Egy longevity orvos elárulta, milyen napi szokásokkal lassítja le az öregedést
A londoni Longevity Clinic alapítóját sokan csak úgy emlegetik: a hosszú élet orvosa. Most elárulta, pontosan hogyan is néz ki egy napja, és mit tesz azért, hogy minél tovább, minél egészségesen éljen.
Napi peptidinjekciók, szénhidrátmentes délelőttök, és egy csésze tea zabtejjel este – Dr. Mohammed Enayat, a londoni HUM2N Longevity Clinic alapítója ezt a három dolgot mindeképp kiemelte, amikor arról kérdezték, szerinte hogyan lehet tudatos életvitellel lassítani az öregedést? A The Telegraph részletes interjúja alapján összegezzük a tanulságokat.
A reggel: napfény, föld, imádság
Dr. Enayat reggel 6-kor kel, és első dolga, hogy mezítláb a kert földjére lépjen – még akkor is, ha esik az eső. Ezt követően néhány perc csendes imával vagy légzőgyakorlattal ébreszti fel magát. Ez nem pusztán spirituális szokás: a korai fény és a földdel való érintkezés ("grounding") a cirkadián ritmus és az idegrendszer szabályozását is támogathatja.
Szakaszos böjt és célzott táplálékkiegészítők
A reggeli kimarad, és délelőtt semmilyen szénhidrátot nem fogyaszt. Dr. Enayat heti öt napon tart szakaszos böjtöt, az utolsó étkezése este 19:30 körül van, az első pedig másnap ebédidőben. A böjtölés szerinte nemcsak energikusabbá teszi, hanem lehetőséget ad a szervezetnek az autofágiára – a sejtek regenerálódására.
Reggelente többféle étrend-kiegészítőt is bevesz – ezek számát évente elvégzett, 120 biomarkerből álló vérvizsgálat alapján személyre szabja. Legutóbbi eredménye például áteresztő bél szindrómát (leaky gut) és mellékvese-fáradtságot mutatott ki, így most L-glutamin, emésztőenzimek, probiotikumok, valamint stresszkezelő kiegészítők is szerepelnek a napi rutinjában.
Peptidek és edzés az öregedés lassítására
Dr. Enayat rendszeresen alkalmaz regenerációt támogató peptideket, például BPC-157-et és Ipamorelin-t, különösen a házassága előtti erőnléti edzések miatt. Ezek az anyagok jelenleg nem részei a standard orvosi protokollnak, de a hosszú élet klinikák egyre gyakrabban alkalmazzák regenerációs céllal. Fontos tudni: a peptidek orvosi felügyelet nélküli használata kockázatokkal járhat, erről mindig érdemes szakemberrel egyeztetni.
A mozgás nem opció, hanem kötelesség
Ebédidőben edzőterembe megy, jelenleg hát- és törzserősítő edzéseket végez. Heti 1-2 alkalommal boxol, melegebb hónapokban a szabadban is. Ha nem ingázik, futással vagy ugrókötelezéssel mozgatja át magát. Ezt így fogalmazza meg: „mindig szánj időt a tested mozgására – ez az egyik legfontosabb dolog, amit a mentális és fizikai egészségedért tehetsz”.
Mit eszik egy hosszú életet hirdető orvos?
Reggeli: gyakran kihagyja – ha mégis éhes, bogyós gyümölcsből, kollagénből, mandulavajból és növényi tejből álló turmixot iszik.
Ebéd: fehérjedús étel zöldséggel, pl. lazacfilé vagy tonhal, mellé extra fehérjeturmix. A kollagén- és marhahúsalapú fehérjék is szerepet kapnak a turmixokban.
Vacsora: főként zöldségek (a tányér 2/3-a), némi csirke vagy hal. Hetente 2–3 nap vegetáriánus, vörös húst legfeljebb heti egyszer fogyaszt. Szereti a fűszeres, szezonális ételeket, például az algériai ras el hanout-tal ízesített sült csirkét.
Tea: lefekvés előtt zabtejjel issza, és fontos, hogy a szobája telefonmentes zóna – a minőségi alvás ugyanis szerinte kulcsfontosságú a hosszú élethez.
A hideg hatalma: jégkockás víz, stresszkezelés
Hetente többször is hideg vízbe merül: egy lavórnyi jeges vízbe mártja a fejét néhány másodpercre. Ez a fajta kontrollált stressz segíti a paraszimpatikus idegrendszer aktiválását, és növeli a stressztűrést. Ezt a módszert már Wim Hof is népszerűsítette, és mostanság egyre több orvosszakember is adaptálja saját életébe.
Mindez túl soknak tűnik? A cél nem a tökéletesség
Dr. Enayat elismeri: London gyors ritmusú életében könnyű elveszni. Ezért törekszik arra, hogy tudatosan szabályozza az idegrendszerét, meditáljon, időt szánjon a családjára, és időnként a tengerpartra utazzon. Úgy véli, a hosszú élet titka nem csupán biológiai, hanem értelmes kapcsolatokból, belső egyensúlyból és céltudatból is fakad.
Hosszú élet? Lehetséges
A hosszú élet – vagyis a longevity – ma már nem csupán a szerencsén múlik. A tudomány egyre pontosabban mutatja meg, mely életmódbeli tényezők segítik elő, hogy évtizedekkel tovább élhessen, ráadásul jobb életminőségben. Ha úgy érzi, túl sok az ellentmondás a diétás trendek, edzéstervek és kiegészítők között, akkor most kapaszkodót találhat: olyan tényezőket gyűjtöttünk össze, amelyeket friss kutatások is alátámasztanak.
