Melyik a jobb: egy hosszú séta vagy több rövid? Egy friss kutatás választ ad a kérdésre

2025. december 29. 16:34

Ön mire tippel?

A rendszeres gyaloglás az egyik legegyszerűbb és legbiztonságosabb módja annak, hogy tegyünk a szívünk egészségéért. De vajon számít-e, hogyan osztjuk be ezt a mozgást? Több rövid sétát iktatunk be a napunkba, vagy inkább ritkábban, de hosszabb ideig gyalogolunk? Egy friss, nagyszabású kutatás szerint ez a kérdés korántsem lényegtelen.

Az Annals of Internal Medicine folyóiratban publikált elemzés arra jutott, hogy a szív- és érrendszeri egészség szempontjából előnyösebb lehet a hosszabb, egybefüggő gyaloglás, mint ugyanannyi lépés sok apró szakaszra bontva. A vizsgálat eredményei különösen azok számára lehetnek fontosak, akik alapvetően keveset mozognak, és eddig főként rövid sétákkal próbálták "összegyűjteni” a napi lépésszámot.

A kutatók a brit Biobank adatbázisát elemezve több mint 33 ezer, átlagosan 62 éves résztvevő mozgási szokásait követték nyomon. A vizsgálatba csak olyan emberek kerültek be, akik napi átlagban 8000 lépésnél kevesebbet tettek meg, és a megfigyelés kezdetén sem szív- és érrendszeri betegségük, sem daganatos megbetegedésük nem volt. A gyaloglásokat aszerint csoportosították, hogy azok jellemzően rövid, öt percnél rövidebb szakaszokból, közepes hosszúságú, vagy legalább 15 perces, egybefüggő aktivitásokból álltak.

Íme, az eredmény

A közel tízéves követési időszak alatt több mint hétszáz halálesetet és több mint háromezer szív- és érrendszeri eseményt regisztráltak. Az adatok alapján egyértelmű mintázat rajzolódott ki: azoknál, akik főként nagyon rövid ideig mozogtak egy-egy alkalommal, magasabb volt mind az összes halálozás, mind a szívbetegségek kockázata. Ezzel szemben a legalább 15 perces, folyamatos gyaloglási szakaszokat teljesítők körében ezek az arányok számottevően alacsonyabbnak bizonyultak. A közepes hosszúságú séták eredményei értelemszerűen a két véglet között helyezkedtek el.

Fontos hangsúlyozni, hogy a vizsgálat összefüggéseket mutatott ki, nem pedig ok-okozati kapcsolatot. A szerzők is felhívják a figyelmet arra, hogy más tényezők – például egy rejtett egészségügyi probléma vagy az, hogy a hosszabban gyaloglók általában aktívabb életmódot folytatnak – szintén befolyásolhatták az eredményeket. A mozgási szokásokat ráadásul csak a vizsgálat elején mérték fel, így az időközben bekövetkező változásokkal nem tudtak számolni.

Mindezek ellenére a kutatók szerint az eredmények fontos üzenetet hordoznak: nem csupán az számít, mennyit gyaloglunk, hanem az is, milyen formában. A hosszabb, megszakítás nélküli séták különösen azoknál hozhatnak érzékelhető előnyt, akik egyébként is keveset mozognak, napi ötezer lépés alatt maradnak.

A tanulmány illeszkedik azokhoz a korábbi kutatásokhoz, amelyek megkérdőjelezik a sokat emlegetett napi 10 000 lépés szabályát. Egyre több adat utal arra, hogy már körülbelül 7000 lépés is érdemi egészségnyereséggel járhat, és maga a 10 000-es cél sem orvosi ajánlásként született, hanem egy régi japán lépésszámláló marketingfogásaként terjedt el.

Nem mindegy, milyen tempóban sétál

A gyaloglás egészségvédő hatása nem kizárólag attól függ, mennyi ideig tart, hanem attól is, milyen intenzitással történik. Egy kényelmes, nagyon lassú séta is jobb, mint a teljes mozgáshiány, ám a szív- és érrendszer számára akkor jelent igazán hasznos terhelést, ha a tempó kissé megemelkedik. Ezt a szakirodalom gyakran „közepes intenzitású” mozgásként írja le: ilyenkor a pulzus felgyorsul, a légzés mélyebb lesz, de még képes beszélgetni anélkül, hogy kifulladna.

Több kutatás szerint az ilyen tempóban végzett gyaloglás hatékonyabban javítja a vérkeringést, csökkenti a vérnyomást és kedvezően hat az anyagcserére, mint az azonos ideig tartó, de nagyon lassú mozgás. Ez különösen akkor fontos, ha valaki hosszabb sétákat iktat be a napjába: a megfelelő intenzitás segít abban, hogy az eltöltött idő valóban a szív egészségét szolgálja, ne csak a lépésszámot növelje.