Almabotrány Európában: mennyire kell tartani a növényvédőszer-maradványoktól?
Van okunk pánikra?
Komoly visszhangot váltott ki az a nemzetközi vizsgálat, amely 13 uniós tagállamban – köztük Magyarországon – értékelte az almák növényvédőszer-maradványait. A tanulmány nyomán megszólalt az Agrárminisztérium, aggódni kezdtek a szülők, és bizonytalanná váltak a kereskedők is. De mit mutatnak valójában az adatok?
Mit talált a vizsgálat?
Összesen 59 almamintát elemeztek, amelyeket szupermarketekből, piacokról és kisebb üzletekből szereztek be. A jelentés szerint a hagyományos termesztésből származó almák többségében kimutatható volt legalább egyféle növényvédőszer-maradvány. Több mint felükben úgynevezett PFAS-alapú hatóanyag nyomait is azonosították – ezek a környezetben tartósan megmaradó vegyületek.
Magyarországon három üzletlánc boltjaiban vásárolt, hazai termesztésű almákat vizsgáltak. Egyetlen magyar mintában mértek határérték feletti rovarirtószer-maradványt. Más országokban ugyanakkor egyes mintákban magasabb koncentrációkat vagy többféle hatóanyagot találtak.
Az Agrárminisztérium hangsúlyozta: a magyar alma megfelel az uniós élelmiszerbiztonsági előírásoknak.
A gyermekek védelme a legérzékenyebb pont
A vita középpontjába a kisgyermekek kerültek. Ahogy az Index is megírta, az uniós szabályozás a bébiételekben rendkívül alacsony növényvédőszer-maradvány-szintet enged meg (0,01 mg/kg alatt). A vizsgált almák többsége ennél magasabb értéket mutatott – még ha az általános élelmiszer-határértékeken belül is maradt.
Ez nem jelenti azt, hogy egy alma elfogyasztása veszélyes volna, de kisgyermekek esetében indokolt az óvatosság. A bio termesztésből származó gyümölcsökben jellemzően alacsonyabb a szintetikus növényvédő szerek aránya. Amennyiben erre nincs lehetőség, az alapos mosás és – főként gyermekeknél – a hámozás csökkentheti a felszíni maradványokat.
Rendszerszintű kérdés
A civil szervezetek szerint nem egy-egy ország termelőit kell hibáztatni, hanem az európai növényvédőszer-használat gyakorlatát kell újragondolni. Különösen a PFAS-tartalmú szerek kivezetését és a többféle hatóanyag együttes jelenlétének („koktélhatás”) komolyabb vizsgálatát sürgetik.
Felmerült az is, hogy az Európai Bizottság tervezett deregulációs lépései lazítanák a jelenlegi ellenőrzési rendszert – ezt a környezetvédő szervezetek ellenzik.
Kell-e félni az almától?
A jelenlegi adatok alapján nem indokolt az almák teljes kerülése. A forgalomba kerülő termékek döntő többsége megfelel az uniós határértékeknek. A gyümölcsfogyasztás bizonyított egészségvédő hatású, így a pánik nem szolgálja a közegészségügy érdekét.
A tudatos vásárlás, a megfelelő előkészítés és – lehetőség szerint – az ellenőrzött ökológiai termékek választása segíthet csökkenteni a kitettséget. A legfontosabb, hogy a kérdés szakmai alapon maradjon, és a döntéseket hiteles információk vezéreljék, ne a félelem.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
