Manipulálható az álom? Egy laborban kipróbálták a tudósok, és néhány dolgot sikerült befolyásolni

Egy új tanulmányban a tudósok behatoltak az önkéntesek álmaiba, hogy fokozzák kreatív gondolkodásukat.

• Az alvás és az álmodás folyamata serkentheti a kreatív gondolkodást, amit tudományos kísérletek is alátámasztanak
• A REM-alvás közben alkalmazott hangjelzések beépülhetnek az álomtartalomba, elősegítve az előzőleg megoldatlan problémák álomban való feldolgozását
• Az álmok és a kreativitás közötti kapcsolódás lényegét egyes kutatók spontán, nem tudatos álmaink szokatlan asszociációiban látják
• Érdekes újirányokat ígér az álomkutatás az agyi folyamatok részleteinek feltárásában, kiemelve a tudatalatti és tudatos interakcióinak komplexitását

Az „Eredet” (Inception) című filmben egy különleges csapat mások álmaiba hatol be, hogy ott ültessen el gondolatokat, és ezzel befolyásolja döntéseiket. A valóság természetesen jóval prózaibb – és jóval visszafogottabb –, mégis meglepő, hogy a modern idegtudomány ma már valóban képes bizonyos mértékig „megszólítani” az alvó agyat. Egy friss, kis létszámú vizsgálat szerint akár az is lehetséges, hogy alvás közben emlékeztessük az agyat egy korábban megoldatlan problémára – és ezzel növeljük annak esélyét, hogy másnap megszülessen a megoldás.

„Aludjon rá egyet” – tényleg megoldódhat a probléma így?

Ha elakad egy feladatban, bizonyára Önnek is tanácsolták már: „Aludjon rá egyet.” Ez a hétköznapi bölcsesség nem alaptalan. A Northwestern Egyetem kognitív idegtudósa, Ken Paller és munkatársai korábbi kutatásokra hivatkozva emlékeztetnek arra, hogy az alvás valóban javíthatja a problémamegoldó teljesítményt. Egy 2012-es vizsgálatban például az alvó résztvevők jobban teljesítettek asszociációs feladatokban, mint azok, akik ébren maradtak.

A kérdés azonban régóta nyitott: vajon maga az álmodás járul hozzá ehhez a javuláshoz, vagy az alvás más, kevésbé látványos agyi folyamatai?

Hangjelzések a REM-alvás alatt

A mostani kísérletben – amelyről a kutatók a Live Science-nek is beszámoltak – húsz olyan önkéntest vontak be, akik érdeklődtek a tudatos álmodás iránt, vagy korábban már tapasztalták azt. A tudatos álmodás során az alvó felismeri, hogy álmodik, és bizonyos fokig képes befolyásolni az álom menetét.

A résztvevők a laboratóriumi alvás előtt kreatív gondolkodást igénylő feladatokat oldottak meg – például gyufaszálas rejtvényeket, amelyeknél korlátozott számú elem áthelyezésével kellett új alakzatokat létrehozniuk. Minden rejtvényhez egyedi hangmotívum társult: gitárdallam, fütyülés vagy éppen acéldobos ritmus.

Az éjszaka során a kutatók elektródákkal figyelték az agyi aktivitást és a szemmozgásokat. Amikor a résztvevők beléptek a gyors szemmozgásos (REM) alvási fázisba – amely a legélénkebb álomélményekhez kötődik –, lejátszották a korábban megoldatlan feladatokhoz társított hangokat. Röviddel ezután felébresztették az alvókat, hogy lejegyezzék álmaikat.

Álmodott rejtvények – jobb másnapi teljesítmény?

A résztvevők háromnegyede számolt be arról, hogy álmaiban megjelentek a korábban látott feladatok. A statisztikai elemzés szerint nagyobb eséllyel álmodtak azokról a rejtvényekről, amelyekhez a REM-alvás alatt hangjelzést kaptak.

Másnap ismét megpróbálták megoldani a feladatokat. Az eredmények figyelemre méltóak voltak: azoknak a rejtvényeknek 42 százalékát sikerült megoldani, amelyek megjelentek az álmokban, míg azok közül, amelyekről nem álmodtak, mindössze 17 százalék talált megoldásra.

Ez arra utal, hogy az álomban való „újraaktiválás” valóban elősegítheti a kreatív problémamegoldást. A kutatók azonban óvatosságra intenek: a minta kicsi volt, és nem zárható ki, hogy a résztvevők eleve azokat a feladatokat álmodták tovább, amelyek jobban foglalkoztatták őket.

Tudatos álmodás: segít vagy zavar?

Érdekes módon a vizsgálat egyik meglepő eredménye az volt, hogy azok a résztvevők, akik a megbeszélt szemmozgásokkal jelezték, hogy tudatosan álmodnak, nem teljesítettek jobban – sőt, esetenként gyengébben oldották meg a feladatokat.

Ez egy régóta vitatott kérdést érint. Egyes szakértők – például Emma Peters, a Berni Egyetem kutatója – felvetik, hogy a spontán, nem tudatos álmok sajátos, szokatlan asszociációi kedvezhetnek a kreativitásnak. Az álomvilág „logikátlansága” olyan kapcsolódásokat hívhat elő, amelyeket ébrenlétben ritkán hoznánk létre. Ha viszont túlzottan tudatos kontrollt gyakorlunk az álom felett, éppen ezt a szabad asszociációs teret szűkíthetjük be.

Ken Paller szerint azonban a jelen adatokból még nem lehet határozott következtetéseket levonni. A tudatos álmodók száma a vizsgálatban alacsony volt, így az eredmény könnyen lehet a kis mintaszám következménye.

Mit nem tudunk még?

Az álomkutatás egyik alapvető nehézsége, hogy az alvás nem homogén állapot. A REM-fázis mellett több más alvási szakasz is létezik, amelyek során eltérő agyi aktivitás figyelhető meg. Elképzelhető, hogy a kreatív problémamegoldás kulcsa nem kizárólag az álmodásban rejlik, hanem más, kevésbé látványos idegi folyamatokban, amelyek eredményei később – akár az álomtartalomban – jelennek meg.

A jelenlegi technológiával nem zárható ki, hogy a kreatív áttörés valójában az álomtól független agyi munkának köszönhető, és az álom csupán „kirakatként” jeleníti meg ennek maradványait.

Álmaink mint kísérleti tér?

Bár a gondolat, hogy álmaink tudatosan irányíthatók legyenek, továbbra is inkább tudományos-fantasztikus elképzelés, az ilyen vizsgálatok azt mutatják, hogy az alvó agy korántsem passzív. Külső ingerek – például hangok – képesek beépülni az álomtartalomba, és bizonyos körülmények között befolyásolhatják a másnapi teljesítményt.

Fontos azonban hangsúlyozni: ez egy előzetes, kis mintán végzett kísérlet. Nem arról van szó, hogy otthon, egy zenelejátszó segítségével garantáltan „kreatívabbá álmodhatja magát”. A jelenség mögötti idegi mechanizmusok feltárása még folyamatban van.

Ahogyan Paller fogalmazott: a tudomány izgalma éppen abban rejlik, hogy még nem értünk a végére. Az alvó agy működésének feltérképezése ma az idegtudomány egyik legérdekesebb területe – és talán közelebb visz bennünket annak megértéséhez is, miért születnek a legjobb ötleteink olykor ébredés után, egy különös álmot követően.

Kapcsolódó cikk

Ismerje meg az alvás fázisait - ennyi mély alvásra lenne szüksége

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!