Ezeket látta már?

Ha cinkhiányos, könnyebben lebetegedhet! Ezekkel az ételekkel pótolhatja a cinket

Cinkhiány pótlás étel fertőzés ellen

A cinkből mindössze napi néhány milligrammra van szükség, azonban, ha az hiányzik, szemmel látható problémákat is okozhat a nyomelem hiánya.

Cinkhiány esetén nő a fertőzésekkel szembeni fogékonyság, nehezen gyógyulnak a sebek, érdes tapintású lesz a bőr és hullhat a haj. A súlyos cinkhiány – ami például könnyen előállhat az egyoldalú táplálkozás következtében – növekedésbeli visszamaradást okozhat a gyermekeknél, és hajhulláshoz, száraz, érdes bőrhöz és elhúzódó sebgyógyuláshoz vezethet a felnőtteknél, gyermekeknél egyaránt. Sokkal nagyobb probléma lehet azonban az, hogy már az előbb írt, szembetűnő tünetek megjelenése előtt jelentkeznek azok a szemmel nem látható immunrendszeri problémák, amik a cinkhiányra vezethetők vissza.

Cinkkel tényleg legyőzhetők a fertőzések?

Cinkhiányban nő a különféle fertőzésekkel szembeni fogékonyság. Vagyis, a cinkhiányos személy könnyebben lesz náthás vagy influenzás. Ezzel összefüggésben állapították meg azt is, hogy egyébként egészséges idős személyeknél a cinkpótlás csökkenti a különféle fertőzések kockázatát.

Mire képes a cink légúti fertőzések esetén?

Több klinikai vizsgálat eredményei is arra mutatnak rá, hogy a cinkpótlás, például cink-tartalmú szopogató tablettákkal, néhány nappal képes lerövidíteni a náthás vagy egyéb légúti fertőzéses megbetegedések időtartamát.

Kinek, mikor és mennyi cinkre lenne szüksége?

Aa cinkbevitel akkor bizonyul a leghatásosabbnak, ha az a légúti fertőzéses tünetek megjelenésekor történik, illetve az azt követő 3 napban. Vagyis, a légúti panaszok jelentkezését követően 24 órán belül javasolt bevenni az első cinkadagot!

A rendszeres cinkpótlás is kedvező hatású lehet: azoknál, akik az év 12 hónapjából 7 hónapon át szedik a cinket, kisebb lehet a légúti fertőzések rizikója.

Ha már cinkpótlásról van szó, azaz a táplálkozáson felüli cinkbevitelről, étrend-kiegészítők vagy gyógyszerek formájában, akkor érdemes szerves sóformában alkalmazni a cinket. Preferálandók tehát a cink-glükonát vagy cink-acetát sók a szervetlen sókkal, így például a cink-szulfáttal vagy a cink-oxiddal szemben.

Honnan lehet tudni, hogy megfelelő-e a szervezetben a cink szintje?

Nem könnyű számszerűsíteni azt, hogy valakinek a szervezetében mennyi cink található. Vagyis, nincs olyan rutin laborvizsgálat, amiből kiderülne, hogy kevés, elegendő vagy sok cink van a szervezetben. A mérést nehezíti az, hogy a cink állandó mozgásban van a sejtek belső tere és a sejten kívüli tér (köztük a vér) között. Egy fertőzés következtében például az immunvédelemben érintett sejtek magukba „szívják” a cinket.

Összességében úgy vélik a szakemberek, hogy a szervezet cinkkel való ellátottsága a legjobban úgy becsülhető meg, ha megnézzük, hogy ki mit eszik, vagyis mennyi cinkben dús fogás szerepel az étlapján.

Cinkben gazdag ételek

A hazai ajánlások alapján a felnőtteknél napi 10 mg a javasolt cinkbevitel. Vannak azonban olyan külföldi ajánlások, amik nemek szerint különbséget tesznek, és a nőknek napi 8 mg, míg a férfiaknak napi 11 mg cinkbevitelt tartanak optimálisnak.

  • Az ételek cinktartalmát tekintve dobogós az osztriga, a marhasült és a rák. Ezek egy-egy adagjában 74 mg, 7,0 mg illetve 5,3 mg cink lelhető fel.
  • A főtt bab, a tökmag egy-egy adagja 2,9 mg, illetve 2,2 mg cinket juttat a szervezetbe.
  • A joghurt vagy a tej egy-egy adagja 1,7 mg, illetve 1,0 mg cinkkel gazdagítja a szervezetet.
  • A sajtok pedig adagonként 0,9 mg cinket adnak a szervezet készletéhez.

Kik hajlamosak a cinkhiányra?

A cinkhiány egyik fő oka a táplálkozásbeli hiányosság lehet. Emellett, bizonyos betegségekre visszavezethető felszívódási zavarok is okolhatók a cinkhiányos állapotért; illetve megeshet, hogy a szervezet szükséglete fokozott cinkből (például várandósság miatt), és ez esetben a megemelkedett szükséglet nehezebben fedezhető pusztán a táplálkozással.

A cinkhiány rizikója tehát fokozott a

  • vegetáriánus vagy vegán táplálkozásúaknál,
  • időseknél,
  • egyoldalúan táplálkozóknál,
  • várandós nőknél, szoptató anyáknál,
  • 7-12 hónapos, kizárólag anyatejjel táplált csecsemőknél,
  • alkoholistáknál,
  • emésztési zavarral küzdőknél (pl. Crohn-betegség, colitis ulcerosa),
  • krónikus betegeknél (vese-, máj- és cukorbetegeknél),
  • bizonyos genetikai zavarokkal rendelkezőknél.

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész

(via)

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Ha így készíti el, olyan rákkeltő lesz az étel, mint az azbeszt

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

#karcinogén

Forrás: egeszsegkalauz.hu
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához