Mire jó a botox? Fejfájás és izzadás ellen is segíthet

Tudja, mire képes valójában a botulinum toxin, azaz közismertebb nevén a botox? Nem csak a ráncokra jó!

A lényeg röviden: a botulinum toxin (közismertebb nevén botox) egy rendkívül erős méreganyag, amelyet kis dózisban esztétikai és orvosi célokra is biztonságosan alkalmaznak. Kozmetikai kezelések során az arc meghatározott izmaiba injekciózva csökkenti a ráncokat azáltal, hogy ellazítja azokat. Az esztétikai hatás néhány nap alatt alakul ki, és 3-4 hónapig tart. A kezelések jól tolerálhatók, mellékhatásaik általában enyhék és átmenetiek. A botox nemcsak a ráncok ellen hatásos: terápiás célra is használják például migrén, fokozott izzadás, izomgörcsök, vizeletcsepegés vagy bruxizmus kezelésére. Csak megfelelően képzett szakorvos adhatja be, mivel nem szakszerű alkalmazás esetén súlyos szövődmények léphetnek fel.

Mi a botox?

A Clostridium botulinum nevű baktérium által termelt toxin, a botulinum toxin (botox; BTX) az egyik legerősebb méreganyag az emberi szervezet számára. A kutatók becslései szerint egy gramm botulinum toxin egymillió embert tudna megölni, és néhány kilós adagja a teljes emberiség pusztulásához vezethetne. Érdekes módon, ugyanez a toxin segíthet az öregedés látható nyomainak az eltüntetésében, a mélyülő ráncok kisimításában, az arc fiatalításában.

Botox- halálos méreg

A botulinum toxin által okozott kórkép, a botulizmus vagy kolbászmérgezés életveszélyes állapot, ami a légzőizmok bénulása miatt halálos kimenetelű lehet. Továbbá, a hat hetes és hat hónapos kor között bekövetkező hirtelen csecsemőhalál is kapcsolatba hozható a Clostridium spórákkal, amik – elsősorban - a mézzel a csecsemő szervezetébe jutva és aktiválódva halálos kimenetelű megbetegedést okozhatnak (emiatt is kerülendő 1 éves kor alatt a méz adása).

Botox - a fiatalság titka

A BTX laikusok körében is legismertebb javallata a ráncok eltüntetésében való alkalmazást jelenti. Az arcbőr meghatározott területeire injekciózott BTX a ráncokat okozó izmok ellazítása révén szünteti meg a bőröregedés nem-kívánatos jeleit. Az Amerikai Egyesült Államokban évente több millió kozmetológiai célú botox-kezelést végeznek. A tengerentúlon a nem-sebészeti, minimálisan invazív, kozmetikai anti-age beavatkozások közül - gyakoriságukat tekintve - a botox-kezelések vezetnek. Ezt követi a sorban a hialuronsavas feltöltés, a szőreltávolítás, a mikrodermabrázió, illetve a fénnyel történő bőrfiatalítás, az ún. fotorejuvenáció.

A BTX hatásának kialakulásához általában 24-72 órára van szükség; de nagyon ritka esetekben megtörténhet, hogy öt napot kell várni a kívánt hatás megjelenésére, a ránc eltűnésére.

A BTX injekciók maximális hatása általában a beadást követő negyedik héten várható. Az injekciós kezelések hatása mintegy négy hónapon át tart, azt követően, ha a páciens ragaszkodik a ráncai újbóli eltüntetéséhez, a kezelések ismétlésére van szükség.

Egy átlagosan 55 éves nőkkel végzett vizsgálat eredményei rámutattak arra, hogy a BTX-kezelés igazoltan javítja a bőr rugalmasságát és elaszticitását, ha a szemhéj körüli ráncok és a homlok ráncainak a megszüntetéséről van szó. A kezelés bőrrugalmasságra és elaszticitásra kifejtett kedvező hatása a kezelést követő 2. és 3. hónapban is kimutatható volt, míg a vizsgált bőrparaméterek a kezelést követő 4. hónapra a bázis-szintre térnek vissza.

A botulinum toxinnal végzett kezelések általában jól tolerálhatók, és csak néhány mellékhatással kell számolni.

A botox kezelés lehetséges mellékhatásai

1. 1 az injekció beadása helyén fellépő fájdalom és duzzanat kipirosodás
2. 2 fejfájás
3. 3 enyhe hányinger
4. 4 átmeneti gyengeségérzet
5. 5 tónusvesztés a beadás helyéhez közeli izmokban
6. 6 átmeneti szemhéj-lógás
7. 7 nyelési nehézség
8. 8 influenza-szerű megbetegedés
9. 9 zavart látás
10. 10 szájszárazság

Bár sokan ódzkodnak a botox-kezelésektől, elmondható, hogy a botoxos esztétikai célú, injekciós kezelések általában enyhe és átmenetileg jelentkező mellékhatásokkal rendelkeznek, amik a megfelelő dozírozással és az arc anatómiájához igazodó injektálási pontokkal tovább minimalizálhatók.

Botox – sokoldalúan alkalmazható gyógyszer

A BTX terápiás szempontból különösen értékes fehérjemolekulának bizonyul, ami számos indikációban nyer(het) alkalmazást, a kozmetológiai területen túl az orvosi területen is. A botulinum toxinnak több típusa ismert, amik közül néhány hazánkban is törzskönyvezett gyógyszer. A botulinum toxin dózisát nem grammokban, hanem ún. biológiai aktivitás egységekben adják meg, amelynek a mennyiségét javallattól függően választják meg.

A botox – mint gyógyszer - többek között alkalmazható:

1. 1 az izmok elernyesztésére, az abnormális mértékű izom-összehúzódások mérséklésére, lehetővé téve azt, hogy az izmok kevésbé merevek legyenek (pl. súlyos nyak- és vállizomgörcs esetén)
2. 2 ígéretes vegyület a krónikus migrénes rohamok megelőzésére,
3. 3 a kóros mértékű izzadás enyhítésére, valamint
4. 4 a vizeletcsepegés, hiperaktív (húgy)hólyagszindróma kezelésére.

Újabb kutatások alapján az allergiás rhinitis terápiájában, illetve a végbéltáji fissurák (berepedések) gyógyításában is ígéretesnek tekintik az alkalmazását.

Minden esetben lényeges, hogy a botoxos injekciók beadását a technikában jártas szakorvos végezze, hogy a nem előírásszerű beadás miatti esetleges súlyos mellékhatások kivédhetők legyenek.

További hasznos tudnivalók a botoxról

A botulinum toxin alkalmazása az orvostudományban messze túlmutat az esztétikai beavatkozásokon. A neurológiában például a spaszticitás – vagyis az izmok tartós, kóros feszülésének – oldására is használják, például stroke után, vagy sclerosis multiplexben szenvedő betegeknél. Ezzel nemcsak az életminőség javítható, de a fájdalom és az önellátási nehézségek is csökkenthetők.

Különösen érdekes, hogy a botox hatékony lehet a bruxizmus, azaz az éjszakai fogcsikorgatás enyhítésében is. A rágóizmokba adott kis dózisú injekcióval csökkenthető az izomtónus, így mérséklődnek az állkapocsfájdalmak és a fogkopás is. Ugyanilyen elven nyújthat enyhülést az állandó izomfeszülés miatt kialakuló TMD (temporomandibuláris diszfunkció) esetén is.

A botulinum toxin egyre több vizsgálatban szerepel mentális egészséget érintő problémák kapcsán is. A JAMA Network Open 2021-es tanulmánya szerint például azok a betegek, akik valamilyen okból BTX-kezelést kaptak, alacsonyabb arányban szenvedtek depressziótól. A feltételezés szerint a toxin nemcsak mechanikailag hat az izomra, hanem az arcizmok visszacsatoló működésén keresztül az agy érzelmi feldolgozására is befolyással lehet.

Az urológiában is egyre szélesebb körű alkalmazásra kerül: például sclerosis multiplex vagy gerincsérülés miatt kialakuló hólyagműködési zavarok esetén a botox segíthet megelőzni a hirtelen, akaratlan vizeletvesztést.

Végül, de nem utolsósorban, egyre több kutató foglalkozik azzal, hogy miként lehetne a botulinum toxint fájdalomcsillapítóként is bevetni, mivel képes lehet blokkolni egyes fájdalomért felelős neurotranszmitterek felszabadulását.

A BTX tehát nemcsak esztétikai „csodaszer”, hanem egy precízen adagolt, terápiás eszköz is – a felelősségteljes használat és a megfelelő indikáció azonban mindig orvosi döntést igényel.

Kapcsolódó cikk

Bizarr öregedésgátló módszer a láthatáron: a fiatalok vére kell hozzá

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!