán nincs megtakarítása – e téren

Magyarország kifejezetten rosszul áll –, és csupán a válaszolók 15%-a elégedett jelenlegi pénzügyi helyzetével. Globális összevetésben a magyarok viszonylag fiatalon mennek nyugdíjba, ami egyszerre csökkenti a jövedelmet és a megtakarítási lehetőségeket, miközben csupán 57% gondolja úgy, hogy alapvető kiadásai fedezetét biztosítja majd az állami nyugdíj.

„A pénzügyi felkészültség hiánya mellett az is beszédes, hogy egészségi állapotát mindössze a magyarok 11%-a érzi nagyon jónak, 44%-a pedig csak jónak. Ez alacsonyabb a nemzetközi átlagnál, és Japán illetve Csehország után a harmadik legalacsonyabb a vizsgált országok között, miközben a magukat egészségesnek tudók felkészültebbnek érzik magukat a hosszabb életre. Ezért is fontos feladatunk az öngondoskodás és az egészségtudatosság támogatása nyugdíjbiztosításainkkal és az ügyfeleinknek biztosított díjmentes egészség asszisztencia szolgáltatásunkkal” – hangsúlyozta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Mikortól számít valaki idősnek?

Az NN azt is megkérdezte a résztvevőktől, hány éves kortól gondolnak valakit „idősnek”.

Magyarországon ez a határ 65,4 év (9), ami egyrészt a harmadik legalacsonyabb a vizsgált országok között, másrészt nagyon közel esik a nyugdíjkorhatárhoz.
Lengyelországban ugyanez az érték például 73 év körül van,
a másik végletnek számító Spanyolországban pedig 62 év.

A készítők kíváncsiak voltak arra is, ki mit kezdene azzal a plusz idővel, amennyivel tovább élhet nagyszülei generációjánál. A többség (56%) azt válaszolta, hogy nyugalomba vonul, és élvezi a pihenést. De nem voltak sokkal kevesebben (44%) azok sem, akik legalább részben munkával és tanulással töltenék a „longevity bónusznak” nevezett plusz éveket.

Mi a fiatal öregség titka?

A boldog időskor megteremtése szakemberek szerint a mindennapi célok és feladatok meghatározásán, a szórakozáson és a jutalmon alapszik. Az időskori gyógyítás minősége érdekében kiemelt szerepet játszanak a geriáter szakembereknek. A Semmelweis Egyetemen a Szent Rókus Klinikai Tömbben alapította meg az első magyar Geriátriai Klinikát és Ápolástudományi Központot, amely a "Az időskor nem betegség" címmel tartott előadásokat a 11. Semmelweis Egészség Napokon.

Nagyné Baji Ildikó pszichiáter Mi tart fiatalon? című előadásában akkor úgy összegezte: "fizikai, mentális állapotunk, szociális kapcsolataink határozzák meg, hogyan érezzük magunkat a mindennapokban."

Az immunrendszer az időskorban lassabban és kevesebbet működik, ami miatt az ellenséges daganatsejtek könnyebben elkerülik a figyelmet. Emiatt gyakoribbak a fertőzések, mivel kevesebb "hadsereg" áll rendelkezésre a védekezéshez. Az egészséges életmódra való törekvés azonban sokat javíthat az életminőségen, különösen az időskorban. Az aktív és egészséges időskorért mindenki sokat tehet, amelynek fontos része a rendszeres, ízületeket kímélő mozgás.

A jó fizikai, mentális és szociális állapot határozza meg, hogy hogyan érezzük magunkat a mindennapokban.

Az életminőség a testi, szellemi és szociális jóllét összessége

"Az élet értelmet az ad, ha dolgozunk és szeretünk" - mondta Sigmund Freud. A jó szociális kapcsolatok, a boldogság és az élmények elengedhetetlenek az időskor boldogságához.

Az elhízás, a stressz, a depresszió, az örömtelenség és a magány ártalmas hatások lehetnek az öregedés folyamatában. A boldog időskor alapja a napi célok meghatározása, a szórakozás és a jutalom. A szociális kapcsolatok fenntartása, a család és a barátokkal való együttlét rendszeres tervezése létfontosságú az időskorban. Érdekesség, hogy legalább két társas érintkezés szükséges egy jól végződő naphoz.