1. A szívritmus-variabilitás: a hosszú élet új mércéje?
Talán még nem hallott róla, de a szívritmus-variabilitás (HRV) a hosszú élet egyik fontos biomarkere lehet. Ez azt méri, milyen rugalmasan alkalmazkodik szíve a változó környezeti ingerekhez, stresszhez. Minél nagyobb az eltérés a szívverések közötti időben, annál „edzettebb” az autonóm idegrendszere, és annál jobban tud regenerálódni. A magas HRV-érték összefüggésbe hozható a jobb stressztűréssel, kevesebb szív- és érrendszeri problémával és jobb mentális állapottal is.
Javítható? Igen. A rendszeres mozgás, a légzőgyakorlatok, a hideg vizes zuhany vagy merülés, és a jó alvás mind hozzájárulhatnak.
2. A padlóról felállás: egyszerű, de árulkodó
Bármilyen meglepő, az egyik legjobb, hosszú élettartamot előre jelző teszt az, hogy milyen könnyen tud felállni a padlóról – segítség nélkül. Az ún. „ülés-felállás teszt” során keze, illetve bármilyen térdtámasztó mozdulat nélkül kell leülni és felállni. Egy kutatás szerint a gyenge pontszám ezen a teszten az idő előtti halálozás magasabb kockázatával jár együtt.
Ez nem csak az izomerőről szól, hanem az egyensúlyérzékről, rugalmasságról és koordinációról is. Jó hír: ezek fejleszthetők – például tai chi, jóga, vagy saját testsúlyos edzések segítségével.
3. Nyolc szokás, amely akár 24 évvel hosszabb élethez vezethet
Egy 2023-as tanulmány szerint nyolc egyszerű, de következetesen alkalmazott szokás együtt akár 24 évnyi életnyereséget is jelenthet. A következők szerepelnek a listán:
- nem dohányzik
- rendszeresen mozog
- egészségesen táplálkozik
- nem szenved függőségekben
- alacsonyan tartja a stresszt
- jó alvásminőséget biztosít
- kiegyensúlyozott szociális kapcsolatokat ápol
- fenntartja a pozitív mentális egészséget
A tanulmány azt is megjegyzi, hogy még 40-50 éves korban is érdemes változtatni, hiszen a hatás ilyenkor is kimutatható volt.
4. A mediterrán étrend: nem trend, hanem tudomány
A mediterrán étrend már régóta a táplálkozástudósok kedvence, és most újabb megerősítést kapott. Egy ausztrál kutatás szerint azok, akik ehhez hasonlóan étkeznek, akár 36%-kal kisebb halálozási kockázatot mutattak 17 évnyi követés után.
Mi jellemzi ezt az étrendet? Sok zöldség, olívaolaj, hal, magvak, teljes kiőrlésű gabonák, kevés hús, kevés tejtermék – és a mértékletesség. Ha csak egy dolgot változtatna, kezdje az olívaolajjal és a napi zöldségadag megduplázásával.
5. Vadászó-gyűjtögető életmód – a krónikus gyulladás ellentéte
Nem kell visszaköltöznie a dzsungelbe, de érdemes tanulni azok életviteléből, akik még ma is természetközeli környezetben élnek. A bolíviai Tsimane és a maláj Orang Asli közösségek például alacsonyabb krónikus gyulladási szinteket mutatnak, kevesebb szívbetegséggel és diabétesszel. Mindez a mozgásban gazdag életmód és feldolgozatlan étrend eredménye.
A gyulladás az öregedés egyik motorja – így bármilyen lépés, amely ezt csökkenti, a hosszú életet is támogatja.
6. A DNS fiatalítása étrenddel? Igen, lehetséges
Egy érdekes kísérlet szerint már nyolc hét alatt is javítható a sejtek biológiai életkora megfelelő étrenddel. A titok: kurkuma, fokhagyma, zöld tea és bogyós gyümölcsök rendszeres fogyasztása, valamint a stressz csökkentése. A résztvevők DNS-metilációja – az öregedés egyik kulcseleme – pozitív irányba változott.
A tanulság? Nem kell étrend-kiegészítőkhöz rohanni – kezdje a tányérján.
7. Spermidin – az új kedvenc a tudósok körében
A spermidin egy természetes vegyület, amely megtalálható például szójában, búzacsírában és érlelt sajtokban. Elősegíti a sejtek megújulását, az ún. autofágiát, ami nélkülözhetetlen az egészséges öregedéshez. Egyre több kutatás mutatja ki, hogy javíthatja az agyműködést, csökkentheti a szívbetegségek és a rák kockázatát, sőt még a hajhullás ellen is hatékony lehet.
8. A napi rutin értéke
A hosszú élet nem egyetlen drámai döntésen múlik, hanem az apró szokások összegén. A rendszeres alvás, a fényhez igazított napirend, az étkezési időpontok következetessége és a stresszkezelési technikák együtt sokkal többet érnek, mint egy-egy divatos biohack (forrás).
Az Oxford Longevity Project kutatása pedig egyértelműen kimondja: a legjobb hosszú életet előrejelző tényező a napi fizikai aktivitás, nem pedig az, hogy hányszor jár edzőterembe hetente.
Longevity: így lehet növelni az élettartamunkat
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
