Cukor helyett édesítőszer: a kutatókat is meglepte, ami most kiderült
Két év alatt is sokat változott a magyar fogyasztók véleménye az édes ízzel kapcsolatban: míg tízből hatan továbbra is édesszájúnak mondhatók, egyre nagyobb szerepet kap az egészségtudatosság a termékek kiválasztásánál, és az édesítőszerek is népszerűbbek lettek.
Továbbra is az édes számít a legkedveltebbnek a négy alapíz közül, és a legtöbb édesszájú a nők közül kerül ki.
Négyből hárman már a napot is édesen indítják
A kávét és a teát a megkérdezettek háromnegyede el sem tudja képzelni cukor vagy édesítőszer nélkül. Mindezek egy friss, ezer fő megkérdezésével készített online kutatásból derültek ki, melynek során a TÉT Platform Egyesület és a Debreceni Egyetem kutatói közösen vizsgálták, mivel és hogyan édesítjük ételeinket és italainkat, mennyire kedveljük az édes ízt adó élelmiszereket, azaz a cukrokat és az édesítőszereket.
A reprezentatív felmérés adatai szerint – melyeket nemrég, egy tudományos tanácskozás keretében ismertettek – az édes ízt a 40-59 éves korcsoport tagjainak több mint kétharmada kedveli, ezzel jócskán megelőzve az időseket, de még a fiatal felnőtteket is.
- A legnépszerűbb édesítő anyag a fehér cukor,
- ezt az édesítőszerek követik,
- majd pedig a méz és a barna cukor következik.
Meglepő, hogy a cukor fogyasztása függ az iskolai végzettségtől, de még a lakóhelytől is. A magasabban képzettek és a városlakók sokkal kevesebb cukrot használnak, és általában véve kevesebbet is édesítenek.
A kutatókat is meglepte, hogy alig két év alatt is jelentősen emelkedni tudott azok aránya, akik a cukor helyett az édesítőszerekre szavaznak. 2022-ben a megkérdezettek 36 százaléka, idén már 42,5 százaléka használ kalóriaszegény vagy energiamentes édesítő anyagokat.
Eközben az édességek fogyasztása is emelkedett, míg korábban a megkérdezettek 94, most 99 százaléka mondta azt, hogy többé-kevésbé rendszeresen eszik ilyeneket. Ezek választásánál viszont meglepően konzervatívak vagyunk: a legtöbben a hagyományos cukros édességeket keressük és mindössze alig egyharmadunk szeret újdonságokat kipróbálni, vagy cukormentes termékeket választani.
Antal Emese dietetikus, szociológus, a kutatást szervező TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője szerint nem meglepő az édes íz iránti rajongásunk, azonban tudásunk terén volna mit javítani.
„Egyre többen gondolkodnak egészségtudatosan, és keresnek alternatívát a hagyományos cukorral szemben. Azonban azt látjuk, hogy ezt nagyon kevés, és sokszor nem megbízható információk alapján teszik. Kiderült, hogy a többség úgy használ alternatív édesítő anyagokat, hogy nem is tudja, mik azok valójában. Viszont ennek ellenére élénk figyelemmel követik a médiában megjelenő híradásokat ezek vélt vagy valós hatásaival kapcsolatban. Szakértő társaimmal egyetértettünk abban, hogy szükség lenne egy olyan információs kampányra, amely segíti a tudatos fogyasztói döntések meghozatalát a cukor és az édesítőszerek, valamint az ezzel készülő élelmiszerek terén.”
A cukorral kapcsolatos félreértések leginkább abban érhetők tetten, hogy mit választunk a hagyományos fehér cukor helyett. A legtöbben, tízből négyen ugyanis a barnacukorra cserélik le a megszokott cukrot, míg egynegyedük a nádcukorra szavaz. Nyírfacukrot, vagyis xilitet csak a megkérdezettek 13 százaléka használ. A legtöbbször választott alternatív cukrok első két helyezettje azonban táplálkozási szempontból, de még összetételét tekintve sem tér el jelentősen a hagyományos, jól ismert répacukortól, vagyis a szacharóztól.
Dr. Soós Mihály, a kutatást végző Debreceni Egyetem Marketing és Kereskedelmi Intézetének vezetője szerint is több hiteles, közérthető információra lenne szükség a cukrokkal és az édes ízzel kapcsolatban.
„A válaszadók közel kétharmada tartja a nádcukrot vagy a barnacukrot egészségesebb alternatívának a hagyományos fehér cukorral szemben. A barnacukor használata főleg a magukat egészségtudatosnak vallók és a magasabb iskolai végzettségűek körében volt kedveltebb, tehát elmondhatjuk, hogy a tájékozottabbnak tekinthető csoportok sem rendelkeznek teljes képpel az édesítő anyagok terén. Ha az egyik cukortípust a másikkal váltjuk fel, úgy érezzük, sokat tettünk az egészségünkért, pedig csak látszatmegoldást alkalmaztunk.”
A kutatás végső megállapításai között éppen ezért az egyik legnagyobb hangsúlyt az kapta, amely szerint nem tudunk eleget az édes ízt adó anyagokról. Ezért nagy szükség lenne egy átfogó, a lakosság széles körét elérő és közérthető kampányra a cukrokkal és az édesítőszerekkel kapcsolatban, melynek lényeges szerepe lehetne az édes ízzel kapcsolatos tévhitek terjedésének megállításában.
Édesítőszerek: vajon melyik a legjobb cukorpótló?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
